A világ egyik legtekintélyesebb gazdasági kutatóintézete, az Economist Intelligence Unit 2007 novemberében arról kérdezte a világ minden táján 114 különböző iparágban tevékenykedő és különböző méretű vállalat vezetőjét, hogy mennyire használják (ki) az üzleti intelligencia (business intelligence - BI) lehetőségeit. A menedzserek túlnyomó többsége (80 százalék) úgy vélte, hogy a BI-stratégia jelentősen javítja a vállalat reagálóképességét a piac változására, és hasonlóan kiváló eszköz az ügyfelek kiszolgálásának javítására. A felismerés ellenére csak minden hatodik vezető vallotta azt, hogy adoptálta a legjobb iparági megoldást annak érdekében, hogy a cége működése során keletkező adatokat megfelelően kezeljék.

A magyar piacon továbbra is a multinacionális vállalatok által képviselt kereslet dominál - jellemzi a helyzetet Radnai Szabolcs, az Oracle Hungary üzleti intelligencia és adattárházak üzletágának vezetője. A szakember szerint ugyanakkor erőteljes igény tapasztalható a BI iránt az államigazgatási intézmények részéről, de kisebb mértékben és csak bizonyos iparágakban a hazai középvállalatoknál is nő az érdeklődés.

Nem véletlenül vélik egyre többen, hogy az adathalmazaikban való eligazodáshoz az üzleti intelligenciát kell segítségül hívniuk. Radnai Szabolcs szerint az államigazgatásban az intézmények közötti együttműködés és az ésszerű központosítás a mozgatórugó, míg az építőipar, a pénzügyi szektor, az élelmiszeripar bizonyos középvállalatainál a cégmérettel összefüggő komplexitásnövekedés generál keresletet.

Havas Levente, a Microsoft Magyarország BI-specialistája szerint a cégvezetők nagy része már tudatában van annak, hogy döntéseiket konzisztens statisztikákra, elemzésekre kell alapozniuk. A költségvetés tervezése, az ügyfelek viselkedésének elemzése, az ERP/CRM-rendszerek kiteljesedéséből fakadó információigény, a heterogén gazdasági rendszerek adatainak adattárházba gyűjtése és kiaknázása, a menedzsment tájékoztatása mind-mind a BI használatát követelik meg a Microsoft szakértője szerint.

Rendszeres rendszerek

Biztosan állítható, hogy adatokból a jövőben sem lesz kevesebb, sőt az (internetes) technológia további terjedésével, az egyre kifinomultabb adatgyűjtéssel minden szervezet és cég egyre bővülő adatmennyiséggel lesz kénytelen foglalkozni. A cégvezetők, még a kis- és középvállalati szektor képviselői is, rendszeres és alapos jelentéseket kapnak a vállalat és környezete működéséről. Az Oracle Hungary szakértője szerint azt kell vizsgálniuk, hogy mennyibe kerül nekik a jelenlegi jelentések előállítása, illetve, ami ennél is fontosabb, a jelentések "elő nem állítása". Dr. Horváthné Tábori Katalin, a Nextent marketingmenedzsere pedig arra mutat rá, hogy a BI-megoldások az információk professzionális megjelenítését, a döntéshozóval való megértetését és az ebből következő döntés támogatását jelentik.

Ezzel Havas Levente is egyetért, szerinte akkor érdemes bevezetni a BI-alkalmazást, ha megvannak azok a kérdések, amelyekre a meglévő eszközök tartalmazzák a megfelelő adatokat, és azokat nem azonnal vagy sok munka árán lehet előállítani. A Microsoft munkatársa szerint a BI bevezetésének megtérülése területenként változik, és nem mindig lehet számszerűsíteni: vannak esetek, ahol az forintban kifejezhető (kampányok, keresztértékesítési elemzések), és van, ahol a megtérülés megtakarított időben (költségvetés-tervezés, beszámolás) jelentkezik. Radnai Szabolcs szerint, ha a becslések évi néhány millió forintos megtakarítási vagy bevételnövekedési lehetőséget jeleznek, akkor érdemes a szállítók integrált, kkv-szektor számára kifejlesztett BI-csomagjai bevezetésén elgondolkodni.

Új területek

A vállalati szektor mellett a nagy ügyfélszámmal és bonyolult, állandóan növekvő adatbázisokkal rendelkező közszolgáltatások nyújtói lépnek be a BI használói közé. A Microsoft Magyarország specialistájának tapasztalata szerint az államigazgatási szektor már most is alkalmaz bizonyos BI-megoldásokat, és a közeljövőben további rendszereket vezetnek be a beszámolás, a kötelező adatszolgáltatás és az abból fakadó elemzések elvégzésére.

Radnai Szabolcs is a BI nagyobb elterjedését várja az államigazgatásban, hiszen sok helyen nagy apparátusokat foglalkoztatnak jelentések készítésére és elemzésre. Máshol a tevékenységek monitorozása csak nagyléptékű. Ráadásul az állampolgár közvetett előnye az olcsóbb állami működés lehet, és az az átláthatóság, amely a közpénzek megfelelő célokra költését garantálhatja. Havas Levente egy jól működő BI-rendszert említ: a Microsoft esetében a "legimpozánsabb felhasználó" maga a Központi Statisztikai Hivatal, hiszen általában a BI elsődleges igénylői és felhasználói a statisztikai és gazdálkodási osztályok.

A következő időszakban olyan megoldások készülnek, amelyek iparág-specifikus üzleti tudást hordoznak, használatuk és üzembe állításuk ugyanakkor jóval egyszerűbb, mint a korábbi generációs BI-megoldásoké. Radnai Szabolcs szerint a BI-eszközök által előállított információk beépülnek a vállalati folyamatokba, a speciális tudást igénylő BI-eszközök használatát pedig átveszi az alkalmazásokba ágyazott, folyamatot támogató információterítés, illetve a folyamatot automatikusan vezérlő dinamikus, BI-alapú szabályrendszer alkalmazása. Dr. Horváthné Tábori Katalin a piacok változására hívná fel inkább a figyelmet: szerinte a gyorsan változó környezetben való tervezést ma a cégekben működő bázis alapú tervezési metódusok nem vagy csak korlátozottan támogatják. A vállalkozások vezetőinek ezért a jövőben olyan tervezési módszereket és rendszereket kell alkalmazniuk, amelyek támogatják az úgynevezett "zéróalapú" tervezést.