A társadalmi párbeszéd átfogó folyamat, amelynek során a vállalat az érintettekkel párbeszédet folytat, és tájékoztatja őket a felelősségteljes vállalati magatartás keretein belül elért eredményeiről. A tevékenység hasonlít egy kerekasztal-beszélgetéshez, ahol a felek mindegyike kifejtheti álláspontját, következmények nélkül. Ahhoz, hogy valódi beszélgetés alakuljon ki, a vállalat általában felkér egy külső szakértőt, azaz pártatlan moderátort.

Az érintettek alatt azokat a személyeket vagy szervezetek értjük, akik, illetve amelyek működésükkel hatással vannak egy vállalat üzleti tevékenységére, illetőleg a vállalat üzleti tevékenysége is hat rájuk. A lehetséges érintettek közé tartoznak a helyi és országos hatóságok, a tulajdonosok, a dolgozók, a szakszervezetek, a civil szervezetek, a helyi önkormányzat, a fogyasztók képviselői, a beszállítók, a média és a versenytársak.

Hatékony eszköz

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a vállalat mindig minden kérdésben egyet is ért az érintettekkel, a párbeszéd folyamata azonban lehetőséget ad arra, hogy az érintett felek megismerhessék egymás álláspontját, és a dialógus során felmerült kérdéseken túl is kifejthessék álláspontjukat, megoszthassák egymással véleményüket. Ráadásul egy nagyvállalat működése és fejlődése csak abban az esetben fenntartható, ha üzleti tevékenysége során érdeklődik a társadalom elvárásai iránt, és kész cselekedni azok megvalósítása érdekében, azaz igyekszik üzleti tevékenységét a társadalom igényeihez igazítani, és kommunikációjában - legyen az a márkákhoz vagy magához a vállalathoz kapcsolódó - is felelősségteljesen jár el. Ezenkívül a vállalat kész bekapcsolódni olyan programokba, folyamatokba, amelyek hosszú távú, valós eredményeket ígérnek, és alkalmasak arra, hogy jelentős befektetésekkel tényleges értéket teremtsenek.

Miért beszélgessen a vállalat?

 A párbeszéd lehetővé teszi a kockázatok és a jó hírnév megfelelő kezelését, bizalmat épít a cég és az érintettek között. Lehetőség nyílik az erőforrások (tudás, emberek, pénz és technológia) összevonására, hogy a vállalat az érintettekkel közösen olyan problémákat oldjon meg, és olyan célokat érjen el, amelyeket külön-külön nem lennének képesek megoldani, illetve elérni. A dialógus megvilágítja az üzleti környezet összetettségét, beleértve a piac változásait és az új lehetőségek megkeresését. Ezenkívül lehetővé teszi a vállalatnak, hogy tanuljon az érintettektől, ami a termék/szolgáltatás és a folyamatok javítását eredményezi.

A társadalmi párbeszéd folyamatában az érintettek informáltabbak lesznek abban, hogy hogyan javíthatnák a szervezeti döntéshozatalt és a cég hatását a társadalomra. A folyamat végső soron elvezet egy egyenletesebb és fenntarthatóbb társadalmi fejlődéshez azáltal, hogy a társadalom különböző érintett csoportjai beleszólhatnak a vállalatok fejlődési és döntéshozatali kérdéseibe.

Ha jól működtetik a rendszert, akkor a társadalmi párbeszéd egymást követő szakaszai, a meghallgatás - azaz a problémák feltárása -, a megértés és a válaszadás állandó folyamattá válik, így megnyílik az út, hogy a társaság működése és magatartása a társadalom széles köre előtt elszámoltatható legyen. Az ellenőrzési folyamat a párbeszéd és a jelentés kiadásának teljes időtartama alatt érvényesül, auditálják a vállalások teljesítését a következő párbeszédciklus során, ami egyúttal azt is biztosítja, hogy a folyamat - ezzel együtt a társaság működése - átláthatóvá váljék, valamint garantálja a cég kijelentéseinek megbízhatóságát és megalapozottságát.

#page#

Segítség a párbeszédben

Nemrég egy konferencia keretében a United Way Magyarország - amelynek célja többek között a magyar civil társadalom erősítése, a civil és az üzleti szféra együttműködésének fejlesztése - vállalkozott arra, hogy a társadalmi felelősségvállalásról szóló konferenciák sorában elsőként egy gyakorlati szemléletű rendezvénnyel közvetlen segítséget nyújtson az érintettekkel folytatott párbeszéd elindításáért felelős vállalati munkatársak számára. A konferencia része volt egy szimulációs játék is. A játékban a résztvevők - a folyamat megismerése és a szerepek megértése után - maguk alakították a cég és a különböző érintettek szerepeit, körüljárva egy-egy problémát, és törekedve a megoldásra.

A nagy sikerű műhelymunka visszaigazolta az előzetes feltevéseket, nevezetesen azt, hogy óriási igény van ilyen kézzelfogható, gyakorlatias workshopokra, mert ezeken a feladattal megbízott munkatárs konkrét segítséget kap ahhoz, hogy cége rálépjen az érintettekkel való párbeszéd útjára - mondta el Ertsey Katalin, a United Way Magyarország kurátora, aki "civilben" a Pannon vállalati felelősségvállalás tanácsadója.

A visszajelzések alapján a vállalatokkal több mint egy évtizede együttműködő civil szervezet tervezi, hogy felépít egy teljes körű képzési programot, hogy hiteles és költséghatékony módon segítse a társadalmi párbeszéd lebonyolítását.

Ertsey Katalin úgy véli, hogy jó néhány magyar vállalat ugrásra kész, de - érthető módon - igen kevésnek van olyan munkatársa, aki értene ehhez. Ilyenkor jön jól egy tapasztalt civil szervezet, amely segít kialakítani a párbeszéd kereteit, a résztvevők körét, a megközelítési módokat.

A szakember szerint a munka során kulcsfontosságú a hitelesség megőrzése, hiszen a civil társadalmat nem ismerő közvetítők rapid megoldásai az egész folyamat eredményét veszélyeztethetik. A vállalat jó hírneve pedig - mint tudjuk - a legnagyobb értéke. Egy hiteles, jól felépített érintetti párbeszéd viszont jelentősen javíthatja a vállalat elfogadottságát a társadalomban.

Sánta Edina - Sőregi Viktória