Az Üzleti Etikai Díjnak az "E-Magyarország, e-kormányzat" konferencián ünnepélyes keretek között megtartott átadásán és az azt megelőző dialóguson László Ervin professzor személyesen ugyan nem tudott részt venni, de üzenetével indult a beszélgetés a fenntartható fejlődésről, a klímaváltozásról és mindannyiunk felelősségéről.

"Nem szabad hazudni, tisztességesen kell viselkedni a munkatársakkal, az ügyfelekkel és a piac többi résztvevőjével: ez az etika" - vélekedett László Ervin, aki szerint az etika ennél sokkal többet jelent: a felelősséget. A történelem során sokáig csak egy kis csoportért - a családért, a barátokért, a közösségért - kellett felelősséget vállalni, de a világ halad a globalitás felé, ahol cselekedeteink már nem csak keveseket befolyásolnak. "Cselekedjünk úgy az egész világgal, ahogy szeretnénk, hogy mások cselekedjenek velünk" - ez az üzleti etika mai üzenete. A professzor szerint a rövidlátó etika és felelősségvállalás katasztrófa felé tereli a világot. "A sarki hósipkák olvadása vagy a szén-dioxid-kibocsátás okozta globális felmelegedés okozta veszélyek talán 10-12 múlva visszafordíthatatlan folyamattá válnak - figyelmeztetett. - Azonban ezek nem önmagukban zajló, hanem összetett folyamatok, így a globális katasztrófa hamarabb bekövetkezhet, mint azt gondolnánk." A professzor úgy látja, a kormányzatok konzervatív álláspontot képviselnek, inkább csak a szabályozásban hisznek, a civil szférában meg elindultak ugyan kezdeményezések, de a szervezetlenség miatt nem bizonyulnak elég erősnek, a vallások - kevés kivétellel - szintén konzervatívak, így az üzleti világ marad a cselekvésre. A megoldások léteznek, csak az akarat szükséges: új technológiák, új stratégiák állnak a rendelkezésre, csak az etikán kell változtatni.

 Jelen a jövő érdekében

Láng István akadémikus, a VAHAVA projekt vezetője előadásában rámutatott, hogy ugyan a tudomány és az üzleti szféra érdeke ellentétes, a hosszú távú célok biztosan egybeesnek. "A jelenlegi generáció szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy a felnövekvő nemzedék érdekei is megmaradjanak - ez a professzor által vezetett kutatás célja, amely felméri a klímaváltozás okozta változásokat, és felkészíti Magyarországot rájuk. Akkor lehet érdemben változtatni, ha az üzleti világ felismeri, hogy új üzleti lehetőségek állnak előtte. Láng István adatokat is felsorolt: a föld felszínének átlaghőmérséklete az utóbbi 70-80 évben 0,6-0,7 Celsius-fokkal nőtt. Magyarországon ennél is magasabb 1,0 Celsius-fok az emelkedés. A jelenség nyomán megváltozik a hidratáció, megnövekszik a szélsőséges meteorológiai események száma. Ha az európai átlaghőmérséklet 2,5 fokkal meghaladja az ipari forradalom előtt mértet, megindulhatnak visszafordíthatatlan folyamatok. Az akadémikus professzor úgy vélte, a szén-dioxid-kibocsátást szabályozó kyotói egyezmény ugyan remek kezdeményezés, de a Földön tapasztalt kibocsátásnak alig egyharmadát szabályozza.

Nemcsak a tudomány, de már a vállalatok szintjén is megvannak azok a lehetőségek, amelyek megoldást jelenthetnének a felmerült problémákra. "A fejlődés nagyon lassan halad, és az ellentétes érdekszférák miatt szétesnek a társadalmak. Elsősorban ezt kell megoldani úgy, hogy a tudomány, az üzleti világ, a termelők és a fogyasztók, de a politika és a média ereje is egy irányba hathasson" - vélekedett Ruzsa Ágota, a dialógus moderátora.

Demcsák Mária, a Piac és Profit főszerkesztője az együttműködés és mások érdekeire való odafigyelés fontosságát hangsúlyozta. Szerinte az üzleti világ vezetői nagy hatással vannak környezetükre, így szerepük kulcsfontosságú a változásban. Változik, kényszerűen és ösztönösen a gondolkodásmód. A széthúzás, az egyéni érdek előtérbe helyezése helyett az összetartozás, az egymásra utaltság érzése kezd erősen tudatosodni az emberekben. Az internet és a kommunikáció segítségével ma már minden gondolat, tett azonnal elterjed, beépül, visszahat. Segít tudatosítani minden emberben, hogy egymásra vagyunk utalva, függünk a másik cselekedetétől. Az egyes ember felelőssége hatalmas.

#page#

"Az etikus fogyasztás és termelés egyensúlya lassan következik be, a kérdés az, hogy elegendő időnk van-e kivárni" - tette fel a kérdést a főszerkesztő. Mosonyi György, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója szerint az üzleti világ mindig is a negatív példákból okult. Katasztrófák kellettek ahhoz, hogy a nagyvállalatok újragondolják politikájukat. Sajnos, amíg az emberek életében a létfenntartás dominál, addig nem igazán törődik senki azzal, hogy a bálnák kipusztulnak-e, vagy sem. Ahogy a fejlődés halad, emberek egy kis csoportjának egyre fontosabb lesz a bálnák ügye, majd a probléma globálissá válik. A mai világban számos jelből lehet arra következtetni, mi következik be a jövőben. Ám az is nyilvánvaló, hogy forrásokat kell rendelni a feladatokhoz, valakinek valamiből finanszíroznia kell a környezetkímélőbb, felelősségteljesebb gondolkodásmódot. A kormányok felelőssége hatalmas, ez vitathatatlan. Ebben a kérdésben nagyon gyengén áll a világ. A nagyvállalatokat képviselő, 2004-ben Üzleti Etikai Díjat kapott Mol Nyrt. vezetője maga is elismerte, hogy az üzleti döntéshozók felelőssége és cselekvési lehetősége is hatalmas. S a "planetáris tudat", gondolkodásmód, melyet László Ervintől hallott, lényegének megértésére és elterjedésének felgyorsulására van szükség.

A tudatos fogyasztás és termelés, a felelős gondolkodásmód terjedésének gyorsasága és a klímaváltozás visszafordíthatatlan következményeinek versenyfutásában lesz-e győzelme az emberiségnek és a Földnek? Láng István optimista volt. Bár egyértelmű aggodalmát fejezte ki a kormány, a politika ébredésének késése miatt.

 Változtassunk!

 László Ervin professzor, a Budapest Klub alapítója, az Üzleti Etikai Díj társalapítója, a Világ Bölcsek Tanácsának tagja, filozófus gondolatai az üzleti élet felelősségéről: "Az üzleti világban az etika mára a legfontosabb kérdéssé vált, hiszen kortárs világunknak változnia kell. Gazdasága, szociális és kulturális vetületei többé nem fenntarthatóak. Ki fogja előidézni a változásokat? Pontosabban szólva, kinek van meg a kellő hatalma, hogy megváltoztassa? A válasz: az üzleti világnak. A politika világa erősen konzervatív és kiszolgáltatott a választópolgárok véleményének. A civil társadalom, az NGO-k (nem kormányzati szervezetek) túlságosan szegények és rosszul szervezettek ahhoz, hogy valódi változást tudjanak előidézni. A vallási szervezetek ugyan ösztönözhetik követőiket a változásra, de a társadalom döntő hányada erre kevéssé nyitott. Amúgy pedig a vallási vezetők - néhány kivételtől eltekintve - szintén konzervatívak. Az üzleti világ azonban rendelkezik az alapvető változások előidézéséhez szükséges technológiával és tőkével, ráadásul viszonylagosan korlátozatlan, hogy végrehajtsa a saját jól felfogott érdekeit.

De vajon felfogja-e az üzleti szegmens, hogy a változások előidézése az ő érdeke is? Ehhez akarat, vízió és bátorság kell. A piaci szereplők klasszikus vállalati stratégiája, miszerint a részvényesek számára profitot kell felhalmozni, már nem elég. A piacnak van egy rövid távú látóhatára, és csak lineárisan észlel. De a mai szociogazdasági és ökológiai rendszerek már egyáltalán nem lineárisak: ki vannak téve a felállított trendek és egyensúlyok összeomlásának, és hirtelen új trendek és folyamatok felbukkanásának. Az ilyen körülmények között való működés megköveteli, hogy a rövid távú és lineáris részvényesi szemléletmódot felváltsa a hosszú távú, a kor kihívásait figyelembe vevő nem lineáris részvényesi előrelátás. A vállalatoknak a részvényes egyszerre jelenti az embert és a környezetet, amelyben működnek és nem csak ma és a jövő évben, de a belátható jövőben is. Egy kaotikus, krízisektől és összeomlásoktól kiütött társadalom és környezet nem megfelelő helyszíne az üzletkötésnek, kivéve a rövid távú, opportunista bizniszeknek, amelyek nem vesznek tekintetbe semmit, kivéve a következő negyedéves jelentést. Egy ilyen stratégia nem csak felelőtlen, hanem nagyon magas kockázattal is jár: nem véd a napjainkban egyre instabilabb társadalmi és ökológiai környezet okozta meglepetésekkel szemben sem.

A fenntarthatóan működtethető és nyereségtermelő stratégia összeegyeztethető. Csak akaratot, víziót és bátorságot követel az üzleti vezetőktől, hogy észrevegyék azokat a kihívásokat, amelyek a mai világot kritikus módon fenntarthatatlanná teszik. Azzal, hogy honoráljuk a vállalatokat, amelyek teljesítik az üzleti etikára vonatkozó elvárásainkat, a Budapest Klub összefogva a Piac és Profittal hangsúlyozni szeretné az etikus, a világban változást előidéző magatartás felkarolásának fontosságát és sürgősségét, valamint azt, hogy vannak vállalatok, amelyek tudnak és válaszolnak is napjaink egyedülálló kihívására."