Már a kezdetek kezdetén kiderült, szinte teljes az egyetértés az E-Magyarország, e-kormányzat 2007 konferencia résztvevői körében, legalábbis ami a célokat illeti, és a helyzet értékelésében sem mutatkoztak alapvető nézetkülönbségek. Sőt abban is konszenzus alakult ki - a megállapítás tartalmát nézve ez már nem annyira örömteli -, hogy mindezek ellenére igen nehezen mozdulnak előre a dolgok, már ami az elektronikus közigazgatás elterjedését, a fejlett információs gazdaság és társadalom megteremtését illeti.
Mentális fordulat
Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter leszögezte: ahhoz, hogy a közigazgatás valóban fejlődjék, párbeszédre van szükség az IT-szektor, az államapparátus és a társadalom között. Ő maga jó példával járt elöl: napi programját megváltoztatva ottmaradt azon a vitán, amelyre az első előadásokat követően került sor.
A miniszter szerint az utóbbi évek informatikai fejlődése ugyan számos változást hozott a közszolgáltatások terén, ám a közigazgatásban a mentális fordulatra is szükség van. A társadalom valóban szolgáltató államot szeretne, azt várja, hogy a súlypont áthelyeződjék a hivatalról az ügyfélre, például adott esetben az információ és ne az ügyfél utazzék. Az, ha a szolgáltatások bárhonnan azonnal elérhetők, erősítheti a közigazgatás szolgáltató jellegét. Szükség van törvényességi garanciára, és nemcsak az állampolgár, hanem az állam részéről is. A közigazgatás ügyfélközpontúsága ugyanis az állami garanciavállalásból fakad, így az állam kénytelen lesz magát szankcionálni, hogy betartsa a szabályait. A hivatalra optimalizált eljárás rossz az ügyfélnek, és rossz az államnak is. Egy jól működő államnak érdeke, hogy határozottan cselekedjék. Elsőként a leginkább igénybe vett államigazgatási eljárásokat érdemes elektronikus útra terelni, ez 2008 végére meg is valósulhat. A miniszter úgy vélte, a törvény és a politika erejét latba vetve a közszolgákat és a társadalmat rá kell bírni a változtatásokra. A szükséges anyagi eszközök is rendelkezésre állnak, uniós forrásokból 140 milliárd forint jut az e-közigazgatásra és a bürokráciamentesítésre.
A leendő e-közigazgatási rendszer központi elemével, az ügyfélkapuval jó irányba indult el az e-közigazgatás, mondta Bálint Ákos a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) főosztályvezetője, a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóság vezetője. Egyre több az ügyfél, megvalósult rajta az e-adózás lehetősége, és egyedül ebben a szolgáltatásban van jelen az ügyfél konkrét azonosítása PIN-kód segítségével. A továbblépési lehetőségei adottak, december-január folyamán a támogatási szerződések is megszületnek. Az elsőként beindítandó projektek között szerepel az ügyfélkapu megerősítése és a köztisztviselők számára kiépítendő hivatali kapu - az egyik legfontosabb feladat itt az állampolgárok és a köztisztviselők azonosítása, valamint az e-fizetés rendszerének kialakítása -, minden államigazgatási szakrendszernek kapcsolódnia kell az e-fizetéshez, a későbbiekben pedig az elektronikus tulajdoni lap, a nullás igazolás, a családtámogatási ellátások, az e-közbeszerzés és az agrártámogatási rendszer elemei kerülnek sorra. 2007-2013 között a modernizációt szolgáló két operatív programban összesen 104 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre, amelyből 2007-2008-ra 41 milliárdot már lekötöttek.
Minimumcélok
A legtöbb közszolgáltatást nyújtó intézmények, az önkormányzatok nevében Molnár Gyula, Budapest XI. kerületének polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is szólt a párbeszédről: kedvező folyamatként értékelte, hogy megkezdődött az önkormányzati rendszer átalakítása, s vele az együttműködés a helyhatóságok, az állam és a szakma között. Szóvá tette azonban, hogy az elmúlt 15 évben jelentősen csökkent az önkormányzatok autonómiája, amit jól mutat az is, hogy míg a rendszerváltás után az szja 50 százaléka a helyhatóságoknál maradt, ez a hányad mára 8 százalékra apadt. A kormány inkább normatív támogatást nyújt, ezáltal viszont előre meghatározott, hogy a forrásokat mire lehet elkölteni. Ráadásul a támogatások gyakran nem elegendőek, a helyhatóságoknak sokszor a saját bevételeikből kell azokat kipótolniuk.
Három témában folytattak dialógust az E-Magyarország, e-kormányzat 2007 konferencia résztvevői: a térségi hálózatok jövőjéről, a térségekben levő üzleti lehetőségekről, az e-kormányzatban rejlő üzletről, valamint az egészségügy informatikai korszerűsítéséről.
Az IKT-szektornak merőben új javaslatokkal kell előállnia, hogy megvalósuljanak a közigazgatási reform kapcsán kitűzött célok, mondta Drajkó László, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette azonban, hogy az állampolgárok jó kormányzati kiszolgálása csak gazdaságilag versenyképes országban lehetséges, jól működő gazdaság nélkül nem lehet fejleszteni. A hatékonyságnövelés feltétele viszont, hogy meglegyen a megfelelő technológia, ez pedig korunkban a számítógép és a hozzá kapcsolódó ismeretek. Azok a felnőttek pedig, akik nem használnak számítógépet, előreláthatóan később elvesztik munkájukat. Az együttműködést Drajkó László is fontosnak tartotta. Hangsúlyozta: ha a mindenkori kormányzat kezelni szeretné ezt a problémát, az infokommunikációs szektor cégei partnerek ebben. A kormányzatnak mindenekelőtt a szakképzést kell olyanná tennie, amely felkészíti a tanulókat arra, hogy könnyen elsajátítsák az újabb technológiákat. A Microsoft ügyvezetője örömtelinek tartotta, hogy a kormányzat tisztán látja a közigazgatási reformmal kapcsolatos problémákat, és ezek alapján jól körülírt célokat határoz meg, de sajnos, a konkrét megoldások nem látszanak.
Hiányzik az elszántság
A korszerű közigazgatást még több szempontból körüljáró vitában kutatók is megszólaltak az IT-szakma és a közigazgatás képviselői mellett. Tóth Zoltán, az MTA SZTAKI E-közigazgatási Központ igazgatója leszögezte: az önkormányzatoknak hivatali tevékenységükhöz csak központi szoftvereket kellene használniuk, hogy a szétaprózottság megszűnjék; ez elengedhetetlen az e-közigazgatás fejlesztéséhez. Véleménye szerint a fejlesztés ügyfélközpontúsága gondot is jelent, mert így rengeteg weboldal jön létre, amit nemigen lehet használni. Ugyanakkor hiányzik a "back office", a hivatali háttér fejlesztése, pedig a jövő az országos, később pedig az EU-s szintű integrált adatbázisoké. Ezért is szükség van kormányzati ciklusokon átívelő stratégiára. Mindehhez pedig - hangzott el sokadszorra - létfontosságú az üzleti élet, a kormány és a kutatók számára a párbeszéd. Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke, volt kancelláriaminiszter hangsúlyozta: a kormánynak szakmai szinten, keményen kellene döntenie a technikai kérdésekről, ezek nem a politikai vitakérdések közé tartoznak. A belső elszánás és az egyeztetések hiánya jelentősen lassítanak mindenfajta változást.
A vitában is felszólaló Draskovics Tibor szerint is a világos politikai fokuszálás hiánya miatt lassú az e-kormányzat kialakítása. Ehhez járul még, hogy az informatikai iparág nem ítéli meg egységesen a helyzetet, minden cég a saját megoldásait, szoftvereit ajánlja. Ám az állami informatika minden szintjére jellemző szétaprózódó fejlesztések ideje lejárt, az államigazgatásnak át kell vennie az üzleti életben jól működő rendszereket. Drajkó László is úgy ítélte meg, hogy nem egységes a szakma, és nem is képviselteti magát az állami szektorral való kapcsolatában, de az eltérő üzleti érdekek ellenére is képes a konszenzusra közös érdekek elérésben.
Bálint Ákos szerint is ugyan mindenki egyetért, még sincs előrelépés. A közalkalmazottak és köztisztviselők között is nagy számban vannak digitális analfabéták - ezt egy modern kormányzat nem engedheti meg magának -, fontos tehát a köztisztviselők megfelelő számítástechnikai oktatása, de emellett az attitűdváltás is. Előreviheti az ügyeket, hogy a digitális kultúra elterjesztését célzó projektekre 50 milliárd forint áll rendelkezésre, a kormány Netrekész programja is ezt a célt szolgálja, és a TÁMOP is számos pályázati lehetőséget nyújt e téren.
A dialógus során abban egyetértés volt, hogy szükség van a térségi tanácsadó hálózat átalakítására, az eddigi párhuzamos struktúrák megszüntetésére. A kormány elképzelései szerinti integrált kistérségi hálózat márciustól működhet, minden kistérségben - kivéve a leghátrányosabb, illetve a kiemelt térségeket - csak egy koordinátor dolgozna. Volt, aki úgy vélekedett, elegendő lenne mindenütt egy koordinátor, inkább régiónként kellene létrehozni egy nyolc-tíz főből álló tudásbázist. A helyi kezdeményezések megvalósításához szükség van a Brüsszelből érkező pénzekre, és arra is, hogy ezekhez hozzáférjenek. Legalább ilyen fontos, hogy a fejlődés lehetősége a hátrányos helyzetű térségek előtt is nyitva álljon. Együttműködésre van szükség, arra, hogy a térségi szereplők ne egymás ellen, hanem egymásért dolgozzanak, és kellenek az önkormányzati, a civil és a vállalkozói szféra közös erőfeszítései is. Mindenesetre ráfér a rendszerre az ésszerűsítés, de a sikerhez a felek közötti kommunikációt is erősíteni kell.
A modernizációról konkrétan
A közigazgatás modernizációja elsősorban a társadalom és a közügyek kapcsolatáról szól, ezért a munka során a hatékonyság, az ügyfélközpontúság motiválta a közreműködőket, valamint az, hogy az ügyfeleket is bevonják az intézés folyamatába, foglalta össze a fejlesztési munka lényegét Simon Géza kormánybiztos, az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) vezetője. Miután ma a modern közigazgatás a korszerű technológiák szakemberek általi, haladó alkalmazását jelenti, a fejlesztés egyik kulcspontja a rendelkezésre álló emberi erőforrás. A kormánybiztos is úgy vélte, hogy nehéz lesz az érintetteket rávezetni a szolgáltatói szemléletre, főleg, hogy közben a kiszolgáló rendszerek is változnak. Az e-közszolgálatiságot önkormányzati szinten is erősíteni kell - ugyanígy a kistérségek szerepét -, hiszen az állampolgárok leginkább itt intézik ügyeiket. Az államigazgatásban fellelhető rendszereknek egymással összhangban kell lenniük, ennek elérését, a standardizálás megteremtését az Európai Unió külön pénzzel is támogatja.
Ameddig a lakosság - megfelelő oktatás hiányában - nem tudja használni az e-rendszereket, addig nincs sok értelme a kiépítésüknek, mondta Somogyi Tamás, a Synergon Informatika Nyrt. üzletág-igazgatója. Véleménye szerint a kormányzat nem fordít kellő hangsúlyt sem az állampolgárok, sem a közalkalmazottak ilyen irányú oktatására. Kulturális váltásra lenne szükség, mert bár egyre több helyen elérhető a szélessáv, sokan egyszerűen nem hajlandóak használni a rendszereket, sőt néhol a számítógép bekapcsolása is problémát okoz. A hátrányos gazdasági helyzetben lévő területeken a rendszert üzemeltetők gondjait az is szaporítja, hogy nemcsak a kiépítés kerül pénzbe, hanem a fenntartás is, ilyen célra viszont nem lehet pályázati úton támogatáshoz jutni. Ráadásul ahány szállító, annyi megoldás működik az országban, nincsen egy kontrolált, jól átlátható informatikai rendszer, mivel az első Nemzeti Fejlesztési Terv során létrehozott e-önkormányzati rendszerek szigetszerűen jöttek létre. Ahhoz, hogy megvalósulhasson egy közös integrált rendszer, a szakmai oldalnak is meg kell találnia a közös nevezőt, és ez egyelőre hiányzik.
A megoldás egyik elemeként Somogyi Tamás is a párbeszédet említette: mindenképpen szükség van az állam és a szakma közötti kommunikáció élénkítésére is. Az informatikai kultúra hiánya a kormányzat és a szállítók közös felelőssége, így tenni is együtt lehet ellene.
A megvalósult kommunikáció
A kormányzat és a szakma közötti párbeszédre - ha nem is országos méretekben - nem sokáig kellett várni: az előadásokat követően az IT-szektor és az államigazgatás jeles képviselői együtt fejthették ki véleményüket. Szűcs Zoltán, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója leginkább a föl nem tett kérdéseket hiányolta. Az e-kormányzat fejlesztése terén az igényspecifikáció nem tiszta, a vállalkozói kör nem tudja kitalálni a kormányzat gondolatait - Somogyi Tamás is fölvetette, hogy az IT-szektor jelenleg nem rendelkezik pontos instrukciókkal azzal kapcsolatban, mit szeretne az államigazgatás -, bár a vezérigazgatót némi bizakodással tölti el, hogy a kormány stratégiája már a véglegesítés előtt áll. Javasolta, hogy - miként a fejlett piacgazdaságokban - vezessék be az ügyféloldali tanácsadást, mert az ügyfelet támogatni kell céljai megfogalmazásában.
Simon Géza kormánybiztos szerint az ügyfélközpontúság akkor lesz igazán számottevő, ha egy állampolgár Zalaegerszegről Nyíregyházára utazva ugyanazokat az e-kormányzati szolgáltatásokat tudja igénybe venni, helytől függetlenül. Schaffer István, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság főigazgatója úgy vélte, a központosítás öli a versenyt, de a kiírások versenysemlegesek. Azon az állásponton volt, hogy a közbeszerzési eljárások és kiírások során nagyobb teret kell biztosítani a kkv-k számára.
Polgár Péter, az APEH elnökhelyettese szerint az e-bevallás sikere annak is köszönhető, hogy az adóhatósághoz az ügyfelek részéről a presszió képzete társul, ezért elfogadták az elektronikus bevallási kényszert; igaz, nem is volt más választásuk. A mindenki számára kötelező információszolgáltatás eredményeként viszont az ügyfél egy platformról tudna mindenkivel kommunikálni, igaz, az azonosításuk problémáját meg kell oldani, hiszen minden intézmény más adatok alapján tartja nyilván ügyfeleit. Beck György, a Vodafone vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a mobilkommunikáció teljes mértékben képes kielégíteni az ügyfél-azonosítást az elektronikus fizetés vagy más esemény során, és cége az oktatás, az ügyfélközpontúság és a szolgáltatások terén is képes felvenni a versenyt az informatikai szektorral. Számos fejlett országban ilyen célokra is használják a mobilkommunikáció adta lehetőségeket. Elég a stratégiagyártásból - mondta -, épp itt az ideje, hogy ne csak beszéljünk, hanem dolgozzunk is a problémákon.
Gódor Csaba, a netTeam Zrt. államigazgatási üzletág-igazgatója eredményeket is említett: a dokumentumkezelés terén megvalósultak a stratégiai célok. Két évvel ezelőtt az önkormányzatoknak még a 60 százaléka papíralapon iktatta dokumentumait, idén viszont már csak a 16 százalékuk, a többi elektronikusan dolgozik.
Sikerek és hiányok
Kóka János az e-Magyarország-konferencián még gazdasági miniszteri minőségében vett részt. A rendezvény második napján megtartott előadásában sikerekről és elmaradásokról is szólt. Előbbire a szabályozásban és a versenyfelügyeleti feladatok ellátásában elért eredményeket hozta föl példaként - a jogalkotók elvégezték a munka nagy részét, a verseny beindult, a szélessávú internet rohamosan terjed, költségei jelentős mértékben csökkentek -, az államra háruló szolgáltatások minőségét tekintve viszont elmaradást regisztrált. A helyzetet elemezve rámutatott: az informatikai megoldások bevezetése ellentétes az állam mint szervezet érdekével, hiszen a mérhetőség megteremtésével konkrétan bizonyítható lenne, hogy milyen rossz hatásfokkal végzi el a teendőit. Az apparátus a saját érdekeit szem előtt tartva hátráltatja a fejlődést. Kóka János szerint az informatika hiánya versenyképtelenséghez vezet, nem szabad sajnálni a pénzt az ismeretterjesztéstől, az oktatási rendszer átalakításakor pedig szem előtt kell tartani az informatikai képzést.A kontinensek, illetve az országok közötti verseny már nem erőforrás-, hanem tudásalapú, mondta Herczog Edit európai uniós parlamenti képviselő. Éppen ezért - miként az az uniónak is deklarált célja - szükséges az információs társadalom kialakítása s az ismereteket átadásának megszervezése, mert ez már önmagában versenyelőnyt jelent. A konferencián elhangzottakhoz képest új szempontként fölvetette: az is gátolja a digitális írástudás terjedését, hogy a szellemi tulajdonnak nincs meg a kellő megbecsülése. Az Európai Kutatási Térség a kutatások koordinációját, a kutatók szabad mozgását és az ezeket támogató projektek finanszírozását tűzte ki célul. Ezáltal az informatika megjelenhet minden szférában, ami szinte biztosan növekedést generál.
Versenyképességi szempontok
Elhangzott, hogy a projektek előkészítési fázisa egyre inkább elnyúlik, ami a későbbiekben a kivitelezés minőségének rovására mehet. A kormányoldal képviselője szerint ez önmagában nem lenne baj, hiszen a megfelelő előkészület a projektek későbbi költségeire jó hatással lehet. A beszállítói oldal komolyabb tanácsadói kapacitás bevonását tartja szükségesnek a fejlődés gyorsítása érdekében. Szó esett a túlbürokratizálás veszélyeiről és arról, hogy most már a szabályozás helyett cselekedni kellene, és az élet tapasztalatait felhasználva előremenni.
Az e-kormányzás megteremtése nehéz, de megvalósítható, ehhez azonban szükség volna az időpontok pontos kijelölésére. A beszélgetés során többször szóba került az e-kormányzás egyik "zászlóshajója", az elektronikus cégeljárás megteremtése. Az egészségügyben alkalmazható megoldások kapcsán pedig többen fölvetették, hogy az adatvédelmi szabályozás a gátja a megfelelő elektronikus adatáramlás kialakításának: ma Magyarországon nem lehet létrehozni olyan rendszert, amellyel a kórházak egymással, valamint a háziorvosokkal kommunikálnak. Paradox helyzet, hogy a személyi jogok védelmével épp az emberi életet veszélyeztetjük.
Nem lát jelentős előrelépést az információs társadalom és az e-kormányzás előmozdítása terén Hegedűs Gábor, a HP Magyarország Kft. vezérigazgatója - igaz, ehhez erőteljes és összefogásra képes informatikai piacra is szükség lenne -, pedig az informatika erőteljesebb jelenléte a versenyképesség nagymértékű növelését garantálná mind az állami, mind a magánszférában. A magyar versenyképesség javításának lehetőségein dolgoznak az Amerikai Kereskedelmi Kamara (Amcham) berkein belül is, mondta el Paál Péter elnökhelyettes, megemlítve, hogy egy világranglistán Magyarország hat hellyel hátrébb került.
Kóka János a fórumon önkritikát gyakorolt: a politika egy helyben topog, mondta, s ő maga is hibát követett el. Úgy vélekedett, hogy az információs társadalom érdekében a piaci szereplőkkel folytatott kommunikáció hatékonyabbá tételéért szükség lenne a piac és a kormány részéről is egy összekötőre, s a GKM "finomhangolásakor" egy ilyen dedikált szakállamtitkári funkció létrehozását ajánlja majd. Támogatásáról biztosította Pettkó Andrást, az Országgyűlés Informatikai Bizottságának elnökét, aki szerint küzdeni kell az állami informatikai fejlesztésekért, az e-aláírásért, az e-kormányzat mielőbbi bevezetéséért.
Magyarországon kevés hely van, ahol nem érhető el a szélessávú internet, de még mindig sok, több mint ötszáz a lefedetlen települések száma, hívta fel a figyelmet Debreceni Győző, a gazdasági tárca infokommunikációs és e-gazdaság főosztályának vezetője a fórumot követő előadásában. Ezt a lemaradást hozhatja be a GOP hálózati infrastruktúra létrehozását támogató 3.1.1-es kódjelű pályázata, amelyre január 15-éig lehet jelentkezni. A főosztályvezető elmondta: az e-Magyarország program vizsgálata rávilágított arra, hogy az elérhetőség megteremtése önmagában nem elég ahhoz, hogy az emberek használják is az internetet. A népesség 56 százaléka sosem használ számítógépet. A 2009-től elinduló eTanácsadói szolgálat az első lépéseket szándékozik segíteni: a közösségi internet-végpontokon felkészült it-szakemberek várják majd a kezdő felhasználókat. A vállalkozások informatizálása terén hazánk lemaradásban van. A jogi akadálymentesítés már megtörtént, így egyre több mindenben lehet az informatika segítségével előrelépni. Lehetséges már az e-közbeszerzés, a kötelező üzlethelyiség kitétel megszüntetésével könnyítették a részvételt az e-kereskedelemben, jövőre pedig az ügyfélszolgálati helyiség fenntartása sem lesz kötelező. Folyamatban van az adathozzáférés és az adatok továbbhasznosításának megteremtése, dolgoznak az e-fizetés elterjedésén, archiválási rendelet is készül, amelynek hiánya gátolja a széleskörű elterjedést.
Pénz, pénz, pénz
A külföldön tárgyaló konferencia-fővédnököt, Bajnai Gordon önkormányzati és településfejlesztési minisztert Szaló Péter szakállamtitkár helyettesítette, aki elmondta: a cél az lenne, hogy a fejlesztésekben az uniós források legyenek a meghatározók, és ezekhez csak kiegészítő jelleggel csatlakoznának a magyarországi tenderek. A lényeg, hogy a támogatások egymás erősítsék, ne legyenek párhuzamos fejlesztések. A pályázatok során a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapnak majd a helyi igények, így felértékelődnek a kistérségi cselekvési tervek. A szakállamtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió új területfejlesztési menetrendje a régiók gazdasági növekedését, a városhálózat fejlesztését, a város és vidék partnerségének elősegítését célozza meg, és az agglomerációknak a városokkal együtt kell a térség fejlődésének motorjává válnia. Az unió által is preferált decentralizáció növelése a magyar kormánynak is deklarált célja, ezt bizonyítja az is, hogy a hét regionális fejlesztési program kialakításában komoly szerep jutott maguknak a régióknak, az irányító hatóságok feladatkörét is átvették a tárcáktól a regionális fejlesztési ügynökségek. A régiók támogatására új módszert dolgoztak ki, ennek alapján döntik el, hogy mely régióba mennyi pénz jut a jövőben: a legnagyobb súlya a régiók fejlettségének van (40 százalék), ezt követi a lakosság száma, illetve a munkanélküliség aránya 20-20 százalékkal, s 10-10 százalékkal a települések, illetve az elmaradott térségekben élők száma is szerepet kap. A regionális fejlesztési ügynökségek és tanácsok segítséget nyújthatnak a kistérségek projektjeinek kidolgozásában is, ők meg tudják mondani, mely stratégiai keretbe illeszthetők a helyi elképzelések.
Kovács István Vilmos, az NFÜ fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettesének értékelése szerint a pályázati rendszer sikeresen működik. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv elsődleges célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós gazdasági növekedés kialakítása, bár ez utóbbi a jelenlegi egyszázalékos növekedés mellett óriási feladat. A pályázatok a munkaerő alkalmazhatóságának növelését szolgálták. Pályázati úton a GDP 3,4 százalékának megfelelő forrást osztanak szét, és ez 3-4 százalékos keresletoldali bővülést hoz. A pályázati fejlesztések hatása jelenleg még nem érezhető, de ha a gazdasági növekedés jövőre eléri a 3 százalékot, az már a pályázatoknak is köszönhető lesz. A hamarosan induló Jeremie program a kisvállalkozások forráshoz jutását segíti. Pályázati pénzekből 30 ipari park és 15 inkubátorház kap támogatást, klaszterek alapítására 6 milliárd forint, régiós innovációs központok támogatására pedig 3,8 milliárd áll rendelkezésre.
A forrásokat akkor lehet hatékonyan kihasználni, ha azok célba is érnek. Az EUGA program épp ezt szolgálja. Vicze Gábor, a program vezetője elmondta: professzionális tanácsadói háttér biztosításával teljes körű megoldásokat adnak azoknak, akik nehezen tudnak eligazodni a pályázatok dzsungelében. A program keretében a Microsoft Magyarország Kft. vezette konzorcium évente száz magyarországi, kis- és középvállalkozók, valamint önkormányzatok által elindított pályázati projektet szándékozik támogatni, és átvállalják a pályázatok alapdíját is. A Microsoft szakembere leszögezte: források vannak, a tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a felhasználásuk nem hatékony.
Az USA-ban már a népesség 20 százalékának csak elektronikusan tárolják az egészségügyi adatait, Észtországban az 1,4 milliós lakosság 75 százalékáról van központi genetikai, megbetegedési és életmód-adatbázis, Skócia 50 ezres genetikai adatbázissal rendelkezik állampolgárairól. Nálunk egyelőre egységes alapokra és megfelelésre van szükség. Az OEP-nél - amelynek adatai szerint jelenleg 9,5 millió magyar állampolgár rendezett társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik - rengeteg informatikai feladat van, ezek függetlenek a jövőbeli biztosítók számától. Az egészségügyi informatikában a következő másfél évben nem várható semmilyen változás, és még 3-4 év múltán sem várható nagyobb fejlesztés.
A vitában részt vevők egyetértettek abban, hogy közös felület, platform szükséges a modern egészségügyi informatika alapjaihoz, és abban is, hogy az orvostársadalomban nagy az ellenérzés és ellenállás az informatika által is generált változásokkal és racionalizálással szemben.
