Az adózókat két csoportba lehet sorolni - mondja a Piac & Profit kérdéseire válaszolva Vira Sándor adószakértő, az APEH volt főosztályvezetője, jelenleg független tanácsadó. - Az egyikbe azok tartoznak, akik, ha adózásról van szó, csak annak elkerülését ismerik. A másikba pedig azok, akik mindig mindent megpróbálnak jól csinálni, mégis folyton attól félnek, hogy hibáztak valahol.
Megfordul a bizonyítási kényszer
Bármelyik csoportba is sorolható az, akit az adóhatóság vizsgál, felfokozott pszichés állapotba kerül, és ilyenkor jól jöhet az adóhatóság nyelvét értő és beszélő adótanácsadó. Különösen akkor, ha vagyonosodási vizsgálatról van szó. Hiszen tudjuk, ekkor megfordul a bizonyítási kényszer, vagyis nem a revizornak kell bizonyítania, hogy a vizsgált adózó jövedelmet titkolt el, hanem az adózónak kell bizonyítania a feltárt jövedelmének a forrását.
Tulajdonszerzés az APEH szemszögéből: ha egy családon belül csak az egyik fél szerez tulajdont - például lakásvásárlás -, az adóhatóság ezt automatikusan csak annál a félnél vizsgálja, aki a tulajdont szerezte. Ebben az esetben a családjogi törvény rendelkezéseit kell megnézni, és máris megtámadható az APEH megállapítása, mert a házasságkötést követően szerzett vagyon - általában - közös vagyonnak számít, tehát teljesen mindegy, hogy a másik fél szerepel-e a tulajdoni lapon vagy sem.
Igaz, az adóhatóság tavalyi statisztikája szerint a befejezett vagyonosodási vizsgálatok 70 százaléka mutatott ki hiányt, összesen 15,3 milliárd forint értékben, vagyis egy adózónál átlagosan 5,6 millió forint adókülönbözetet tártak fel, amelyhez hasonló összegű szankció (bírság és késedelmi kamat) is társul. Más megközelítésben: az úgynevezett megállapítások mintegy 90 százalékát az ellenőrzéseknek csak a 2-3 százaléka hozta, ami arra utal, hogy a revizorok inkább ott keresgélnek, ahol egyetlen alkalommal nagyobb összegű adóhátralékot tárhatnak fel. Ennek pedig a szakértő szerint ugyanúgy kisebb a visszatartó ereje, mint az akciókhoz köthető vizsgálatoknak, szemben a széles körben folyamatosan és alaposabban végzett ellenőrzésekkel.
Húzza az időt
Tény, hogy a vagyonosodási vizsgálat alá vont adózók többsége ügyvédje vagy adótanácsadója javaslatára módszeresen húzza az időt, és folyamatosan akadályozza az ellenőrzést. Ezért nem volt véletlen, hogy az APEH tavaly némi rátartással dolgozott, és még az év harmadánál már tízezernél is több vizsgálatot indított, hogy az év végéig biztosan befejezze a kormány által megkövetelt tízezres mennyiséget.
Arról, hogy az idén ismét több mint tízezer vagy ennél nagyságrendekkel kevesebb vagyonosodási vizsgálatra kerül-e sor, ellentmondásosak az információink. Van ugyanis az APEH-en belül, aki 13-14 ezer vizsgálatról beszél éves szinten, míg mások 3, maximum 4 ezerről, mondván, hogy az akció lezárult. De bármelyik lesz is a valóság, az biztos, hogy elsősorban azok számíthatnak a revizorokra, akik a közelmúltban nagy értékű ingatlanokat vagy ingóságokat - például drága személygépkocsit, értékes műkincset - vásároltak.
Jó hír a rosszban, hogy a vagyonosodási vizsgálat során lefülelt adózók ugyanúgy kérhetnek fizetési könnyítést vagy mérséklést, mint bárki más. A kérelmek elbírálása attól függetlenül történik ugyanis, hogy a fizetési kötelezettséget milyen típusú ellenőrzést követően állapították meg. A kérelmek egyedi elbírálása során az adóhivatal minden esetben mérlegeli, hogy az adó és a szankció azonnali, egyösszegű megfizetése mennyire veszélyezteti az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók megélhetését.
Igyon egy pohár vizet!
"A tanácsért hozzám fordulók gyakran keresnek meg a következő problémával. Éppen vagyonosodási vizsgálat folyik ellenem, tudna segíteni? Igen. Üljön le. Nyugodjon meg, igyon egy pohár vizet! Körülbelül ennyit tudok tenni. Többet nem. Legalábbis így utólag! Miért? Mivel az adótervezés lényege, hogy időben előre irányul. A gazdasági eseményekre előre igyekszik felkészíteni a céget/cégeket, és úgy alakítani a folyamatokat, hogy azok a céget többek között, adóelőnyhöz is jutassák" - olvasható egy budapesti tanácsadó cég, a Calderan Consulting honlapján.
Gondoljuk végig, hogy mi történik egy vizsgálat során! Az APEH megnézi, hogy a vizsgált személy tulajdonába milyen vagyontárgyak kerültek a múltban, milyen nagyobb kiadás köthető össze a nevével a múltból, és e tételek mögé tud-e legális, adózott jövedelmet igazolni. Ha tud, nincs semmi gond. Ha nem tud, mert éveken keresztül olyan jövedelmei voltak, amelyeket nem tud igazolni, akkor már gond van. Ilyenkor szokott beindulni az agy mint problémamegoldó gépezet, és kitalálni, hogy hogyan lehet így utólag valahogy "fehéríteni" a dolgon. És ilyenkor érkeznek a jó szándékú - ám nem hozzáértő - barátok "tuti tippjei". Ezek a módszerek aztán vagy eredményre vezetnek, vagy nem, és csak tovább tetézik a bajt.
Tételezzük fel, hogy esetünkben sikerül valahogy megúszni a nagyobb bírságot vagy szankciót. És hogyan tovább? Mert az egyértelmű, hogy ezután bármikor megismétlődhet egy ilyen vizsgálat, hiszen az illető "képbe került". És ha valaki továbbra is úgy költ, hogy nem tudja igazolni jövedelme forrásait, ismét törheti a fejét, hogy mit tegyen.
Nézzük, hogy abban az esetben, ha a vagyonát egy jól megtervezett pénzügyi struktúrán keresztül szerzi, mi történik: nem a személy gyarapodik, hanem a cégei.
Persze önmagában az a tény, hogy vásárolt egy vagy több offshore céget, még nem garancia az eredményre. Ezeket az "offshore-logikával" összhangban kell alkalmazni. Azonban, ha odafigyel, és "rááll" az agya erre az új típusú gondolkodásmódra, tapasztalni fogja, hogy nem is olyan nehéz.
Gyakori hibák
Az egyik banális hiba a tanácsadó szerint, amit offshore cégek alkalmazásakor el szoktak követni az óvatlan cégtulajdonosok, hogy "megfeledkeznek" egy fontos tényről: maga a külföldi cég és a magánszemély, aki tulajdonolja, két külön adóalany! Abban az esetben, ha valaki a saját nevén vesz autót, házat, céget stb., azonnal kiesett a nemzetközi adóoptimalizálás, illetve az offshore cége révén élvezett előnyök köréből. Mert a cég az, amely adott esetben adómentes, és nem a magánszemély.
Az offshore cége tehát az adózó bal zsebe, minden, ami ide kerül, és itt marad, kedvezményesen adózik. Minden, ami átkerül a jobb zsebébe, személyes jövedelemmé válik, és a rendes hazai jogszabályok szerint adózik. Más esetben bizony már nem is a szürke területen, hanem a feketében járunk. Tehát bárki tudatosan megtervezheti, hogy mennyi az az összeg, amit a bal zsebéből szeretne a jobba áttenni a kisebb kiadásokra. Nagy tételek esetén a megoldás egyszerű, de szigorú: a magánszemély nem költhet, csak a cége!
A másik, amiről sokan megfeledkeznek, hogy a saját cég vagyona, pénze nem személyes pénz. Vagyis azzal, ami a cégé, a cégtulajdonos sem rendelkezhet a saját nevén. Abban a pillanatban, hogy megfeledkezik erről, adócsalás, sikkasztás stb. bűntettében válhat vétkessé, felhívhatja magára a hatóság figyelmét, és könnyen vagyonosodási vizsgálat alanyává válhat.
Az offshore eredményes alkalmazásához - a jól kivitelezett cégstruktúrán túl - elsősorban a gondolkodásmód "átprogramozására", tervezésre és a jövőbe tekintő látásmódra van szükség. A kijelölt célt utólagos tűzoltással nem lehet legálisan elérni.
