Nemigen van mozgástér az adófizetők terheinek radikális csökkentésére, legalábbis addig nem, amíg nem lesz több adófizető - merthogy az alacsony foglalkoztatottság és a még mindig viszonylag kiterjedt szürkegazdaság miatt kevesek sokat fizetnek -, és amíg a büdzsé kiadásait nem sikerül érdemben csökkenteni. Kérdés hát, hogy egyáltalán érdemes-e önmagában az adórendszer megváltoztatására vonatkozó elképzelésekkel foglalkozni, amikor a választásokra készülődő pártok nemigen mutatnak hajlandóságot arra, hogy a költségvetés kiadásainak csökkentéséhez elengedhetetlen államháztartási reformmal is törődjenek. A viták is leginkább abban csúcsosodnak ki, hogy miből lehet finanszírozni és így valóra váltani a terveket. Az adófizetési hajlandóság növelésére, és ezáltal az adózók körének bővítésére azért vannak elképzelések. A régóta vágyott stabilitás és belőle fakadó kiszámíthatóság és tervezhetőség viszont kérdéses, miután a tavaly elfogadott, 2010-ig vázlatos menetrendet adó törvényhez csak a jelenlegi nagyobbik kormányzó párt tartaná magát, koalíciós partnere teljesen más rendszerben gondolkodik, a nagyobbik ellenzéki párt árnyalatnyi módosításokkal visszatérne korábbi gyakorlatához, a kisebbik pedig sajátos keverékét adja a másik három koncepciónak.

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség: családi adózás, áfacsökkentés

Tállai András, a Fidesz szakpolitikusa szerint a jelenlegi adó- és járulékrendszer nem segíti, nem támogatja sem a vállalkozásokat, sem a családokat, így a munkavállalókat sem. Ráadásul vannak olyan magyar adónemek, összehasonlítva az unió többi országával, amelyek - mint például az élőmunka közterhei vagy az áfa - kiemelkedően magas elvonást eredményeznek.

- Ebből kiindulva, és látva az ország, a költségvetés helyzetét, a munkanélküliségi mutatókat, amelyek nemhogy csökkennének, de növekednek, a gazdaságban feltétlenül állami, kormányzati beavatkozásra van szükség - szögezi le a most leköszönő országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának tagja. - Tehát egyrészt jelentősen javítani kell a gazdaság teljesítőképességét, amihez a versenyképesség és a munkahelyek számának növelésére van szükség, másrészt igazságosabbá kell tenni az adórendszert, elsősorban a családok adózását.

- A kétféle vélemény értékrendbeli eltérést mutat. A mi értékrendünk szerint az, aki adófizető állampolgár, és gyermekek nevelését is vállalja, azt az adórendszeren keresztül is támogatni kell. Persze ez a támogatásnak csak az egyik, de lényeges eleme.

- Nem gondolja, hogy itt az eltartottak támogatásáról és nem az eltartókról van szó?

- Mi úgy véljük, nem követendő az, hogy vannak, akik megtermelik a jövedelmeket, és azok, akik ebben nem vesznek részt, ugyanúgy részesülnek belőle. Az az egészséges gondolkodás, hogy aki vállalja a gyermeknevelést, az vállalja az ehhez szükséges források előteremtését is. Nem akarjuk azt preferálni, aki nem gondol arra, miből tartja majd el a gyermekét. Az általunk javasolt családi adózásnak ugyanakkor új eleme, hogy mindenki, akinek jövedelme van, az részesedjék ebből a kedvezményből, az alacsony jövedelműek is. Az szja-változtatásokkal egyébként is az alacsonyabb jövedelműeket kell kedvezőbb helyzetbe hozni, vagyis az alsó adókulcsot csökkentenénk, a sávhatárt pedig feljebb tolnánk.

- Az önök kalkulációi szerint a tervezett változtatások nyomán hogyan változna az összes szja-bevétel?

- Az, hogy a költségvetés hogyan kezeli mindezt, egy másik kérdés: az adórendszer értékrend kérdése, a költségvetés külön téma.

- Az adórendszer fontos feladataként említette a versenyképesség növelését és a munkahelyteremtést. Milyen módon történne ez?

- Annak, aki fizet, mindegy, hogy adót vagy járulékot fizet-e. Az biztos, hogy a járulékcsökkentés elkerülhetetlen. Az új tagországokhoz kell mérnünk magunkat, és hozzájuk képest nálunk kiugróan magasak az élőmunka terhei. A járulékcsökkentésnek ráadásul kettős hatása van. Egyrészt a vállalkozásoknál források szabadulnak fel, amiből egy jól prosperáló gazdaságban munkahelyeknek kell létrejönniük, másrészt a gazdaságot is kifehéríti. Olyan rendszert kell létrehozni, hogy megérje becsületesnek lenni, és hogy a vállalkozások a valós teljesítmények után fizessenek be a költségvetésbe. Reményeink szerint több lesz a bejelentett alkalmazottak száma, és több lesz a bejelentett jövedelem is.

- Az iparűzési adó nem a teljesítményhez kötődik, igaz, 2008-ra meg is szűnik. Terveznek-e másik adót, ami a helyhatóságok bevételeit pótolja majd a vállalkozások befizetéseiből?

- Valóban, az iparűzési adó igazságtalan adónem, és ma már az állami feladatok önkormányzatokra testált részét finanszírozza. Az állam kényszerítette a helyhatóságokat arra, hogy kivessék, és hogy a mértékét növeljék, így a kieső forrás pótlása is az állam feladata. Ezt a kérdést majd a költségvetés reformjával együtt kell megoldani.

- A forgalmi adót is a rendszer megváltoztatandó elemei közé sorolta. Milyen módosításokra gondol?

- Középtávon a fogyasztáshoz kötődő adót mérsékelni kell, elsősorban a napi fogyasztáshoz kapcsolódó körben - gondolok itt az energiára, az élelmiszerekre -, vagyis a megélhetés költségeinek enyhítése a cél. Elengedhetetlen viszont az otthonteremtés, a szociális célú építkezés áfaterhelésének azonnali csökkentése. Miután az unióban minden nemzet maga határozza meg, hogy mi tartozik ebbe a körbe, mi azt szeretnénk, hogy minden olyan lakásépítés szociális célú legyen, amihez állami kedvezményes hitel tartozik. Ez az árakat rögtön tizenöt százalékkal csökkentené. Egyetértünk azzal is, hogy a magánlakás-felújítás szintén a kedvezményes áfakörbe tartozzék. Mindezek a gazdaságot is serkentenék.

- Társasági adó?

- Ez versenyképes adónem. A mértékét megfelelőnek tartjuk, a tízszázalékos, kedvezményes kulccsal adózók körét viszont bővíteni kellene. És fönn kell tartani az egyedi kedvezményeket is, amelyek az eszközbővítést, a munkahelyteremtést segítik.

Magyar Demokrata Fórum: nagyobb teljesítmény tizennyolc százalékos egykulcsos szja-val

Katona Kálmán, az MDF politikusa elöljáróban elmondja: pártja számára a 2010-es csatlakozás az euróövezethez mindent megelőz. Úgy gondolják, először is rendbe kell rakni a dolgokat, és ebben mindenkinek a partnerei, akinek az a célja, hogy az euróövezethez tartozzunk.

- Az euró bevezetése olyan fiskális fegyelmező eszköz, amelyet meg kell tennünk - mondja határozottan a volt közlekedési és hírközlési miniszter -, mert nagyon hektikus a költségvetési fegyelmünk. A választások után a pártoknak ebben együtt kell lépniük, és csak ezt követően kell minden mást, például az adórendszer kérdéseit átgondolni. Azt, hogy milyen ütemben és hogyan lehet az egykulcsos tizennyolc százalékos személyi jövedelemadót bevezetni.

- Vagyis nem akarják rögvest bevezetni az egykulcsos rendszert?

- Így van. Azt is mondhatnám, hogy ez az MDF 2006-2010-es adópolitikájának a része. És akkor jöhet az a kérdés, hogy miért tizennyolc százalék, és miért csak az szja.

- Azért, mert a programnak fontos része, hogy egyszerűbbé tegyük az egész adózást.

- Miért, két kulccsal már bonyolult? Sokan azt mondják, hogy nem igazán szegénybarát az egykulcsos adórendszer.

- Erős középosztály nélkül nincs fellendülés. Az átlagos adózás tizennyolc-tizenkilenc százalék körül van, s ha nagyobb teljesítményt akarunk elérni, akkor a tizennyolc százalékos egykulcsos adó segít. Mert mindenki pontosan tudja, hogy ha több munkát végez, többet is keres.

- Ezt el lehet érni úgy is, hogy a második kulcsot jó magasan állapítják meg. Az egykulcsos adóval viszont a magasabb jövedelműeknél még több lesz a szabadon elkölthető jövedelemhányad.

- A középosztály azt a pénzt, ami nála marad, nem feléli, hanem befekteti. Első lépésként a családjába, leginkább a gyerekei taníttatásába. A gazdagok pedig, akikről most beszélünk, jellemzően nem az szja-ban adóznak. Mi azt is valljuk, hogy a tizennyolc százalékos egykulcsos adó nagyban megnöveli az adózási hajlandóságot - példa rá az eva -, egyszerűbbé teszi az adminisztrációt, és nem eredményez kevesebb adóbevételt a költségvetésnek, mint a jelenlegi rendszer. A most magasabb sávban adózó ugyanis már nem lesz érdekelt abban, hogy a jövedelmét áttegye más, kedvezőbb adózási módba. Célunk, hogy a középosztály megtakarítson és befektessen. Ezért javasoljuk az árfolyam-nyereségadó eltörlését és azt, hogy 2007-ben ne vezessük be a kamatadót. Mindkét adónem a kisbefektetőket sújtaná, azokat, akik tudnak és akarnak magukról gondoskodni.

- És mi a helyzet a társasági adóval? Ennek a kulcsát az szja-hoz igazítják?

- Nem látjuk megalapozottnak mindhárom adónem egykulcsossá tételét. Szakértőink a személyi jövedelemadónál látják úgy, hogy megalapozott, és nem veszélyezteti a költségvetés egyensúlyát. Nem látjuk át biztonsággal a három adónem egykulcsossá tételének hatását a költségvetésre. Mi konzervatívok vagyunk, biztonságra törekszünk. Az egykulcsos szja egyértelmű: technikai oldalról nagyon leegyszerűsít, bevételi oldalról kicsi a kockázata.

- A járulékokról mint az élőmunka egyik súlyos terhéről mit mondanak?

- Az élőmunka terheit a mostani ötven százalékról harmincötre kell csökkenteni, tíz év alatt. Most leginkább a társadalombiztosítási járulék van napirenden, mi voltunk kormányon egy csökkentésnél, abból nem lett baj. De a durva, nagy lépésekből szokott baj lenni, ezért mondjuk azt, hogy hosszú távon, fokozatosan kell ezt elérni. A cél, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknál maradó pénz több legyen. Az iparűzési adó is, ilyen-olyan korrekciókkal, de a bevételhez csatlakozik, ami esetenként egészen furcsa dolgokat eredményez. Azt szeretnénk elérni, hogy akkor kelljen befizetni az áfát, amikor megkaptam a pénzt, és akkor lehessen visszaigényelni amikor ki van egyenlítve a számla.

- Milyen fontos mondanivalójuk van még az adórendszerrel kapcsolatban?

- Lehet, hogy ennek kellene az első helyen lennie: ez az adózás biztonsága. Még a kisvállalkozások is adótanácsadóra szorulnak, mert nem tudják követni a gyors változásokat - hiszen amit novemberben eldönt a parlament, az akár már decemberben megváltozhat -, és rengeteg a kivétel. Ezt meg kell tisztítani, és hosszú távon stabilizálni. És van még egy elem, amit a kormány most kezdett divatba hozni: illeték helyett díjat szed. Például nemrég jelentek meg a környezetvédelmi hatósági eljárások díjai: hét-ötszázszoros díjakat állapítottak meg a korábbi illetékhez képest. Ezek olyan adójellegű bevételek, amelyeket mi felül kívánunk vizsgálni. Megálljt kell parancsolni a területi szerveknek, a minisztériumok különböző intézményeinek, hogy államigazgatási feladatokat aránytalanul magas díjért végezzenek el. Az illeték előnye, hogy az intézmények közvetlenül nem érdekeltek a nagyobb bevételben, és mértékét jogszabály határozza meg.

Magyar Szocialista Párt: igazságos közteherviselés, kiszámítható változások

Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint az adórendszernek elsősorban az egyensúly, az igazságosság irányába kell elmozdulnia, és egyúttal tovább kell mérsékelnie az adóterhelést.

- Abban nincs véleményeltérés a politikai erők között - állítja a szocialista politikus -, hogy összességében mind a társaságok, mind a magánszemélyek közterheit lehetőség szerint csökkenteni kell. Ahhoz azonban, hogy reális képünk legyen, nem elég azt figyelembe venni, hogy melyik párt mit mond a kampánya során. A Fidesz annak idején, 1998-ban azt mondta, és ezt mondja most is, hogy egyszeri, nagyarányú adócsökkentés kell. Az előző ciklusban azonban az adóterhelés összességében nem csökkent, hanem nőtt, mind a személyi jövedelemadó, mind a vállalkozásokat terhelő adók körében. Gyakran emlegetik azt is, hogy ők 11 százalékkal csökkentették a tb-járulékot, és hogy ez milyen foglalkoztatásbővülést eredményezett. Ha azonban valaki elemzi ezt az időszakot, akkor látja, hogy ez a csökkentés három év alatt következett be, a tételes egészségügyi hozzájárulás viszont emelkedett. A foglalkoztatásbővülés pedig részben konjunkturális volt, ráadásul a legnagyobb mértékű csökkentés után volt a legkisebb a bővülés. A csökkentést fokozatosan folytatni kell, úgy, ahogyan azt a vonatkozó törvényben már elfogadtuk.

- Ez a múlt, de mi a fő vonulata az MSZP jövőbeli adópolitikájának?

- Ebben a ciklusban lényeges lépések történtek. A személyi jövedelemadó-tételek évről évre csökkentek, első lépésként a minimálbért adómentessé tettük. A százlépés-program elemei ismertek, ezeket kívánjuk végrehajtani. Az MSZP adópolitikai elképzelései között nincsenek olyan elemek, amelyeket ne lehetne tudni, a változásokat kiszámíthatóvá kellett tenni mindenki számára. Az adópolitikával többféle célt kell megfogalmazni, elérni. Ilyen például, hogy a gazdasági társaságokat olyan befektetésekre és ott kell ösztönözni, ahol erre Magyarországnak a legnagyobb szüksége van. Ezt szolgálják azok az adókedvezmények, amelyek a magyar gazdasági társaságokat kedvezményezik, és éppen azokon a területeken nyújtanak nagyobb kedvezményt, ahol problémák vannak a foglalkoztatással. Az iparűzési adó leírhatósága mára százszázalékos lett, a kis- és közepes vállalkozások számára pedig különösen kedvező, hogy ez évtől eltűnt a tételes egészségügyi hozzájárulás. A társasági adó körében pedig a mikrovállalkozásoknak kedvez az, hogy ötmillió forintos árbevétel alatt csak tíz százalék a kulcs. És van egy új elem is, amit az új uniós tagországok kezdeményeztek, a kedvezményes áfakulcs bizonyos területeken. Itt kialakult bizonyos polémia, ami a választási kampány számlájára írandó. Ez ugyanis a javaslattétel szintjén a kormány hatásköre, s csak az uniós egyeztetést követően kezdődik a törvényhozási procedúra.

- Önök mit tartanak jobbnak, ha a fogyasztást adóztatják erőteljesebben, vagy a jövedelmeket?

- A kettőt egyensúlyban kell tartani. Nyilvánvalóan szerencsétlen dolog, ha az adózás súlypontja a fogyasztásra kerül át, bár alapelvként megfogalmazható, hogy a nagyobb jövedelműek fizessék a nagyobb hozzájárulást. Igaz az is, hogy a fogyasztáson keresztül lehet a legbiztosabban beszedni az adókat. De mérlegelni kell, hogy melyek azok az árucikkek, fogyasztói kosarak, amelyeknél a változások a nyugdíjasokat vagy más társadalmi rétegeket érintenek. Erre biztosan oda fogunk figyelni. Az pedig közismert, hogy az elmúlt és az azt megelőző évben is az MSZP frakciójának az volt az elképzelése, hogy a legmagasabb, a hat-tíz millió forint fölötti éves jövedelmeknél legyen egy 48 százalékhoz közeli adókulcs.

- Ezért emeltük meg az osztalék adókulcsát.

- Van-e akkor értelme egy harmadik kulcsnak?

- Nyilvánvalóan van. A legtöbb európai uniós országban is az az elv, hogy a rendkívül magas jövedelmek nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közterhek viseléséhez. Mi is ezért vezettük be a luxusadót a százmillió forint fölötti ingatlanokra, és a bankadót is. Egy hatékony koalíciós kormányzás keretében azonban a koalíciós partnerrel meg kell egyezni.

- Említette, hogy az iparűzési adót már teljesen le lehet írni a társasági adóból. A leírás azonban nem változtatja meg az adó alapjának igazságtalanságát, és nem vigasz a társasági adót nem fizető veszteséges vállalkozásoknak sem.

- Ők nem ettől veszteségesek. A magánvéleményem egyébként az, hogy a társaságok azért is irtóznak ettől az adónemtől, mert ez az egyetlen, amit ügyes könyveléssel nem lehet elkerülni. Másutt is vannak ilyen típusú adók. Folyik ugyan vita az unióban erről, egy fél éve még azt mondták, hogy ez nem fönntartható adónem, most már viszont azt, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ez így van. Ennek az adónemnek meghatározó jelentősége van az önkormányzati finanszírozásban. Meggyőződésem, ezt egyetlen jogi aktussal, más adóval vagy költségvetési forrással kiváltani nem lehet. Alapigazságként azt sem tudom elfogadni, hogy ha csökkennek az adók, akkor attól egy csapásra radikálisan megváltozik az adófizetési hajlandóság.

- Az egyszerűsítés azért ebbe az irányba hat, példa rá az eva.

- Biztos, hogy jócskán van teendő az egyszerűsítés terén, nem jó, hogy egy szja-bevallás elkészítése több napba telik. Indokolt egyszerűsíteni és átláthatóbbá tenni a rendszert a gazdasági társaságok számára is. Szerencsére ebben is történtek már lépések.

Szabad Demokraták Szövetsége: minden adónemnek egységes kulcs

Kóka János, az SZDSZ szakpolitikusa leszögezi: a liberális párt célja nem pusztán az adóterhek csökkentése, hanem egyszerű, átlátható adórendszer kialakítása, az adózás és a szociális jellegű támogatások különválasztása. Ennek eszköze pedig az egykulcsos adórendszer bevezetése.

- Számításaink szerint - mondja a tavasszal leköszönő kormány gazdasági minisztere - az egységes húszszázalékos adó az, amely mellett a gazdaság növekedése tovább gyorsulhat, a költségvetési hiány mértéke tartósan karbantartható. A kormányváltáskor 20, 30 és 40 százalékos adókulcsokat örököltünk, és egy adóelkerülésre ösztönző, a jobb anyagi helyzetben élőket kedvezményekkel jutalmazó, igazságtalan adórendszert. Az SZDSZ a 2002-es kampányban 18 és 36 százalékos adótáblát hirdetett, és ma ennek megfelelően adózunk. Az ez évi és a következő évekre elfogadott adócsökkentés kompromisszum eredménye. Ha a liberálisokon múlna, alacsonyabb adók lennének Magyarországon.

- A legnagyobb ellenzéki párt is ezt mondja.

- Igen, hallottuk ezt a konzervatívoktól is, Orbán Viktor a kampány egy rövid szakaszában még "radikális adócsökkentéssel" járta a vidéket. De azóta, hogy a "gazdasági konzultáción" megkérdezett vállalkozók, illetve Matolcsy György azt mondták, a gazdaság szereplői egykulcsos adórendszert szeretnének, nem hallunk a tervezett adócsökkentésről.

- Az önök koalíciós partnere igazságtalannak tartja az egykulcsos adózást, mondván, az a magasabb jövedelműeknek kedvez.

- Ez egy érdemi vita a liberálisok és a szocialisták között. Kétségtelen tény, hogy az egykulcsos adórendszerben a magasabb adókulcsok jövedelemnivelláló szerepe elvész. A mostani ciklusban bevezetett kétkulcsos rendszerrel azonban máris enyhült a jövedelemeltitkolás miatti adókiesés, és erősödött a magasabb bérű alkalmazottak adóbevallási hajlandósága. A kedvezményrendszer keretek közé szorítása, valamint a családi adókedvezmény-rendszernek az egységes gyermeknevelési támogatás irányába terelése pedig növelte a rendszer átláthatóságát. Az egykulcsos adórendszer legfontosabb hatása egyszerűségében, átláthatóságában és beszedésének olcsóságában, az adóhivatalnak való kiszolgáltatottság jelentős mérséklésében van. Természetesen a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára adójóváírással biztosítani kell, hogy jelenlegi jövedelmük azonos bruttó bérek mellett ne csökkenjen. Mindezek összességében csökkentenék az adóterheket, és ösztönöznék a magas hozzáadott értékű munkahelyek létrejöttét. Vesztese ennek a rendszernek nem lesz.

- Az egykulcsos rendszer csak a személyi jövedelemadóra vonatkozik?

- A magánszemélyeket és vállalkozásokat egyaránt érintő elem a kedvezményektől megtisztított egykulcsos, húszszázalékos jövedelemadó, valamint az egységes húszszázalékos áfa bevezetése. Természetesen az ötszázalékos kedvezményes kulcs továbbra is megmaradna azokon a területeken, ahol jelenleg is ez érvényesül, illetve ott, ahol ezt a nemzetgazdasági érdekek szükségessé és az európai uniós szabályozás lehetővé teszik. Ide sorolnánk például a gyógyszerek mellett a tömegközlekedést is.

- Az iparűzési adó a jelenlegi elképzelések szerint két év múlva megszűnik. Hogyan pótolnák a kieső helyi adóbevételt?

- Az iparűzési adót megszüntetjük. Az SZDSZ koncepciója szerint ezt a húszszázalékos társasági adó váltaná fel, aminek a húsz százaléka a helyi önkormányzatok bevétele lenne, amit még kiegészíthet a helyben kivetett, értékalapú ingatlanadó.

- A járulékjellegű terhekkel kapcsolatosan mik az elképzeléseik?

- Az adóreform fő célja az adóterhek egyenletesebb, igazságosabb megosztása, amelyben kitüntetett szerepe van az élőmunka-terhelés fokozatos mérséklésének. Magyarországon a hozzánk hasonló fejlettségű országokhoz - Görögország, Szlovákia, Lengyelország - képest a munkáltatók által kifizetett bruttó bérköltségek és az alkalmazottak által felhasználható nettó bérjövedelem közé beékelődő "adóék" öt-nyolc százalékkal magasabb. Az átláthatóbb, egységesen húszszázalékos kulcsú főadókra építő adóreformot összekapcsoljuk az egészségügy radikális átalakításával is.

- Egykulcsos adórendszer jelenleg csak az úgynevezett volt szocialista országok némelyikében van, ahol a korábbi adórendszer kevésbé volt kiforrott, mint Magyarországon. Biztosak abban, hogy az ottani, még csak rövid időre visszatekintő tapasztalatok irányadók lehetnek számunkra?

- Ezek a tapasztalatok is irányadók, de a nemzetközi minősítő intézetek szakvéleményei is, illetve a tény, hogy az adóversenyben lemaradunk, ha az adóeltitkolásra ösztönző, versenyellenes megoldásokat választjuk. A Magyarországon működő adórendszer sok kulccsal, magas elvonásokkal, átláthatatlan és igazságtalan szabályokkal operál, ennek megtartása nem lehet célunk.