A nyár elején az akkori, éves 8 százalékot meghaladó inflációs adathoz képest látványosan kevesebbet, 6-7 százalék közötti 2007-es év végi előrejelzést fogalmazott meg a pénzügyi kormányzat és több konjunktúrakutató intézet is. Már-már tudható, hogy a költségvetés benyújtásának időszakában "forgalomba került" 4,9 százalékos 2008-as hivatalos előrejelzés sem "jön be". Mit is takar az idei és a következő évi "pontatlanság", s nem mellékesen: hogyan is reagálnak minderre a gazdaság szereplői? A többi között erre kerestük a választ a GKI Gazdaságkutató Zrt. szakértőjének, Kopik Tamásnak segítségével.

- Az idei hivatalos előrejelzések, amint a mieink is, túlzottan optimisták voltak - szögezi le Kopik Tamás. - Történtek olyan dolgok, amilyeneket nem lehetett előre látni: a mezőgazdasági termésmennyiségeket, az agrárium áremeléseit például. A drágulás mértékét sem sikerült precízen kiszámolni. Azt gondoltuk mi is, hogy a rossz termés ellenére is részben az import, részben az áruházláncok versenye leszorítja az élelmiszerek árait. Valóban igaz volt 2004-ben is, 2005-ben is, hogy az élelmiszer lefelé húzta az inflációt. A tendencia megtört, s nehéz volt megbecsülni a változás mértékét. Mindenesetre nagy drágulás következett be ennél a termékcsoportnál.

- Nemkülönben az olajnál. Itt milyen folyamatok zajlottak le?

- Megítélésünk szerint a 90 dollár feletti szint sok kedvezőtlen hírnek, eseménynek az együttes hatására alakult ki. Egyfajta pánikhangulat volt jellemző, elszakadtak az árak a kitermelés költségeitől, s leginkább a várakozások hatottak. Véleményünk szerint nem marad tartósan ilyen magas szinten az olaj ára, de reálisnak az tűnik, hogy 70-80 dollár között alakul az átlag jövőre. A strukturális tényezők között az ázsiai országok kereslete az, ami fölfelé nyomja az olajárat, ugyanakkor az olajtermelő országok az árak letörése, piacaik megőrzése érdekében késznek mutatkoznak nagyobb mennyiségeket a felszínre hozni, néhány megnyilatkozásból ugyanis arra lehet következtetni, hogy fékezni akarják az új kitermelőhelyek szerephez jutását.

- A dollár az elmúlt időszakban komolyan befolyásolta az energiahordozók piacát is. Hogyan lehet számolni ebből a szempontból mind az árfolyamokkal, mind olajárral?

- Az elmúlt időszakban az olajár-emelkedést a dollár gyengülése "kísérte". Annak, aki euróban szeretné elkölteni olajból származó jövedelmét, a gyengülő dollár mellett magasabb árra van szüksége. S persze az is valós, hogy a gyengülő dollár részben ellensúlyozza a dollárban számított olajár-emelkedést. Mi tehát euróban sokkal kevésbé emelkedő és ingadozó olajárra számítunk, ennek megfelelően a forintban kalkulált olajár is jóval kevésbé hektikusan alakul. Ami pedig magát a dollárt illeti, továbbra is gyengélkedni látszik, bár "csak" 1,30 dollár/euró körüli árfolyamot valószínűsítünk.

- Az itthoni előrejelzéseket 2008-ra milyen további tényezők miatt korrigálták fölfelé?

- Az élelmiszerárak idei vártnál nagyobb emelkedésének szükségképpen lesz egy továbbgyűrűző hatása. Ennek a "kifutása" 2008 őszére várható: az első háromnegyed évben tehát tíz százalék közüli drágulás lesz az élelmiszereknél. Ezt leszorítani csak a jövő évi mezőgazdasági termékek tudják, azt követően, hogy piacra kerültek. Az energiaáraknál is vannak bizonytalanságok még. A háztartásoknál a gáz esetében körülbelül ötszázalékos emelésre számíthatunk, s vélhetően csökken a gázár-támogatásra szánt összeg is. E tényezők alapján a GKI nyolcszázalékos gázáremelkedéssel számol. Az áram ára sem látható még teljesen tisztán. A lakosságnál öt-tíz százalék közötti mértéket becsültek a szakmában, s mi is ilyen drágulást vélelmezünk. A távfűtést tekintve sem lehet megbízhatóan kalkulálni. Az erőművek melléktermékként adnak át hőt a távfűtés cégeinek, de az árampiaci liberalizáció hatására egyelőre kérdéses, hogyan számolnak el a felek egymással jövőre. Az energia drágulása mindenképpen meghaladja az öt százalékot, s az élelmiszerek "társaságában" valóban számottevő lehet a hatása a fogyasztói kosárra. A GKI jelenleg 5,4 százalékkal kalkulálja a jövő évi inflációt.

- "A díjmódosítást a KSH becslése szerint az éves 7,6 százalékos infláció indokolja" - áll az egyik szolgáltató cég novemberben ügyfeleinek postázott levelében. Az idei inflációs szám alapján helyesen számolnak így jövő évi árakat a cégek?

- Az ő oldalukról valamelyest megérthető, hiszen szerződéseket kötve valamihez rögzíteni kell az árak alakítását. A fogyasztónak is egyfajta biztonságot jelent az ilyen intézkedés, mert a szolgáltató legalább nem önkényesen változtat. Ennek ellenére ez a széles körben bevett gyakorlat éppen az infláció magasan tartását eredményezi. Az MNB időnként arra hívja fel a figyelmet, hogy az inflációs várakozásokat kell figyelni, azt, hogy mire számítanak a cégek. Ha persze a tavalyi inflációt vennék figyelembe az áremeléseknél, s mindegyik terméknél eszerint drágítanának, akkor állandó lenne az infláció, nem tudna csökkenni. Hasonló lenne a helyzet a munkavállalóknál is, amennyiben a bértárgyalásoknál érvényesíteni tudnák akaratukat, s a megelőző évi inflációt maradéktalanul "beépítve" emeltetnék meg a fizetéseket...

- A költségvetés benyújtása idején számolt hivatalos adatnál mindenesetre magasabb lesz az infláció jövőre. A büdzsére nézve ez milyen következményekkel jár?

- A korábban készül prognózis, amely bizonyára közelebb lehetett a piaci várakozásokhoz, tényleg alacsonyabb annál, mint ami teljesül majd. De az államháztartás egyenlegére az alultervezett infláció jótékonyan hat. Magasabbak lesznek a bevételek mind az áfa, mind az szja tekintetében.

Drága Európa!

Nem pusztán magyar jelenség, hogy az olajárak és az élelmiszerdrágulás befolyásolja az infláció alakulását. Európa vezető gazdasági hatalmát e szempontból értékeli a Kopint-Tárki vezetője.

Vajon csak kacsa, vagy valóságos hír - valóságos alapokkal - az, hogy aggodalommal reagál a lakosság a drágulásra Németországban? Erre kerestük a választ az európai folyamatokat is elemző konjunktúraintézet segítségével.

Nem fog elszabadulni

Palócz Évától, a Kopint-Tárki vezérigazgatójától először az Európa vezető gazdasági hatalmát jellemző adatokat tudhattuk meg. Az Eurostat adatai szerint a német fogyasztói árak - 2006 októberéhez viszonyítva - ez év októberében 2,7 százalékkal emelkedtek, az előző hónaphoz képest pedig 0,2 százalékkal. Noha a Statistisches Bundesamt ennél valamelyest mérsékeltebb emelkedést, 2,4 százalékot ad meg legfrissebb sajtókommunikációjában, a lényeg ugyanaz: az emelkedő olaj- és élelmiszerárak egyre inkább éreztetik hatásukat az árindex alakulásában. Az olajárak nélkül számított mutató ugyanis csak 2,2 százalék lett volna, az élelmiszer- és olajárak nélkül számított árindex pedig csupán 2 százalék.

Az októberi áremelkedésben az üzemanyagárak 10 százalék fölötti és a fűtőolajárak 5,8 százalékos emelkedése játszott szerepet. Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára az előző év októberéhez képest 4,6 százalékkal emelkedett, ezen belül különösen a különböző tejtermékek drágultak meg az utóbbi időben. Árfelhajtó hatású az oktatás terén tapasztalható áremelkedés is, amit öt német tartományban bevezetett tandíj-kötelezettség idézett elő. Ezzel ellentétes tendenciát mutatnak a különböző számítástechnikai termékek, valamint a szórakoztató elektronika, ahol az áresés tovább tart.

Az év egészét tekintve Németországban 2 százalék körüli infláció valószínűsíthető, ha a megindult áremelkedési ütem folytatódik, akkor valamivel 2 százalék fölötti érték várható. A legtöbb előrejelzés abból indul ki, hogy jövőre is hasonló mértékű lesz az áremelkedés, tehát az infláció elszabadulásától továbbra sem kell tartani.

Európai trend

A németországi trend beleillik az eurózóna egészét jellemző áralakulási folyamatokba. Az októberi adatok az EU-13 esetében is az infláció gyorsulását és az inflációs nyomás fokozódását jelzik. Az októberi (év/év alapú) 2,6 százalékos áremelkedés az idei legmagasabb érték, és okai igen hasonlóak a német folyamatokhoz. A maginfláció azonban továbbra is 2 százalék alatt, makacsul 1,9 százalékos szinten maradt. Az előző év októberéhez viszonyítva elsősorban a közlekedési és az oktatási szolgáltatások árai, valamint az élelmiszerárak emelkedtek Európában. Éves szinten az eurózónában 1,9-2 százalékos infláció várható, amely jövőre valamivel 2 százalék fölé emelkedhet, elsősorban annak függvényében, hogy az olajárak hogyan alakulnak.

Az energia- és az élelmiszerárak emelkedése az újonnan csatlakozott országokban is érezteti hatását: kivétel nélkül mindenhol magasabb lesz az idei fogyasztói árindex, mint azt az év elején várták, s a jövő évi előrejelzések is borúlátóbbak, mint akár csak néhány hónappal korábban.

Csehországban az elemzők a szeptemberben várt 2,5 százalékkal szemben novemberben már 2,7 százalékos inflációt jeleznek előre erre az évre, s hasonlóképpen most a szlovák szakértők is 2,7 százalékos fogyasztói árindexet várnak, ami 0,6 százalékponttal magasabb, mint 5 hónappal korábban. Ennél jelentősebb mértékben emelkedtek meg a jövő évi előrejelzések, amelyek szerint Csehországban 4,5 százalékos (júliusban még 3,2-del számoltak, ami már szintén enyhén felemelt szint volt), Lengyelországban 3,2 (korábban 2,8), Szlovákiában pedig 2,9 százalékos éves fogyasztói árindexet várnak a szakértők. Valamennyi ország esetében a világpiaci olajárak begyűrűző hatását és a régiószerte jellemző élelmiszerár-robbanást lehet megjelölni az emelkedő inflációs várakozások okaként.

Hazai folyamatok

Magyarországon az infláció már 2006 őszétől jelentős emelkedésen ment keresztül, amelynek oka akkor még nem a nemzetközi tendenciákban volt keresendő, hanem az óriási költségvetési hiány miatti kiigazító csomag árindexnövelő hatásában. Az utóbbi keretében tavaly nyáron-ősszel számottevően megemelkedett a kedvezményes áfakulcs, valamint az energiaár, 2007 elején pedig további hatósági áremelkedések történtek a közlekedés, a távfűtés, a kommunális szolgáltatások terén. Ez a kétféle intézkedés - az adókulcs és a hatósági árak emelése - önmagában mintegy 3-3,5 százalékponttal megemelte az idei éves árszintet, és a korábban várt 3 százalék körüli inflációt 6,0-6,5 százalék közötti szinte tolta fel.

Ehhez járult még a világpiaci energia- és élelmiszerárak hazai árindexet növelő kedvezőtlen hatása. Ennek eredményeként összességében ez évre 8 százalékot megközelítő fogyasztói árindex várható. Ezen belül 2007-ben az élelmiszerek ára éves átlagban mintegy 12 százalékkal lesz magasabb, mint egy évvel korábban. Az őszi hónapok óta gyorsuló ütemben éreztetik hatásukat a 100 dollárt is elérő világpiaci olajárak a hazai benzinárakban. Mivel várhatóan az idei kedvezőtlen nemzetközi tendenciák egy része jövőre is hatni fog az árindexre, a szakértők a 2008-ra vonatkozó előrejelzéseiket is felemelték. Ma már alig van 5 százalék alatt a jövő évi árindex-előrejelzési konszenzus, sőt van olyan szakértő, amelyik az 5 százalék feletti árindexet is valószínűnek tartja.

Igaz, igen sok a bizonytalanság az előrejelzés körül, mivel nemcsak a jövő évi időjárási viszonyok nem ismertek ma még, hanem az sem, vajon az élelmiszerárak régiószerte hirtelen megugrása mögött milyen arányban állnak spekulációs folyamatok és hosszabb távú trendek.