A hagyományos energiatermelés felváltása környezetbarát megújuló energiahordozók hasznosításával jogi tiltás, politikai beavatkozás segítségével nem valósul meg egyik napról a másikra. De gyorsíthatja e folyamatokat, ha a gazdaság szereplőinek és a felhasználóknak az érdekei átlényegülnek. Erre lehet következtetni dr. Kádár Péternek, a Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara Villamosenergetikai Intézete tanárának érveléséből is. Szavaiból kitetszik: világszerte megindult annak kutatása, hogy a lokális struktúraváltoztatásokkal és adaptív irányítási módszerekkel hogyan lehet kis léptékű új termelési lehetőségeket bekapcsolni az ellátásba, illetve hogyan lehet a rendszer fogyasztóbarát, a fogyasztó pedig "energiatudatos". A főiskolai intézet maga is részt vállal egy tesztelési célú megújuló energiapark létrehozásában. Emellett szakmai megfigyelője annak a kezdeményezésnek is, amely az energetikai önellátásnak - a lokális struktúrák és új termelési lehetőségek térnyerésének - első jelentősebb hazai terepe lesz.
Tiszta technikák
Körülbelül egy éve, hogy 44 település részvételével megszervezték a Bükk-Miskolc Térségi Akciócsoportot. Uniós forrásokat is elnyerve alapozzák meg az úgynevezett tiszta technológiák hasznosítását felölelő programjukat, amellyel a borsodi térségben élőknek hosszú távon - fenntartható módon - jó életminőséget kínálnak. Azt is meghatározták, hogy 2013-ra megteremtik az alapjait egy zöld, hidrogénalapú Bükk-Miskolc térségi gazdasági és jóléti övezetnek. Egyebek között a közösségi energiatermeléssel, illetve a tiszta technikák és technológiák megtelepítésével elindíthatják a környéket a - nem tévedés - fenntartható gazdagodás útján.
A Bükk arra kínál módot, hogy az erdészeti hulladékokat biomasszának gyűjtsék össze, s részben helyi kogenerációs blokkerőműben hasznosítsák, részben értékesítsék, például otthoni megújuló energiaforrást hasznosító berendezésekben való eltüzelésre.
Az alternatív energiahordozók másmilyen "kínálatát" az M3-as térségében veszik igénybe, azaz szél-, nap-, hidrogénrendszerek kiépítésre és működtetésére kerül sor, főképp az áruszállítás, a gépjárműforgalom érdekében. Számolnak az energianövényekkel, a lignittel, és kommunális hulladékkal, természetesen úgy, hogy közösségi blokkerőművekben áramot és hőenergiát termelnek. Miskolc város és környéke pedig a kommunális hulladékkal, a szennyvízzel vállalhat szerepet az áramtermelésben. Városi léptékben már realitás az energiatermelő lakótelepek komplex rendszerének kidolgozása is.
Kisközösségi energiapolitika
Az észak-magyarországi tervek sok tekintetben összetettebb megoldásokat kínálnak, mint egy-egy energetikai megoldás helyi hasznosítását. A szigetszerűen, izoláltan működni képes kis helyi hálózatok is sokat tehetnek saját energiaellátásukért, s még arra is lehetőséget lehet teremteni, hogy kapcsolódjanak a nagy hálózatokhoz. De többre lehet jutni azzal, ha összehangolt energiapolitikájával egységesen jelenik meg a piacon mind több közösség. Ezen keresztül is igazolódik a villamosenergetikai intézet érvelése, az, hogy a korszerű informatikai technológiák és az új energetikai eljárások a termelők és fogyasztók bonyolult rendszerének összehangolt működését valósíthatják meg, s ezáltal a termelést és az ellátást biztonságosabbá, a helyi lehetőségekhez jobban illeszkedővé és a környezet szempontjából fenntarthatóbbá teszik.
Napjainkat gyakorlatilag az egész kontinensre érvényes egységes villamosenergia-rendszer jellemzi, s ehhez az állapothoz képest tekinthető kihívásnak, hogy a többi között a megújuló energiák alkalmazása sokszor a felhasználási helytől távol, nehezen szabályozhatóan, időszakosan, elaprózva jelentkezik. A hazai hosszú távú fejlődés szempontjából pedig nem megnyugtató, hogy a nagy távolságú energiatranzit "agyonnyomja" a regionális kereskedelmet. Valós tendencia, hogy még mindig egyre növekszik a hagyományos energiarendszerek integrálódási foka, s egyre több ilyen rendszer kapcsolódik össze. Kimutatható, hogy az adott régiók önellátó képessége még csekély, s a megújuló erőforrások integrálása is hátrányban van a hagyományos termelési módokkal szemben.
Nem véletlenül szorgalmazzák a szakértők, hogy legyenek végre újfajta hálózati struktúrák, amelyeknek olyanoknak kell lenniük, amelyekben a villamosenergia-rendszer irányítása nem aprózódik szét. Sok más szakmai feltétel érvényre jutásán túl annak is megnő a jelentősége, hogy gazdaságosan lehessen a kis egységteljesítményű energiatermelőket integrálni. Cél, hogy a lokális energiatermelési adottságok jobban illeszkedjenek a lokális felhasználási igényekhez, s teret kapjon az öngondoskodás, az energiatudatosság, a civil érdekérvényesítő erő.
