A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) idősorait vizsgálva egyértelmű, hogy a pénztárak közül már tavaly is csak az önkéntes egészségpénztárak tudták növelni a taglétszámukat. Bár a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás összege 2011-ben elmaradt a 2010-es befizetésektől, a tagok befizetése a nehéz gazdasági helyzet ellenére - ha csekély mértékben is - nőni tudott. Ez azt mutatja, hogy a magyar lakosság számára egyre fontosabb az egészség kérdése. Olyannyira, hogy az idei év első három hónapjában régen látott mértékben megnőtt az egészségpénztárakba újonnan belépők száma.

- A Patika Egészségpénztárba és a prémium Új Pillér Egészségpénztárba az év első két hónapjában mintegy négyszer annyi új belépőt regisztráltunk, mint tavaly január-februárban. 2012-ben eddig összesen közel nyolcezer új patikakártyát postáztunk. Tagságunk válság előtti rekordot idéző gyarapodása azt is jelzi, hogy a béren kívüli juttatások azonnal költhető elemei közül az egészségpénztár a legkedveltebb - mutat rá Lukács Marianna, a Patika Egészségpénztár vezetője, aki szerint a sikerben döntő szerepe van a tradicionálisan bevált patikakártya iránti bizalomnak.

Ugyanakkor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az idei évben a cafeteriarendszer gyors és gyökeres átalakítása sokakban bizalmatlanságot kelt. Az új elemektől - az Erzsébet utalványtól és a SZÉP kártyától - sokan ódzkodnak még, így a cafeteria-étlapról inkább a már jól bevált biztosat választják. A SZÉP kártyát kibocsátó pénztárszolgáltatók és a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. kutatása szerint a munkavállalók tíz százaléka kap egészségpénztári támogatást.

Az egészségre fordítható juttatás szinte változatlan feltételek mellett adható 2012-ben is. A munkáltató havonta a minimálbér 30 százalékáig fizethet tagdíj-kiegészítést 30,94 százalékos adóteher mellett. Ez ma évente 335 ezer forintos juttatást tesz lehetővé, ami nem lépi át az idén bevezetett 500 ezer forintos cafeteriaplafont sem (ugyanez nem mondható el a minimálbér 50 százalékáig adható önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulásról).

A pénztártag megtakarítását is támogatja az állam: a befizetések után idén is jár szja-jóváírás. A tagi befizetés 20 százaléka - legfeljebb 100 ezer forint - a következő évi adóbevallásban érvényesíthető jövedelemkorlát nélkül. A NAV a visszaigényelt összeget közvetlenül a bevalló önkéntes pénztári számlájára utalja. A pénztárak ebből nem vonnak le működési célú tartalékot, az teljes egészében egészségre fordítható. Az egészségpénztárak mellett szól az is, hogy a patikakártyára átutalt pénz a tagsági jogviszony végéig (akár még nyugdíjas korban is) költhető az országban több ezer elfogadóhelyen.

- Két évvel ezelőtt, amikor a törvényalkotó a jól bevált étkezési utalvány felhasználhatóságát korlátozta, ugyancsak az egészségpénztár került a figyelem középpontjába - mutat rá Lukács Marianna.

Az egészségpénztárak népszerűségét az sem tudta megtörni, hogy a törvényalkotó idén kizárta az egészségmegőrző önkéntes pénztári szolgáltatások finanszírozhatóságát, ami „társadalmi öngól" a Patika-csoport vezetője szerint.

- Ma a pénztártagok szinte csak akkor tudnak az egészségpénztári megtakarításhoz nyúlni, ha valamilyen betegségben szenvednek. Az, hogy a kormányzat az idén januártól minden átmenet nélkül a prevenciós szolgáltatásokat a 30,94 százalékos adófizetési kötelezettséggel járó SZÉP kártyára sorolta át, a hozzáférés terén súlyos esélyegyenlőtlenséget teremtett. Az intézkedéssel nemcsak egymillió pénztártag érdeke sérült, hanem egy mozdulattal kivontak közel 15 milliárd forint forrást a magyar egészségügyből köszönhetően a megemelt cafeteriaadónak.