A beruházáscsökkenés folytatódásától, az elmaradó fejlesztésektől tart elsősorban Szűcs György, az Iposz elnöke, mert ezáltal a hazai kisiparosságnak tovább csökkenne a munkalehetősége. Az olcsó import is rontja a vállalkozások versenyfeltételeit, s félő az is, hogy a lakásépítés sem támaszt olyan keresletet az iparosság számára, mint korábban.

Lesz-e, aki folytatja?

A nemzeti fejlesztési tervből továbbra is kevéssé köszön vissza az a tény, hogy a kisvállalkozói kör 75 százalékban vidéken tevékenykedő emberekből áll - utal Szűcs György arra, hogy az iparosság "testreszabottabb", vidékfejlesztési jellegű pályázatokon szeretne indulni. Az Iposz elnöke az "elnyerhetőbb pályázatok" fogalmán nem kivételezést ért. Hanem azt, hogy a kisiparosság a jövő év közepétől már erőteljesen jelen lévő uniós támogatások megszerzéséhez azok megjelenését megelőzően, hazai pályázatokon szerezhessen kellő gyakorlatot úgy, hogy ezeken jó üzleti és innovációs elképzelésekkel, a feladatok teljesítéséhez újonnan felvett alkalmazottakkal vehessen részt.

Szűcs György az új fejlesztési terv lehetőségeit, az EU-források megpályázhatóságát ugyan a 2008-as büdzsé szerves részének gondolja az Iposz szempontjából is, de csak akkor, ha még maradnak kisiparosok, akik folytatni képesek tevékenységüket. Két számmal jelzi, hogy az elmúlt esztendő megszorításai, ha folytatódnak, mit eredményeznek: idén 70 ezer vállalkozás szűnt, szűnik meg, 30 ezer ellen pedig mostanában indult el a csőd- vagy felszámolási eljárás.

Nem optimistább az egyik legnagyobb szakmai szervezet, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára sem. Vámos György a konvergenciaprogram első évének "eredményét" summázva arra a következtetésre jut, hogy a megszorítások következtében csökkent az eladott áru mennyisége a kiskereskedelemben. Az élelmiszereknél nem volt visszaesés, az iparcikkeknél annál inkább, a gépkocsinál közel 15 százalék. Már látható, hogy az OKSZ jól számolt, amikor erre az évre a kiskereskedelem körülbelül 5 százalékos csökkenését prognosztizálta.

A jövő évre is elkészítette már előrejelzését a szövetség, egyelőre a csökkenés lefékeződését és enyhe fogyasztásnövekedést tart lehetségesnek. A fő kérdés most már az infláció alakulása. A teljes fogyasztáson belül az élelmiszerek áremelkedése jelenthet nagy "lökést", de a hatást nem gondolják túl veszélyesnek a statisztikusok.

Az OKSZ főtitkára nem a fogyasztói árak kapcsán számol úgy, hogy a kormányzattól rendhagyó beavatkozást igényelne. A feketekereskedelem és az ázsiai piac megfékezése sokkal sürgetőbb lenne, még a büdzsére gyakorolt direkt hatása miatt is. A költségvetés ezek miatt évi több száz milliárd forinttól esik el ugyanis.

A kiskereskedelemnek változatlanul nem mindegy, mit tervez a kormányzat az áfával. Az előző ciklusban és a jelenlegiben az élelmiszerek áfája 10 százalékkal emelkedett, s ez jelentősnek mondható. A 20 százalékos szint európai mércével igen magas, s amitől tart az OKSZ, az az, hogy a kormányzat az élőmunka terhei csökkentésének adókiesését majd a mérték megemelésével szándékozik ellensúlyozni. Ahhoz nem fér kétség, hogy az élőmunka költségei magasak, a mérséklés pedig több mint kívánatos már a jövő évben is. De ha fehéredik a gazdaság - hivatkozik a főtitkár az elmúlt hónapok örvendetes jelenségére -, akkor nincs szükség az áfa megemelésére: a többen adóznának kevesebbet cél lépésről lépésre valóra válhat.

A kereskedelem vezetői a büdzsé "sorai között" olvastak egy olyan információt is, amelytől nem minden ok nélkül tartanak. Vámos György utal arra, hogy a különböző ellenőrző hatóságoknak volt és van bevételi előirányzatuk, ezért vélhetően be is fogják tervezni a bírságokat. Az OKSZ nem szeretné, ha költségvetési kérdéssé tennék jövőre a fogyasztóvédelmi s hatósági büntetések ügyét.

Harc a feketegazdaság ellen

Legalább két ponton összecseng a kereskedelmi szövetségnek, illetve a mezőgazdasági vállalkozások érdekérvényesítő szervezetének a vélekedése. Mindkettő arra szeretné rászorítani a jövő évi költségvetés megalkotóit, hogy a feketegazdaság hatékony visszaszorításán keresztül is látható és megadóztatható jövedelmekkel gyarapítsa a bevételeket, és az adókra hasonlító bevételtípusokkal és büntetésekkel ne fölösleges állami hivatalokat, apparátusokat tartson el.

Feltételek nélkül támogatja a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) azt a kormányzati programot, hogy szabályokkal és erélyes akciókkal fellép a feketegazdaság ellen - jelentette ki a szervezet főtitkára, Horváth Gábor. A Piac és Profitnak azt is kifejtette, most már többről van szó, mint arról, hogy a mezei munkát ellenőrizhetőbbé akarják tenni. Látni kezdi a kabinet, hogy az eddigi - és egyelőre jelenlegi - adókonstrukciók kifejezetten ösztönözik a jövedelmek eltitkolását, a közterhek meg nem fizetését. Számokkal is operált: kimutatható, hogy mintegy 200 ezer olyan szereplője van a mezőgazdaságnak, aki adót, járulékot nem fizet, miközben él támogatási jogosultságával. Az adóívek kitöltésekor ők felmentve érzik magukat a bonyolult papírmunka alól, de amikor pénzt, eszközök vásárlásához támogatást avagy segélyeket kérnek a közösből, akkor sikerrel adminisztrálnak.

A különböző hatóságok - sorolja tovább a főtitkár - most már megtalálják az állat-egészségügyi szempontból veszélyes termékeket a kereskedelemben, de e portékák eredetére rendszerint nem derül fény. Ez azért van, mert a mezőgazdaság mintegy felében számla nélkül lehet értékesíteni. A MOSZ számára ezért egyfajta megnyugvás, hogy az általuk kidolgozott normatív szabályozást - benne a kicsiknek adható kedvezményekkel - befogadták a pénzügyi tárcánál, a parlamenti frakcióknál, s jogi megoldásokat alkalmaznak majd a feketegazdaság leépítése érdekében.

#page#

A főtitkár szerint szavaiknak nyomatékot ad az elmúlt hónapok időjárása, mivel az aszály miatt 200-300 milliárdos kiesést már eddig is kénytelen volt kimutatni a MOSZ. S bár nem gondolják, hogy a költségvetésnek dolga lenne a kárt kompenzálni, remélik, hogy ott, ahol a hozamok több mint 50 százalékkal csökkentek, segít a kormányzat is. Azon az alapon, hogy az adót fizető gazdálkodók a befizetett közterhekből a rendkívüli helyzetre való tekintettel visszakaphassanak valamennyit. A MOSZ szerint azért is kötelessége lehetne ez a kabinetnek, mert a közelmúltban az adót többnyire nem fizetők javára politikai akcióként megoldotta a fagykár ellentételezését, így most szakmai alapon illik segíteni azoknak, akik az elmúlt 5-10 évben valóságosan adózó agrárvállalkozók voltak, de most az aszály ellehetetlenítette őket.

Az Európai Unió agrár- és vidékpolitikájának szabályozása, finanszírozása a váltás időszakában van - folytatja Horváth Gábor. Eközben azonban a hazai agrárbüdzsé egyfajta késlekedési veszteséggel is kénytelen számolni. Paradoxon, hogy az uniós programokhoz a kormányzatnak saját pénzt kellett volna felhasználnia, de mert sikerült elodázni bizonyos uniós hátterű fejlesztéseket, a költségvetésnek nem keletkeztek ilyen címen kiadásai. A MOSZ-ban nem bánnák, ha 2008-ban az elmaradt fejlesztésekből mind többet megmentene az állam, s jó lenne garanciákat is kapni, hogy a jövő évi költségvetés már nem mond le az uniós és hazai pénzekkel megvalósuló fejlesztésekről.

A büdzsét és a gazdaságok beruházásait is érintheti az, ahogyan az állattartó telepeknél a környezetvédelmi előírásokat érvényesítteti a kormányzat. A főtitkár elmondta, hogy már kidolgozták az állattartó telepek új szabályok szerinti fejlesztését, a technikai megoldások mellett azt, hogyan vehessék igénybe az uniós forrásokat. A felújításukat az idén el kell indítani - emlékeztet Horváth Gábor -, különben megszüntettetik az állattartást a hatóságok. A gazdaságok tehát pályáztak és pályáznak, pénzhez, jövő évi "állami ígérvényekhez" akarnak jutni, s talán nem alaptalan a bizakodásuk: a kormányzat itt már nem akarja "megkímélni" a büdzsét a kiadásoktól. Már csak azért sem, mert ha nem indulhatnak el a beruházások, akkor ugyanaz az állam, amelyik nem támogatja a fejlesztéseket, kénytelen lesz betartani saját környezetvédelmi törvényét, s lakatot tenni e gazdaságok kapujára.

Nem fenyeget a sok tengeri

A MOSZ főtitkára a 2008-as költségvetésben szeretné benne tudni a magyar állam rendhagyó adósságának törlesztését is. A kormányzat ugyanis azt vállalta, hogy az uniótól agrártámogatás címen idén 40, jövőre 45 százaléknyi összeget évi 30 százaléknyival kipótolja a magyar költségvetésből. Ezt az úgynevezett koppenhágai megállapodás alapján kell teljesítenie, ám csak egyszer látott ilyen pénzt a mezőgazdaság. A kabinet a legutóbbi időkig azzal magyarázta a támogatás visszatartását, hogy nagyon sokba került finanszírozni az intervenciós kukoricát. A MOSZ most nyomatékosítja: a jövő évi büdzsét nem fenyegeti a sok tengeri, annyira keveset lehet idén betakarítani, hogy az intervenció miatt nem lesz egyetlen forintnyi kiadás. A termelőknek pedig végre meg lehetne adni azt a bizonyos 30 százalékot.