Az elektronikus aláírás legfőbb vonzereje, hogy tökéletesen bizonyítható, ki, mikor és mit írt bele egy dokumentumba, azaz igazolható az adatok származása. Így az adóbevallás vagy a kötelező adatszolgáltatás területén biztos védelmet nyújt az aláírónak egy esetleges bizonyítási eljárás során, míg például egy postán feladott bevallás vagy akár bankkártya-használat esetén ez egyáltalán nem biztos, hogy megoldható.
Az e-aláírás használata Magyarországon egyelőre még gyermekkorát éli annak ellenére, hogy a közigazgatási eljárásról szóló törvény (Ket.) már 2005. november 1-jétől elhárított minden akadályt az ügyfelek elől az összes közigazgatási hatósági eljárás elektronikus intézésében. A piaci szereplők sem pihentek, lobbiszervezetet alapítottak Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (Melasz) néven. A szervezet az elektronikus aláírás elterjedésének elősegítését, illetve a hozzá kapcsolódó technológiák bevezetésének támogatását tűzte zászlajára.
A helyzet lassan, de biztosan változik: korábban Magyarországon hat-nyolc hazai fejlesztésű alkalmazás létezett, de tavaly novemberben az elektronikus aláírási szoftverek hazai fejlesztői megállapodtak az alkalmazásaik által használt elektronikus aláírási formátumról és az együttműködési szabályokról. Sőt, 2006. májusa óta a közjegyzők minősített elektronikus aláírás használatával is biztosíthatják a digitális iratok hitelességét országszerte.
Papír nélkül
Az e-szignó egyik legkiterjedtebb felhasználási területe lehet a hivatalos ügyek elektronikus intézése, az e-kormányzati szolgáltatások általánossá tétele.
Az Európai Unió e-kormányzati politikáját - a 2006-2010 közötti időszakban elérni kívánt célokat - a 2004 szeptemberében elfogadott CoBrA-javaslatok határozzák meg. Ezek szerint 25 százalékkal csökkenteni kell az állampolgárokkal és az üzleti szektorral szemben alkalmazott adminisztratív korlátokat, ki kell alakítani a felhatalmazás és azonosítás módszereit, a páneurópai szolgáltatások használatát, továbbá valóra kell váltani a papír nélküli közigazgatásról szőtt álmokat, és ösztönözni kell az e-kormányzati szolgáltatások használatát.
A hazai e-kormányzati fejlesztések mára lehetővé tették az alapinfrastruktúra megteremtését: létrejött az Elektronikuskormányzat-központ (EKK), kialakították a kormányzati portálon (www.magyarorszag.hu) az ügyfélkapu rendszerét, sőt a jogszabályi környezet is kész (184/2004 kormányrendelet, Ket., az elektronikus információszabadságról szóló törvény). Mindennek ellenére, ahogyan a BME-UNESCO-ITTK kutatója, Juhász Lilla egy előadásában fogalmazott, a magyarországi e-kormányzat még paradigmaváltás előtt áll, sőt a teljesítménye egyelőre Janus-arcú.
Merev bürokrácia
Az amerikai Brown Egyetem 2005 szeptemberében készült e-kormányzati rangsora és tanulmánya alapján hazánk e-kormányzati összteljesítménye nemzetközi összehasonlításban romló tendenciát mutat. Ennek okai pedig leginkább a merev és szokásainak változtatására nehezen képes bürokrácia.
Így vélekedik Rózsahegyi Zsolt is, az egyik minősített szolgáltató, a NetLock vezetője, s egyben a Melasz egyik alelnöke. Szerinte az e-közigazgatás központját jelentő Ügyfélkapun például felesleges művelet a bejelentkezéshez használni egy elektronikus aláírást. Az aláírás használatával ugyan ki lehet kerülni az okmányirodában elintézendő ügyeket, de utána a legfőbb előnyét nem lehet kihasználni, ugyanis nem az elintézendő hivatalos ügyeket/dokumentumokat írjuk alá, csak a bejelentkezési nevünket és a jelszót hitelesítjük.
Jó példa az elektronikus adózás magyarországi helyzete is. Először az 500 legnagyobb adózónak kellett kötelezően elektronikus formában adóbevallást készítenie, majd a kör 3 ezerre, utána 10 ezerre bővült. Ehhez az APEH saját rendszert fejlesztett ki, amelyhez az adózóknak biztosította az azonosítókártyát és a kártyaolvasót, ezek segítségével az adózók elektronikusan írhatták alá adóbevallásaikat. Idén viszont nagyot fordult a világ, 50 ezerre nőtt az elektronikusan bevallók száma. Az évek alatt bizonyított rendszert azonban egyik pillanatról a másikra az Ügyfélkapura terelték át, így az egy évvel ezelőtt kiosztott kártyák és olvasók tízezrei ma már csak arra jók, hogy az ügyfelek regisztrálhatják magukat vele az Ügyfélkapun, további használatuk ezután már nem megengedett. Így feleslegessé váltak az elmúlt évek fejlesztései és az arra költött adóforintok is.
Ahol már bevált
Bár az államigazgatás jelentős részében még nem használnak e-aláírást, több területen minden fennakadás nélkül elterjedt és tömegessé vált a digitális szignó.
Ide tartoznak a magánnyugdíj-pénztáraknak vagy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) benyújtott jelentések, de ilyen a teherautókra szerelt digitálisan aláírt (a közlekedés egyes szabályainak ellenőrzésére alkalmas) tachográf vagy akár a Szakképzési Intézetnek megküldött vizsgalapok rendszere is.
A legnagyobb számlakibocsátók - mint a telefonszolgáltatók, közüzemi cégek - évente több százmillió számlát és egyenlegértesítőt küldenek milliós ügyféltáboruknak, a számla másolatát pedig meg kell őrizniük. Erre is alkalmas a hiteles másolat, ezek elektronikusan aláírva a papíralapú adattárhoz képest töredékköltséggel tárolhatók.
