Itália a turisták szinte minden igényét képes kielégíteni: ha akarunk, síelhetünk az Alpokban, megmártózhatunk a tengerben, ókori romokat, reneszánsz műemlékeket, modern városközpontokat vehetünk szemügyre, akár ugyanazon a napon. És az olasz konyha, gasztronómia, filmművészet, formatervezés, labdarúgás; mindez bárhol jól hangzik.
Az örök város
Hol is kezdjük? Mondjuk a história nyomán, és akkor Rómában, az örök városnál, itt is a Colosseumban, Titus és Vespasianus császár négyszintes arénájában, amelynek faragott kövein egykor jobb sorsa érdemes gladiátorok és vadállatok lecsepegő vére ejtett foltokat.
Míg a Colosseum áll, addig Róma is állni fog, ám ha leomlik, vele vész a város, a várossal meg az egész világ - szól a gyászos jóslat, ám a szereplők köszönik, jól vannak. Miként áll még a Pantheon, a Szent Péter-bazilika, csobog a víz a Trevi szökőkútnál. Áll még a Vatikán, a Sixtusi kápolna, benne Michelangelo fiatalkori, derűt és optimizmust sugárzó mennyezeti freskói, majd a főfalon a már öregkori Utolsó ítélet.
Haladjunk északra, következik San Marino, a világ egyik legkisebb állama és legrégibb köztársasága, Közép-Itália fejedelmi városai, Bologna, Modena, Siena, Padova, ahol megcsodálhatjuk a középkori városépítészet remekeit. És a kevésbé sikerültet is, amely azonban épp ennek köszönheti hírnevét: igen, Pisa következik, hol a jeles tornyot építése óta, nyolcszáz éve folyamatosan restaurálják.
Toscana szívében, az Arno partján a Mediciek városa, Firenze fogadja a látogatókat, s benne a Palazzo Vecchio, a fejedelmi dinasztia lakhelye, a Pitti-palota, az Uffizi képtár. És megint csak Michelangelo: a Dávid-szobor.
Tengerpartok, tavak, hegyek
Ha keletre tekintünk, majd nyugatra, tengerpartokat látunk. Keleten a népszerű és a magyarok számára földrajzi és anyagi értelemben is könnyebben elérhető adriai partokat, a francia határ felé az olasz Riviérát.
Utóbbinál megállhatunk legfontosabb kikötővárosában, Genovában, amely a teraszos építése okán jóval népesebb, mint azt a területének nagysága alapján gondolnánk. Az idén Kolumbusz Kristóf szülővárosa - múzeuma megtekinthető - Európa kulturális fővárosa. Kissé nyugatabbra viszont San Remót, a dalfesztiválok egyik fővárosát találhatjuk.
Forduljunk északra. A láthatárt a Pó-síkság, az ország éléskamrája zárja le, mögötte magasodik az Alpok. A síkság a föld egyik legintenzívebben megművelt mezőgazdasági területének számít.
Északon a hatvanas évek olasz "gazdasági csodájának" műhelyeiben, Piemontban és Lombardiában fordulhatunk meg és fővárosaikban, Torinóban és Milánóban, utóbbiban megnézhetjük szépséges gótikus dómját, tetején a bearanyozott Madonninával.
Még északabbra a Garda-tó, az Iseo-tó, a Borromei-szigetek, vagyis az észak-olasz tóvidék csalogatja a látogatót, és még tovább, ragyogó vörös alpesi napnyugtákat gyűjthetünk zsebre az olyan síterepeken, mint Cortina d'Ampezzo, Alta Valtellina vagy San Martino di Castrozza.
És van még itt, Itália északi részén valami egyedülálló, mi nevének említésekor az olaszok is sóhajtanak, és közlik: "Venezia é unica". A lagúnák folyamatosan süllyedő, száztizenhét kis szigetre épült városa, Velence valóban egyedülálló, így gondolta Goethe, Byron, Casanova és a szerző is. A Doge-palota, a Szent Márk tér, a Rialto, a Sóhajok hídja, a homokos tengerpart, a Lido, a karnevál és a filmfesztivál milliószámra csábítják ide a turistákat.
A Dél vonzereje
Délen Nápoly a központ, számottevő ipar csupán itt található. A város lármás, piszkos, bizonyos utcáit jobb elkerülni - Olaszország összes tolvaja és szélhámosa ide gyűlik össze -, mégis van egy megmagyarázhatatlan bája. Talán mert közel Pompeji, a Vezúv tüze pusztította ókori romváros, a feledhetetlen panorámát nyújtó Sorrentói-félsziget vagy Capri, melyet sokan a világ legszebb szigetének tartanak, ám ezen eszmefuttatások tévesek: elég kimenni a nápolyi halpiacra, a város egyszerűen utánozhatatlan.
A csizma délen a Földközi-tenger legnagyobb szigetébe, Szicíliába "rúg bele". Míg a nápolyiakat a Vezúv, addig a szicíliai embereket az Etna - amelynek magassága a vulkanikus tevékenység függvényében váltakozik - nyugtalanítja (és csak megemlítjük a harmadik működőt, a Strombolit).
Nem újságíró lenne az ember, ha nem hozná szóba a maffiát. Természetesen nem arról van szó, hogy a zegzugos palermói utcákon hirtelen előrántja valaki a luparát, a lefűrészelt csövű vadászpuskát, és keresztüllövi az aranytojást tojó tyúkot, a turistát. A maffia ehhez túlságosan elfoglalt, idejét leköti a kontinensek közötti kábítószer-kereskedelemből származó extraprofit biztonságba helyezése. Azaz, utazzanak nyugodtan Szicíliára (is), a szigetért nem véletlenül veszkődtek évszázadokon keresztül görög, arab, normann, török hódítók.
Néhány gyakorlati tudnivaló
- Olaszországba vízum nélkül, elvileg akár személyi igazolvánnyal is utazhatunk, ám ajánlott az útlevelünket magunkkal vinni, mert az olasz idegenrendészeti törvényt az elmúlt években jelentősen szigorították, a csendőrök keményebben lépnek fel, igaz, azért jellemzően nem a turistákkal szemben.
- Érdemes utasbiztosítást kötni, mert az E111-es nyomtatvány kiváltása hasznos, ám körülményes, és csak sürgősségi esetekre jó.
- A magyar nagykövetség címe: Róma, Via dei Villini 12-16.; telefon: 39 0644-23059, 06440-2032.
- A szállást tekintve Dél-Olaszország körülbelül 20-25 százalékkal olcsóbb az északi régióknál.
- Ne vegyünk fel stoppost, mert az országon belül is megüthetjük bokánkat, ha az illető illegális bevándorló.
- A legtöbb strand fizetős, sok helyen a saját napernyő, nyugágy használata nem megengedett, ezeket a helyszínen lehet bérelni.
- Az utóbbi időben egyes önkormányzatok (Firenze, Velence) rendeletben tiltották meg - elsősorban a csavargók, illetve a szemetelő turisták miatt -, hogy leüljenek a templomok lépcsőin. Képesek helyszíni bírságot is kiszabni!
Olasz-magyar
Az olasz turisták hagyományosan a magyarországi idegenforgalom egyik legfontosabb vendégkörét jelentik Németország és Ausztria után, megelőzve a negyedik Hollandiát. Magyarországra 466 ezer olasz látogatott el 2003-ban, ez 12 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Tavaly az olasz ideutazók a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken 476 ezer vendégéjszakát töltöttek el, ez hat százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A vendégek 93 százaléka szállodában lakott.
Az Itáliából érkező vendégek egyre gyakrabban keresik fel a magyarországi gyógyszállókat, 2003-ban 33 ezer vendégéjszakát töltöttek ilyen helyen. Idén tovább nőtt az olaszok utazási kedve: január-májusban 237 ezer éjszakát töltöttek magyarországi szálláshelyen, ez 28 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Viszonylag kevesen választják a szervezett beutazást: utazási iroda keretében 33 ezer olasz érkezett Magyarországra, összesen 110 ezer éjszakát töltve itt; mindkét adat 11 százalékkal elmarad a 2002. évitől.
Ennél jobban nő a magyarok utazókedve. Tavaly 77 ezren választottak szervezett kiutazás keretében valamilyen olaszországi célpontot, ahol összesen 467 ezer éjszakát töltöttek el - a KSH adatai szerint. Ez mintegy 17 százalékkal múlja felül az előző év teljesítményét.
