Nem ritkaság ma már, hogy az irodaházban az étterem és a büfé mellett szaunát, uszodát, tornatermet, relaxációs helyiségeket is kialakítanak, hogy a dolgozók napközben vagy munka előtt és után helyben pihenhessenek, feltöltődhessenek. Vannak cégek, amelyek ehhez az infrastruktúrát is maguk alakítják ki, míg mások szolgáltatásként veszik igénybe, és például fitneszbérletet adnak az alkalmazottaknak. Tudományos kutatások sokasága bizonyítja, hogy az így megbecsült munkatársak teljesítménye megsokszorozódik, és hiába hívják őket akár magasabb alapfizetésért máshová, ragaszkodnak a munkahelyükhöz.
A béren kívüli juttatásokról, az azokhoz kapcsolódó adókedvezményekről folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat, ám ezúttal nézzük máshonnan ezt a témát: mi mindennel járulnak - vagy járulhatnának - hozzá a munkáltatók dolgozóik életminőségének a javításhoz.
Cafeteria mindenkinek
Félévente általános orvosi kivizsgálás, kedvezményes vállalati kölcsön, továbbtanulás finanszírozása - ma már szinte mind természetes egy nagyobb vállalatnál, sőt van, ahol a juttatások egy részét a családra is kiterjesztik.
Az elmúlt években Magyarországon is közismert fogalommá vált a cafeteria, vagyis a béren kívüli juttatások átgondolt rendszere, amellyel a cég gondoskodhat az alkalmazottairól. A leggyakoribb eleme a különböző utalványok, amelyeknek rendkívül egyszerű az adminisztrációja, és mivel egyre nagyobb az elfogadói hálózat, az alkalmazottak korábbi idegenkedése is megszűnőben van. Maga az utalvány persze nem önálló elem, sokkal inkább a számlával történő igazolásnál egyszerűbb elszámolási mód az igénybe vett szolgáltatásról.
A melegétkeztetés szinte minden munkáltatónál megtalálható. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez való munkáltatói hozzájárulás, majd az egészségpénztári tagdíj finanszírozásának az átvállalása már ritkább, de növekvő arányú. Hiszen az egyéni számlákon lévő összeg felhasználása - annak ellenére, hogy a jogszabályi változások évről évre szűkítik az adómentes kört - változatos: gyógyszervásárlás, szakorvosi rendelés, természetgyógyászat, fogászati kezelés, fitnesz, rekreáció, üdülés, sporteszközök beszerzése. A Patika Egészségpénztár számításai szerint, ha például egy 50 fős cég minden dolgozója után 2000 forintot fizet be a pénztárba, a befizetések 93 százaléka hasznosulhat. Ha ugyanezt az összeget bérként vagy jutalomként fizeti ki a cég, amellett, hogy a járulékok (nyugdíj, egészségügyi, munkáltatói, szakképzési stb.) további költségeket jelentenek, az elkölthető forintok csak a ráfordítás alig több mint 40 százalékát teszik ki.
Az életbiztosításhoz történő munkáltatói hozzájárulás mellett szól, hogy ma már a lakosság nagy része rendelkezik egyéni célú életbiztosítással. Gyakran alkalmazzák a cégek a kártérítési felelősségük enyhítése érdekében is. Az albérleti díj fizetéséhez való hozzájárulást elsősorban a pályakezdő fiatalok részesítik előnyben, csakúgy, mint a lakás-előtakarékossági díj fizetéséhez adott munkáltató támogatást. Az egyéni célú képzés anyagi támogatása akkor sorolható a cafeteria elemei közé, ha nem a munkakör ellátásához szükséges, vagy a vállalat képzési politikáján belül kiemelt, a hosszú távú képzési célokban szereplő tanfolyamokról van szó. Egyébként, míg a nyelvtanfolyamot sok vállalat támogatja, addig például a posztgraduális képzéshez már csak a cégek alig több, mint a fele járul hozzá valamilyen formában, például a tandíjak teljes vagy részleges átvállalásával, szabadnapok biztosításával.
A kulturális tevékenység - színház, koncertjegyek, múzeumbelépők - költségeinek elszámolási lehetőségével a többi elemhez képest egyre kevesebben élnek, ellenben a sporttevékenység támogatása az egészségpénztáron kívül, önállóan is egyre gyakoribb.
A természetbeni juttatás formája lehet a ruházati utalvány is, amely azonban azért szorul egyre vissza, mert az adóterhei, csakúgy, mint a könyv- és az ajándékutalványoké, magasak. Az iskolakezdési támogatás, bár nem kötelező adni, de mivel adómentesen adható, szinte minden cégnél létezik.
Ma már a munkáltatók 80 százaléka ad valamilyen béren kívüli juttatást. A közvélemény-kutatások szerint azonban - bármennyire is jó lenne azt hinni - nem elsősorban a gondoskodási szándék, hanem a hozzájuk kapcsolódó adókedvezmények miatt. Bár ennek némileg ellentmond az, hogy az adókedvezmények köre és mértéke 2004-től évről évre szűkül, a cafeteria mégis egyre népszerűbb. Ugyanakkor az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárba mindössze minden hatodik cég fizet az alkalmazottak után.
Üzemorvos, továbbképzés
Nem természetbeni juttatás, és nem is választható eleme a cafetériának, hanem kötelező az üzemorvosi - újabb kori nevén foglalkozás-egészségügyi - ellátás. Ezt a feladatot a cégek igyekeznek kipipálni egy klinikával vagy orvosi rendelővel megkötött szerződéssel. Ám szerencsére egyre nagyobb azoknak a száma és aránya, amelyek a formális alapszolgáltatásokat kiegészítik az adott szakma művelői számára legfontosabb szűrővizsgálatokkal. Sőt van, ahol a szükséges kezelések költségeit is részben vagy egészben magára vállalja a munkáltató, ha azt a társadalombiztosítás nem téríti.
Az egészségügyi reform hosszabb távon bizonyára az üzemorvosi ellátás felemás gyakorlatán is változtatni fog. A fő iránya azonban mindenképpen az kell legyen, hogy a betegségek megelőzése az egyénnek és a munkáltatójának közös felelőssége. Viszonylag kis visszhangja volt, amikor 2004-ben az egyébként ma már tizenkét éves rendelet úgy szigorodott, hogy még egy alkalmazott esetében is meg kell bízni üzemorvost, aki az alkalmassági felülvizsgálatát végzi.
Az egyéni célú képzés anyagi támogatása - mint azt a cafeteriánál említettük - természetbeni juttatás, ha nem szükséges a munkakör ellátásához. A munkakör ellátásához szükséges oktatás azonban szintén nagyon fontos része a munkáltatói gondoskodásnak. A Magyar Gallup Intézet az idén év elején készített erről felmérést, és a megkérdezett vállalkozások 62 százaléka fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja a képzést. A képző cégek adatai szerint az érdeklődésre leginkább számot tartó tréningek témaköre a sales, a vezetés és a kommunikáció, s keresettek még a mindennapos munkakapcsolatokat szorosan érintő, így például stresszkezelési és asszertivitási, azaz a hatékony munkahelyi önérvényesítés témájával foglalkozók is. A kifejezetten szakmai jellegű - pénzügyi, HR- - képzésekben inkább az újonnan érkezett kollégák részesülnek.
Családbarát munkahely
Már-már közhely, hogy a vállalatoknak megéri, ha erőfeszítéseket tesznek azért, hogy alkalmazottaik harmóniába tudják hozni a magánéletet a munkával. Az Európai Unió 15 legfejlettebb tagállamában például évente 20 milliárd eurót veszítenek el a cégek amiatt, hogy a munkavállalóik híján vannak a motivációnak, sokat hiányoznak, és betegeskednek. Ennek hatására született meg az az EU-direktíva, hogy meg kell teremteni az egészséges légkörű munkahelyeket. Magyarországon - bár idevágó költség-haszon elemzés tudomásunk szerint nem készült - az évről évre, a szaktárca és a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. közreműködésével kiosztott családbarát munkahely díjak története mutatja, hogy egyre több cég fordít a termelés és a pénzügyek mellett erre is figyelmet.
A rugalmas foglalkoztatási formák, a vállalati gyermekintézmények működtetése és elsősorban a nők munkájának hatékonyabb megszervezése a cég egészét sokkal hatékonyabbá teszik. Igaz ugyanakkor, hogy a pályázó cégek körében végzett felmérés szerint a 25-55 év közöttiek azok, akik úgy általában érdeklődnek a részmunkaidő iránt, és ezen belül is inkább a házas és gyermeket nevelő nők. És még e válogatott cégeknek is csak mintegy tizede rendelkezik gyermekintézménnyel, tehát bölcsődével vagy óvodával. Beiskolázási támogatást csaknem minden második vállalat nyújt közülük. "A legjobbakat a felsővezetők hozzáállása és a dolgozók megbecsülése különbözteti meg leginkább az átlagtól. Leegyszerűsítve az, hogy mennyire kezelik biorobotként a dolgozókat, vagy veszik emberszámba őket - olvasható a tavalyi értékelésben. - A magyar dolgozók 38 százaléka érzi azt, hogy a vállalat vezetése a cég legértékesebb erőforrásaként bánik a dolgozókkal, míg minden ötödik dolgozó határozottan elégedetlen ezen a téren. A legjobbaknál ezzel szemben a dolgozók döntő többsége, 67 százaléka egyértelműen úgy látja, hogy a legértékesebb erőforrásként kezelik őket."
