Manapság sokan büszkélkednek azzal, hogy sokat tesznek környezetükért. Czakó Borbálától, a Magyar Köztársaság londoni nagykövetétől, a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) elnökétől, aki tizenöt éve dolgozik együtt brit kormányzati tisztviselőkkel és cégvezetőkkel, többek között azt is megkérdeztük, hogyan értékeli ezt a "reklámot"?

- A társadalmi szerepvállalás - a Corporate Social Responsibility, a CSR - nem a reklám vagy kommunikáció része: számomra ez a fajta hozzáállás egyáltalán nem szimpatikus. Azt gondolom, ebben a tevékenységben a részvétel a fontos, nem a pénz: ha egy iskolának vagy kis közösségeknek segítünk, akkor a pozitív életszemlélet az, ami előre mutat. Azokat a kijelentéseket, hogy a CSR a vállalat értékét növeli, vagy jót tesz a marketingtevékenységnek, vissza szoktam utasítani. Ez a gondolkodás teljesen ellentétes a CSR alapelvével és azzal az értékrenddel, amelyet mi képviselünk.

- Ön hogyan került kapcsolatba a társadalmi felelősségvállalással?

- Amikor a walesi herceg által alapított International Business Leaders Forum magyarországi szervezete 1992-ben megalakult, a csatlakozott vállalatok jelentős része brit cég volt. Az e cégek által bemutatott gyakorlatot próbáltuk átültetni és meghonosítani Magyarországon. A rendszerváltás után nagy szükségünk volt az angolszász kultúrára oly jellemző hozzáállás megtanulására. Emlékszem, hogy egy nagy Duna-parti szálloda összes munkatársa, az igazgatótól a portásig kivonult az utcára, seprűt-lapátot ragadva megtisztították a hotel környezetét - holott nyilván lett volna pénz ugyanezt másokkal megcsináltatni. Ez a szemlélet, hogy együtt tegyünk valamit a közös környezetért, hiányzott még Magyarországon.

Ebben nagyon jók az angolok: van bennük igény ezekre a tevékenységekre, legyen szó a szelektív hulladékgyűjtésről vagy a háztartások energiafogyasztásának csökkentéséről. Az elmúlt években két CSR-évkönyvet is megjelentettek a Magyarországon működő brit cégek: véleményem szerint a társadalmi felelősség területén végzett tevékenységeikből minden magyarországi vállalkozás jó példát meríthet. Kedvenc példáim közé tartozik a Tesco egyik kezdeményezése: 50 feletti munkanélkülieknek indítottak egy tréninget azzal az ígérettel, hogy aki eredményesen elvégzi a kurzust, annak biztos munkát kínálnak áruházuk valamelyikében... Aki hajlandó tanulni, az kap lehetőséget. Ebből a példából is látszik, hogy a CSR bármilyen területen, bárkin való segítség lehet. Nemrég a HBLF a Romaster programján keresztül, pozitív diszkriminációtól vezérelve egy roma származású kollégát szeretett volna alkalmazni, ám nem sikerült: közben ugyanis jobb ajánlatot kapott...

- Miben előremutató a brit gyakorlat? Mit gondol, miért ilyen sikeresek a brit kezdeményezések?

- Nagy-Britanniában nagyon komoly hagyományai vannak a társadalmi felelősségvállalásnak, ma már miniszteri szinten van képviselve a CSR: a fogyasztók érdekképviselete és a versenyképesség mellett Stephen Timms a társadalmi felelősségvállalási ügyek első számú képviselője is a szigetországban. A britektől megtanulhatjuk, hogy nem a cég méretén vagy pláne anyagi lehetőségein múlik a közösség vagy a környezet érdekében tett tevékenység, hanem kizárólag a vezetés és a munkatársak elhivatottságán és elkötelezettségén. Természetesen először a nagyvállalati szinten indult be Angliában a CSR, ám nagyon hamar követték őket a kis- és középvállalati szektor képviselői.

Nagy-Britannia például nagykövetein és más vezető tisztségviselőin keresztül a világ nagyon sok országában indít el társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó programokat, figyelve arra, hogy minél többen kövessék példájukat. Azt a gyakorlatot például mi a HBLF-nél eltanultuk a britektől, hogy jó kezdeményezéseket kell elindítani, és ha azok már mennek maguktól, és mások is elkezdik, lehet új célok után nézni... Ezt a szemléletet nagyon előremutatónak érzem, és szeretném, ha Magyarországon is sokan így gondolkodnának és cselekednének.

- Sokan kétkedően állnak hozzá a felelősségvállaláshoz, azt állítva, hogy ez nem az ő feladatuk.

- Magyarországon sajnos még mindig el kell magyarázni sokaknak, hogy mit is jelent a társadalmi felelősségvállalás. Nem is olyan rég egy nem éppen kisvállalat első számú vezetőjével kellet vitatkoznom, szerinte ugyanis ezzel nem is kell foglalkozni, és csak egy múló divatról van szó. Én ellenben azt gondolom, hogy igenis van jogosultsága a CSR-nak, amibe ma már beletartozik a fenntartható fejlődés, a globalizáció vagy a klímaváltozás okozta problémák kezelése, egyszóval a Föld lakóinak életét és környezetét befolyásoló tényezők pozitív irányú elmozdítása. Fontos a személyes példamutatás.

- Nagy-Britannia kormánya rendkívül elkötelezett a klímaváltozás elleni fellépés terén, mi a helyzet a magyar kormánnyal?

- A brit külügyminisztérium stratégiáját összegző tíz pontban, azt hiszem, a harmadik pont a klímaváltozással foglalkozik. Korábban Magyarország nem tartozott azon államok közé, amelyek behatóbban kezelték ezt a kérdést, de ma már szerencsére változni látszik a helyzet: ma már a Külügyminisztérium is kiemelt kérdésként kezeli ezt a területet. A londoni magyar követség is aktívan igyekszik előrelépni: nem is olyan régen megtartott tanácskozásunkon komoly előadások hangzottak el, és nagyon sok, a témában fontos és elismert szakember és diplomata vett rajtuk részt. Az EBRD, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alelnöke korábban azt tervezte, hogy egy rövid időre "benéz" hozzánk, aztán ott maradt egészen az esemény végéig. A magam részéről úgy gondolom, egy ilyen kis ország is sokat tehet egy globális probléma kezelésében.