Tavaly második alkalommal készült el az Informatikai Vállalkozások Szövetsége szervezésében a hazai informatikai iparág felmérése. A szektor legátfogóbb tanulmánya a 2006-os év hazai informatikai teljesítményéről szól. Az IT Piaci Felmérés 2007 címmel megjelent kutatás módszertanát iparági összefogással alakították ki, s a piachoz illeszkedő technológiai szegmensek szerinti bontásban - hardver, szoftver, tanácsadás - elemezték a piacot.

- A felmérés végkövetkeztetése, hogy a hazai informatikai piac egészséges szerkezetű, de 2006-ban a legszerényebb növekedést produkálta a régió országai közül. Mi húzódik a jelenség mögött?

- Kérdés az, hogy mit emelünk ki a hírből - mondja Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke. - A hazai gazdaság fejlett, dinamikus piacgazdaság, ahol a szereplők modern szerkezetben fogyasztanak, azaz a vállalkozások, a lakosság és az állam közel ugyanolyan arányban költ hardverre, szoftverre és szolgáltatásokra, mint a hozzánk hasonló országokban. A lassabb fejlődés okaként én a reformokhoz, az államigazgatás modernizációjához, valamint a közszolgáltatások átalakításához kötődő jelentős beruházások elmaradását említeném. A remélt invesztíciók nem történtek meg 2006-ban, és 2007-ben sem indultak meg jelentős mértékben. Reményeink szerint majd a 2008-as év piaci tényadataiban lesznek érzékelhetők a reformokhoz kötődő beruházások. Ez azonban csupán az egyik oka a szerényebb IT-növekedésnek. A másik oka alapvetően a gazdaság növekedési szerkezetével van összefüggésben.

- Milyen gazdasági növekedés tudná magával húzni az informatikai piacot?

- Az IKT szektor fejlődéséhez elengedhetetlen lenne, hogy a gazdaság szereplői pozitívan ítéljék meg a helyzetüket, és merjenek többet invesztálni az informatikába. Ha a gazdasági várakozások pozitívak, valószínűleg többen döntenek úgy, hogy a jelenlegit egy fejlettebb erőforrás-gazdálkodási rendszerre cserélik, dinamikusabban invesztálnak az on-line csatornákba, és ehhez fejlesztik meglévő hardver-infrastruktúrájukat vagy a biztonságtechnikai megoldásokat. Vagyis a pozitív várakozások keresletnövekedést generálnak az informatikai piacon is. A 2006-os választást követően bevezetett megszorító csomag és a reformintézkedések azonban az IKT szektorra is hatottak az elmaradt beruházásokon keresztül. A reformok kedvező hatásai pedig csak néhány év elteltével jelentkeznek majd.

- Magyarországon az Európai Unió átlagágánál nagyobb a digitális írástudatlanság, ami nyilván hatással van a számítástechnikával összefüggő szolgáltatások iránti lakossági igényekre is. Mennyire befolyásolja ön szerint ez az IKT szektor fejlődését?

- Az informatikai piac fejlődésének, illetve az információs társadalom kialakulásának valóban az egyik nagy kérdése, hogy hogyan alakul az e-befogadás. Az IVSZ már évekkel ezelőtt is komoly küldetésének érezte, hogy elősegítse a digitális írástudás elterjedését a hazai társadalomban, és a 2005-ben bevezetett IT Mentor programmal azt is bebizonyítottuk, hogy nem csak beszélünk erről. A program révén például számos, a munkapiacról kiszorult embert hoztunk vissza, sőt kiképeztük mentornak, hogy további befogadókat szerezzenek az informatikának. Az, hogy vajon az e-befogadás szintje mennyire mutatkozott meg ennek a felmérésnek az eredményeiben, nehéz lenne megmondani. Azt azért látni kell, hogy az alapszolgáltatások - elsősorban a szélessávú internethez való hozzáférés - piaci árai 2006-2007 környékén beálltak, és ma már egyre kevésbé az ár határozza meg azt, hogy valaki igénybe veszi-e a szolgáltatást, avagy nem. A másik tényező, és ez már jelentősebb problémát jelent, a hardvereszközök ára. A hazai átlagos szabadon elkölthető jövedelemhez képest ugyanis egy otthoni internetezéshez szükséges eszköz ára arányaiban jelentősen magasabb összeget jelent, mint a nyugat-európai háztartások esetében. Ebben a hazai jövedelmi színvonal és a gépek ára egyaránt szerepet játszik. És csak mindezeket követően állítható a fogyasztó a középpontba, tehát vonható felelősségre az igényei és az e-képességei okán. Itt emberekről - szándékról és képességekről - van szó, szabályozással pedig nehéz motiváltságot generálni. Az informatikai szakma a termékek színvonaláért felelős, és ebben nincs különbség a nyugat-európai és a hazai kínálat között.

- Hogyan befolyásolja egy ország infokommunikációs technológiai fogyasztása az adott gazdaság fejlődését?

- Indirekt módon - azon keresztül, hogy az emberek több számítógépet, a vállalatok több számítástechnológiára épülő folyamatot, eszközt használnak fel - növeli a gazdaság hatékonyságát. Ez - vagyis hogy egy fő mekkora értéket állít elő - a GDP-növekedéshez hasonló tényező. Maga az informatikai iparág viszont közvetlenül is hat a GDP-re, hiszen a Magyarországon előállított termékek a kibocsátáson és az exporton keresztül hozzájárulnak a bruttó hazai össztermék növekedési üteméhez.

- A mostani felmérésben nem csupán az informatikai piacot, hanem az informatikai iparág helyzetét is vizsgálták. Mi jellemzi a hazai IKT iparágat?

- A felmérés jó híre, hogy Magyarország nagyon jól teljesít az infokommunikációs eszközök előállításában és értékesítésében, különösen az exportban. Kevésbé jó hír azonban, hogy még más iparágak arányaihoz képest is magasabb a tömeggyártás és az alacsony hozzáadott értékű export, szemben a magasabb hozzáadott értéket képviselő szoftverexporttal. A 2006-os évet vizsgáló felmérés alapján kirajzolódott kép szerint Magyarországon mára kifejezetten a tömegtermékek előállítására berendezkedett IKT iparág alakult ki. Konkrétan ez azt jelenti, hogy van egy törekvő, de csekély súlyú hazai iparág, amelynek cégei próbálnak szoftver- és szolgáltatásexporttal versenyképesen megjelenni a határainkon túl. Ezek, bár jelentős foglalkoztatók, az exportárbevételünkből csak kismértékben részesednek. Az exportérték jelentős része jellemzően a nemzetközi vállalatokból álló, valamilyen gyártási tevékenységet Magyarországra telepítő nagyvállalatok értékesítéséből származik. Az IVSZ természetesen mindkét csoport érdekeit képviseli, de fontos látni, hogy a hazai gazdaság hosszú távú céljaihoz elengedhetetlen a szektorban tevékenykedő magyar vállalkozások dinamikus fejlődése. Az ország versenyképessége és növekedése szempontjából fontos lenne, hogy találjunk ki mobiltelefonokat, fejlesszünk hozzá szoftvereket, gyártsunk nyomtatott áramköröket, csipeket. Bár az elmúlt három-öt évben az IVSZ minden igyekezetével azon volt, hogy jelentős mértékben megerősödjön a szoftver-, valamint az infokommunikációs szolgáltatások exportja, az adatok azt mutatják, hogy ez nem sikerült.

- Milyen lépéseket sürget a szövetség ennek érdekében?

- Az egészséges arány megteremtése érdekében mindenekelőtt jelentős adórendszer-átalakításra lenne szükség, ahogyan ezt megfogalmaztuk a kormányzatnak tett javaslatunkban, mert a hazai élőmunkára rakódó terhek jelentős mértékben csökkentik a hazai vállalkozások fejlődési lehetőségeit. Továbbá szorgalmaztuk, hogy az exportösztönzések és a K+F-támogatások célzottan a magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatokat, többek között a hazai tudást kamatoztató informatikai vállalkozásokat segítsék, hogy felnőhessen több kis- és közepes cég, amelyek azután beszállítói lehetnek magasabb termékszinten is például a Nokiának.

- A kialakult helyzet, ha ebben nem lesz változás, milyen veszélyeket hordoz magában az ország gazdasági teljesítményét illetően?

- Az alacsony hozzáadott értéket előállító cégek könnyedén megtelepednek egy országban, ha ott kedvezőek a szabályozási és munkaerő-piaci körülmények, különösen, ha még különböző adókedvezmények is segítik a befektetéseket. Nyilvánvaló, hogy az itt beruházó multinacionális vállalatokat is elsősorban az adókedvezmények és az alacsony bérszínvonal vonzotta Magyarországra. Az adókedvezmények azonban lejárnak. Ha meghosszabbítják azokat, a magyar gazdaság bevétele továbbra is csekély marad. Ha viszont nem - ahogyan más országok példáján is látszik -, a cégek továbbmennek, jelentős munkanélküliséget hagyva maguk mögött. A bérek alacsony szinten tartása szintén nem lehet célunk. Az egyetlen irány tehát a közepes és magas hozzáadott értéket előállító ágazatok fejlesztése lehet, hiszen itt tudnak emelkedni a bérek amellett, hogy a termékek is versenyképesek maradnak. Ezen a területen kellene áttörést elérni Magyarországon. Ha ez nem történik meg - vagyis, ha a hazai kkv-k rövid időn belül nem erősödnek meg -, a törekvő, fiatal, magasan képzett mérnökök nem tudnak majd elhelyezkedni az ágazatban.

Hosszú távon az is reális veszélynek tűnik, hogy az informatikus hiányszakmává válik Magyarországon, hiszen ha nincs elég munkahely, kevesebben jelentkeznek az ilyen egyetemi szakokra. Európa és különösen Magyarország versenyelőnye viszont a humánerőforrásában rejlik, és az is biztos, hogy Európának nem stratégiája a munkaerőköltségek alacsonyan tartása a globális színtéren zajló versenyben. Az adó- és bérpolitika kérdése tehát - túlmutatva az IKT szektort érintő momentumokon - mind regionális, európai és globális értelemben is fontos stratégiai döntése az országnak. Ezekben az években eldőlhet, hogy Magyarország milyen pozíciót tud kivívni magának az európai munkaerő-megosztásban. Ehhez pedig kéz a kézben társul a jövedelem szintje: minél inkább egy piacról beszélünk világszinten, a bérek kiegyenlítődnek. A kérdés csak az, hogy Európa gazdaságpolitikailag milyen területeket tud magának megszerezni és megtartani, és hogy ezen belül mi milyen szerephez jutunk. Magyarországon hagyományosan nagyon erős a reáltudományos képzés, és számos magyar tudósnak van kiemelkedő szerepe az informatikai iparág elindulásában is.

- Ám ebben a helyzetben is akad egy-egy hazai vállalkozás, amelynek sikerült komoly gazdasági pozíciókat elérnie.