Az on-line vásárlás a fogyasztónak kényelemesebb és gyakran olcsóbb beszerzési lehetőséget jelent. Az internet hatalmas előnye az is, hogy fáradság nélkül egyszerre számos üzlet kínálatát lehet áttekinteni, akár egyénre szabott ajánlatokat kérni.

Határok nélkül

A tudatos vásárló, mint minden más esetben, a világhálón is tájékozódással kezdi a vadászatot. Magyar nyelven is működik több olyan ár-összehasonlító oldal, amely rangsorolja az üzleteket a szerint, hol mennyiért érhető el a keresett termék. A könnyű összehasonlíthatóság által generált fokozott verseny hatással van a kínálati árakra és a szolgáltatások megbízhatóságára is.

Szinte minden árucikkre igaz az is, hogy első lépésként a kiskereskedők helyett a gyártó honlapján érdemes tájékozódni, ahol minden bizonnyal megbízható és részletes leírás található a termékről. Tulajdonképpeni feketelisták is léteznek, amelyeket maguk a fogyasztók működtetnek, emellett a megfelelő fórumok is tájékoztatnak a sorstársak adott áruval vagy kereskedővel kapcsolatos tapasztalatairól. Ezzel a módszerrel nemcsak a termékről, hanem a kereskedőről is könnyen lehet megbízható információkat szerezni, és így sok esetben mások kárán tanulva elkerülni a tisztességtelen árusokat.

Az internetes vásárlás további hatalmas előnye a fogyasztó számára, hogy olyan termékekhez is könnyedén hozzáférhet, amelyeket nemhogy a lakhelyén, de akár az adott országban sem forgalmaznak. Igaz, ennek gátat vet, ha - ahogy a jelenlegi tapasztalatok mutatják - bizonyos termékeket és szolgáltatásokat elérhetetlenné vagy drágábbá tesz más tagállamok megrendelőinek egy multinacionálisan működő, de másik tagállamban fenntartott honlap. Herczog Edit magyar EP-képviselő e diszkriminációt firtató kérdésére Charlie McCreevy belső piaci biztos válaszában hangsúlyozta: az Európai Bizottság mindent megtesz a belső piacon a fogyasztókat megillető jogok teljes mértékű érvényesüléséért. A szolgáltatási irányelv 20. cikkének (2) bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy vessenek véget annak a gyakorlatnak, amely szerint a szolgáltatók a szolgáltatás igénybe vevőjének állampolgársága vagy lakhelye szerint hátrányos megkülönböztetést tesznek.

Miután az irányelv rendelkezéseit a tagállamok 2009 végéig átültetik nemzeti jogukba, ez kulcsszerepet játszhat a kiskereskedelmi szolgáltatások valóban páneurópai piacának kialakításában.

A vásárlás és döntés megkönnyítését jelentő technológia elterjedésének egyik kulcsa a bizalom növelése, az elektronikus kereskedelmet szabályozó jogszabályok és irányok is mind a biztonság és a fogyasztói bizalom növelését célozzák. Az Európai Bizottság október elején hozta nyilvánosságra új direktívatervezetét, melynek legfontosabb céljai a biztonság növelése és a határokon átnyúló internetes kereskedelem bővítése.

A Meglena Kuneva uniós fogyasztóvédelmi biztos által bemutatott tervezet bizonyos pontjai már szerepelnek a magyar jogszabályokban. Az eladók eszerint kötelesek részletes információkat adni a termékről, valamint annak áráról és a kapcsolódó szállítási és egyéb díjakról - ahogy ez hazánkban már régóta elvárt. Jogszabály rendelkezik itthon arról is, hogy fel kell tüntetni az eladó nevét és az eladási hely pontos címét is, ami most az EU-s direktívába is bekerült. A jogszabály azt is meghatározza, hogy harminc naptári napon belül kötelező a terméket leszállítani, és az eladó viseli a felelősséget a megrongálódott vagy elveszett termékért is. A távértékesítés útján, tehát például interneten rendelt termékek esetében a fogyasztónak joga van meggondolnia magát a vásárlással kapcsolatban. Ilyen döntés esetén a kereskedőnek harminc nap áll rendelkezésére, hogy a vételárat visszatérítse, ezt az új szabály nyolc napra rövidítené, tehát hamarabb jut a pénzéhez a terméket saját költségén visszaküldő fogyasztó. Hosszabb idő jutna viszont arra, hogy kipróbálja a terméket, hiszen az eddigi nyolc nap helyett két hétig is semmissé teheti a vásárlást. A bemutatást követően a direktíva az Európai Parlament elé kerül, és a tagállamok döntése után válhat törvényerejűvé.

Az uniós tervezettel harmonizáló hazai jogszabályok ellenére a valós helyzet még mindig számos problémát rejt. A szabályok alól való kibújás, a vásárlók félretájékoztatása és megtévesztése morális jellegű probléma, melyen a tervezett feketelista segítene.

Az internetes vásárlás magyarországi elterjedésének legfontosabb gátja egyelőre az alacsony penetráció és a fogyasztói bizalom hiánya.

A viszonylag szűk körű digitális írástudás eleve bizalmatlanná teszi a felhasználók többségét a számukra ismeretlen rendszerrel szemben, emiatt pedig nemhogy a vásárlásig nem jutnak el, de sokszor addig sem, hogy a világhálót használják a termékek keresésére. Ha mégis, a magyar fogyasztó alapvető tapasztalatai miatt ódzkodik attól, hogy előre fizessen olyasmiért, ami valójában nemhogy nincs a kezében, de csak képen látta. Ez lehet az oka annak, hogy a magyar fogyasztók túlnyomó többsége még mindig az utánvétes fizetési módot választja az interneten beszerzett javak árának kiegyenlítésére, a nemzetközi szinten elterjedt bankkártyás fizetés aránya mindössze néhány százalékos.

Léteznek olyan felmérések, amelyek szerint évente több tízmillió eurós kár származik a nem biztonságos internetes vásárlásból, és a Symantec nemrég publikált felméréséből kiderül, hogy az on-line bűnözés már rég nem vírusok elterjesztéséről, sokkal inkább a hitelkártya-információk ellopásáról, illetve az ezekkel való visszaélésről szól. Ennek ellenére a bankkártyás fizetés világszerte a legelterjedtebb az internetes tranzakciók esetében. A hangsúly ugyanis nem a rendszer alkalmatlanságán van, hanem azon, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni azt.

A fogyasztó figyelme sokat számít saját biztonságának garantálásában. Olyan alapvető apróságokkal védheti magát, mint hogy minden esetben meggyőződik róla, valóban titkosított az a weboldal, ahol megadja a tényleges adatait. Ez a legkönnyebben a címsorban ellenőrizhető, ahol a megszokott http:// a titkosítást jelezve https://-re változik. Bizonyos, a gépre telepíthető programok is segítenek a megbízhatatlan webhelyek és titkosítatlan oldalak kiszűrésében.

A biztonságos fizetést emellett segíti, ha a szükséges összeget nem a folyószámláról utalja át a vevő, hanem egy alszámlára csoportosít éppen annyi pénzt, amennyi fedezi az adott tranzakció költségeit. Az ehhez tartozó bankkártya természetesen az internetes vásárláson kívül is használható, sokan például utazáskor is a kontrollálható összeggel feltöltött kártyát használják. A legtöbb bank úgynevezett virtuális bankkártyát kínál erre a célra, hasonló lehetőségekkel.

Lassan, de biztosan azonban mindezen fizetési módok helyett az e-bankok szolgáltatásai veszik át a főszerepet. A világszerte legismertebb PayPal vagy a hozzá hasonló Neteller és Moneybookers olyan elektronikus számlarendszert működtet, amely az interneten vásárlók még nagyobb biztonságát garantálja. Ezek a szolgáltatók összekötőként működnek eladó és vevő között. A szerződés megkötése után a vevő az e-bank számára utalja át a vételárat, amelyet az továbbít az eladónak, így a vevő minden adata titkos marad. A szolgáltatás a vásárló számára ingyenes, mindössze arra van szükség, hogy egy bankkártyát (vagy újabban akár kártya nélküli számlát) regisztráltasson a szolgáltatónál.

A PayPal-hez hasonló e-bankok ügyfeleik biztonsága érdekében rangsorolják a velük kapcsolatban álló kereskedőket tranzakcióik száma, a kapcsolat hossza és a rájuk érkező panaszok száma alapján. Amellett, hogy ez újabb megbízható adatot jelent a kereskedőről, az e-bankok a megbízhatónak ítélt árusokra garanciát is vállalnak bizonyos összeghatárig. Vagyis, ha a korábban tisztességesnek tűnő kereskedő mégis átveri a vevőt, a pénzvisszatérítésről a bank gondoskodik. Külföldön több bankkártyacég is vállal hasonló garanciát, de Magyarországon egyelőre nem elterjedt ez a rendszer.