A felelős befektetés a szűk pénzügyi szempontokon túl szem előtt tartja a társadalmi, környezeti teljesítményt és az etikát is. Ez azt jelenti, hogy például kizárja céljai közül a dohány- vagy hadiipart, vagy hogy döntését csak összetett fenntarthatósági elemzés alapján hozza meg, de egy biogazdálkodókat támogató helyi pénzintézet éppúgy körébe tartozik. Sőt célpontjai nemcsak profitorientált vállalkozások lehetnek, hanem olyan nonprofit szervezetek is, amelyek pénzügyi helyett jelentős szociális hozamot tudnak termelni.
A valóban felelős társadalmi befektetés alapvető feltétele, hogy megfelelő háttér-információk létezzenek a szóban forgó vállalatról, s azok legyenek hozzáférhetők, azaz akárcsak a társadalmi felelősségvállalás összes területén, kulcsfontosságú számára is az átláthatóság. A pénzügyi szakembereknek fel kell tudni ismerni a befektetői igényeket, és meg kell határozniuk azokat a szempontokat, amelyek megfelelnek a felelős befektetők elvárásainak. Azért, hogy a befektetői és a vállalati felelősség megjelenjen és erősödjön, a társadalomból érkező visszacsatolásoknak is jól kell működniük.
Pozitív szűrés
A felelős befektetésnek három fő stratégiája van. Az első a portfólió negatív, illetve pozitív szűrése az összeállításakor a társadalmi, környezeti és etikai szempontok szerint is. A negatív szűréssel kizárhatók bizonyos vállalatok, például hadi- vagy dohányipari cégek, atomerőművek stb. részvényei, olyanoké, amelyek akár a társadalom egészére komoly veszélyt jelentenek. Csak ezt a legelső lépést követi a pénzügyi elemzés. Ha pedig egy befektető vagy befektetési csoport a tevékenységük alapján határozottan elutasít bizonyos vállalatokat, annak meghatározó, erőteljes hatása lehet, olyan, mintha valamely vállalat termékeit bojkottálnák a vásárlók. Mindezek mellett ki is emelhetők más vállalatok, melyek környezeti és társadalmi teljesítménye kimagasló.
European Social Investment Forum: www.eurosif.org
Social Investmnet Forum: www.socialinvest.org
Részvényesi hozzáállásváltás
A második felelős társadalmi befektetési stratégia a részvényesek érdekérvényesítése. Ez a befektetők kezében lévő részvénytulajdon felhasználására vonatkozik, s célja, hogy pozitív irányban változtassa a vállalatok környezettel, társadalmi kérdésekkel kapcsolatos magatartását. A hangsúly ebben az esetben tehát azon van, hogy a részvényesek elősegítsenek bizonyos változásokat. Ez a részvényesi magatartás irányulhat vállalati szabályozások kikényszerítésére, a menedzsmenttel való kommunikációra, végső esetben a részvények eladására.
A harmadik stratégia a közösségi befektetés, hiszen egyre több az olyan befektető a piacon, aki kézzelfoghatóbb társadalmi hozamra, az emberek, a közösségek életében bekövetkező pozitív hatásokra vágyik. Ezeknél tőkét bocsátanak az alacsony jövedelmű, a szokásosnál nagyobb kockázatú közösségek rendelkezésére, amelyek egyébként nem jutnának hozzá a szükséges finanszírozáshoz. A leggyakoribb célok között a szegénység felszámolását célzó közösségi projektek, a szegényebbek által is megfizethető bérlakások építése, valamint a hátrányos helyzetű közösségekben a kisvállalkozások fejlesztése áll. A befektetők motivációjának hátterében általában nem állhatnak pénzügyi megfontolások, hiszen a pénzügyi piacon az említetteknél biztonságosabb és magasabb hozamot kínáló befektetési lehetőségek közül választhatnának. Az ilyen döntésekre inkább jellemző az együttérzés és a felelősség.
A társadalmi felelősség térnyerése
A társadalmilag felelős befektetési alapok száma mind az Egyesült Államokban, mind Európában gyorsan nő az elmúlt években. E gyors terjedést és növekedést amerikai szakemberek három fő tényezővel magyarázzák.
A legfontosabb, hogy javul az informálódás lehetősége, azaz a vállalatok elemzésével és értékelésével foglalkozó, egyre fejlettebb szervezetek a társadalmi és a környezeti szempontokat figyelembe véve több és jobb minőségű információkat képesek nyújtani, mint korábban. #page#
Fontos tényező továbbá a nők jelentősen megváltozott szerepe a társadalmakban. Az elmúlt időben ismét munkába álltak, egyetemeket végeztek el, felelős beosztásba kerültek, vagy akár saját cégeket alapítottak, és magukkal hozták a felelős gondolkodást az üzleti világba. Mindez a befektetéseknél is megmutatkozik. Így lehetséges, hogy mára a felelős befektetők több mint 60 százaléka nő.
A harmadik ok a társadalmilag felelős befektetések terjedésére az, hogy a befektetők számára egyre kecsegtetőbb, ha oly módon is megtérül a pénzük, hogy nem kell szétválasztaniuk a lelkiismeretüket és a vagyonukat.
A felelősség nemrégiben elérte a tőzsdeindexeket is: az 1999 óta működő Dow Jones fenntarthatósági index az első globális mutató, amely a fenntarthatóságra összpontosító vezető vállalatok pénzügyi teljesítményét kíséri figyelemmel világszerte, s a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi kritériumok alapján kiválasztott 2500 legnagyobb vállalat felső 10 százalékára terjed ki.
Itthoni helyzet
Hazánkban a társadalmilag felelős befektetés megjelenéséről még nem igazán beszélhetünk. Kezdeményezések ugyan már vannak, igaz, egyelőre csírájukban. Ezek közül két fontosról tehetünk említést: az egyik az OTP fejlesztés alatt álló Fenntarthatósági Alapja, a másik az EU-pénzekre építő II. nemzeti fejlesztési terv (NFT) társadalmilag felelős, fenntarthatósággal is összehangolt támogatási rendszere.
Az OTP most készülő befektetési alapja a nyugdíjalapokhoz hasonló szemléletű, hosszú távon megtérülő, fenntarthatósági szempontokkal összehangolt célokat tart szem előtt, amelyet a tervek szerint nemcsak Magyarországra, hanem egész Kelet-Közép-Európára kiterjesztenek. Jelenleg a szektorok analízise folyik, hogy aztán megkezdhesse működését az alap.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - az EU-támogatásokat felhasználva - olyan fejlesztési projektekbe fektet be, azokat támogatja, amelyek eleve megfelelnek a fenntarthatósági irányelveknek, követelményeknek. A II. NFT így amikor fejlesztési célokat és projekteket támogat és valósít meg, kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóság feltételeinek biztosítására, ami egyaránt kiterjed a környezeti, makrogazdasági, társadalmi folyamatok fenntarthatóságára, beleértve a biztonság szempontjait is. E feltételek a NFT-n belül a horizontális politikák érvényesítésekor jelennek meg. Az Új Magyarország fejlesztési tervben a horizontális politikákat mind az ágazatoknak, mind a régióknak a fejlesztésekor érvényesítik. A NFT célja, hogy a fejlesztések maradéktalanul megfeleljenek a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság elvének. Fenntarthatónak tekintik azt a fejlesztést, amely tekintettel van a természeti és társadalmi erőforrásokra, beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget és humán tőkét is.
Sőregi Viktória és Sánta Edina
Az 1980-as években a dél-afrikai apartheid politika ellen tiltakozó amerikai emberjogi mozgalmak megpróbálták megakadályozni a pénz áramlását az országba, s ezzel elszigetelni és nyomás alá helyezni a diktatúrát. Így minden olyan vállalat, amely közreműködött a hatalommal, és amelynek érdekeltségei voltak Dél-Afrikában, a tiltakozás célpontjává vált, és részvényeit bojkottakciók sújtották.
Európában az újonnan megjelenő szempontok csak később kezdtek érvényesülni a befektetésekben, és akkor sem a társadalmi, hanem inkább a környezeti tényezők között, s ezek csak a későbbiekben egészültek ki szociális és etikai elemekkel. Általánosságban azonban elmondható, hogy minden országnak van egy kulturális gyökere, amelyből a felelős befektetések kialakulhatnak. Az Európai Társadalmi Befektetési Fórum (European Social Investment Forum) felmérése alapján Nagy-Britanniában az etikai dimenzió, Németországban és Hollandiában a környezetvédelem kérdése, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban pedig a szociális, közösségi problémák jelentették, jelentik a fejlődést. Ám a három dimenzió egyre inkább együttesen jelenik meg.
A felelős befektetések fejlődése lényegében a kereslet és kínálat függvényében alakul. Ahogy megjelenik a fogyasztói igény olyan befektetési lehetőségek iránt, ahol a pénzügyi szempontok mellett társadalmi, környezeti és etikai szempontok is szerepet játszanak, kialakulnak e speciális igényeket kielégítő pénzügyi közvetítők is.
