– Tisztelt miniszter úr! A cseh–magyar együttműködésben napirenden szerepelnek manapság az ön tárcája szakterületével kapcsolatos kérdések?
– Jelentős kérdés a közeljövőben aláírandó nemzetközi kombinált árufuvarozásról szóló kormányközi egyezmény. Ez az egyezmény ékes bizonyítéka annak, hogy a két ország idejekorán felismerte azt, hogy környezetvédelmi okokból és a közúti forgalom korlátozott kapacitása miatt vasúti és vízi úton korszerű fuvarozási rendszert kell kialakítani a közúti áruforgalom – gazdasági és környezetvédelmi szempontból is elfogadható – alternatíváinak megteremtése érdekében. Különösen igaz ez mostanában, hiszen az elmúlt években Magyarország számára növekedett a cseh és szlovák útvonalak jelentősége. Ez főként oda vezethető vissza, hogy Magyarországnak az EU nyugati, északnyugati tagállamaiba irányuló kereskedelme két útvonalon bonyolódhat le: Ausztrián vagy Szlovákián és Csehországon keresztül. Az Ausztrián keresztüli korlátozott tranzitálási lehetőségek miatt a magyar fuvarozók a cseh és szlovák útvonalat részesítik előnyben. A kombinált fuvarozás mint módszer a nemzetközi áruforgalomnak éppen ilyetén gondjaira kínál megoldást. Közép-Európa országai és ezen belül Csehország és Magyarország élen jár az ilyen és ehhez hasonló környezetbarát rendszerek alkalmazásában, ezek itteni kihasználtsága európai mércével is kiemelkedőnek számít.
– Van-e még olyan terület az ön minisztériumának hatáskörében, ahol hasznos lehet a cseh-magyar együttműködés, a kétoldalú lehetőségeken kívül ideértve az uniós csatlakozást elősegítő kooperációt is?
– A magyar–cseh közlekedési, infrastrukturális és vízügyi kapcsolatok igen nagy része a Visegrádi Együttműködés keretei között megy végbe. A V4 2001–2002-es elnökségét 2001 júniusától Magyarország tölti be. Elnöksége kiemelt témái között szerepel a közúti infrastruktúra területén az észak–déli közlekedési infrastruktúra-fejlesztés lehetőségeinek vizsgálata, forgalmi adatbázisok kölcsönös biztosítása, az EU-határnyitások tapasztalatainak közös vizsgálata, így a határ-átkelőhelyi célforgalmi adatfelvétel és prognózisok elkészítése, közös javaslatcsomag meghatározása az optimális, kelet-európai mobilitási, hálózati és finanszírozási feltételeket figyelembe vevő uniós támogatási célrendszer kialakítása, valamint a matricás rendszerű útdíjszedés tapasztalatai. A vasúti közlekedés területén fontos szerep jut a stratégiai együttműködés kibővítésének az egyes nemzeti vasúttársaságok reformja kapcsán. Emellett kiemelten kezeljük az országaink közötti vízügyi együttműködést. Ennek, sajnálatos módon, az elmúlt évek csehországi és magyarországi árvizei adnak igen nagy jelentőséget. Az együttműködésnek a szolidaritásra vonatkozó jeleként ezekben a helyzetekben mindkét ország példaértékűen igyekezett egymás segítségére sietni. Ennek következtében fontos szerepet kapnak a vízügyi szakértői egyeztetések az árvíz elleni védekezés és a katasztrófaelhárítás lehetőségeinek – különös tekintettel az árvízvédelem szervezeti és szervezési kérdéseire és ennek jogszabályi hátterére –, valamint a határvízi együttműködés kérdéseinek és tapasztalatainak megvitatásában más államokkal osztott vízgyűjtőkön. Fontos jelképe a regionális együttműködésnek, hogy noha Csehországot a Duna közvetlenül nem érinti, pontosan tisztában vannak a folyam egész Közép-Európára kiható jelentőségével, és emiatt kezdeményezik részvételüket megfigyelőként a Duna hajózhatóságának helyreállításán munkálkodó Duna Bizottságban. A kezdeményezett együttműködési forma nem egyedülálló, hiszen Franciaország is megfigyelőként vesz részt a Duna Bizottság munkájában. Az együttműködés fontos területe az EU-csatlakozási tárgyalások tapasztalatainak kicserélése; szakértőink éppen a napokban tartottak konzultációt e témában.
– Ön korábbi tevékenysége révén jól ismeri a magyar kis- és középvállalkozásokat, nehézségeiket, lehetőségeiket. Miként vélekedik a regionális együttműködési lehetőségekről általában? Milyen konkrét távlatokat lát a cseh és a magyar vállalatok közötti kapcsolatok terén?
– A regionális együttműködés meghatározó eleme az Európai Unió térségfejlesztési stratégiájának, amely kiterjed a csatlakozni kívánó országokra is. Ezeknek legfontosabb elemei az úgynevezett eurorégiók, amelyek a szomszédos országok között hivatottak biztosítani a határokon átnyúló regionális együttműködést. Ami a kis- és középvállalkozások kapcsolatait illeti, a felsorolt területek számos lehetőséget biztosítanak a kölcsönösen hasznos és hosszú távon is életképes együttműködésre mind a közlekedés, mind pedig a vízügy területén.