Talán azért gondolják sokan, hogy munkájuk csak ebből áll, mert ez a terület nem kap olyan rivaldafényt, mint más informatikai szektorok, például a programozás.
Ebben a cikkben egy rendszergazda ad választ ezekre a kérdésekre: mit is csinál pontosan és miért van egyre nagyobb jelentősége a munkájának.
Mik egy rendszergazda feladatai?
A rendszergazdák informatikai rendszerekkel foglalkoznak, munkájuk célja, hogy ezek rendben legyenek, minden hozzájuk kötődő folyamat pedig problémamentesen haladjon. És persze millió és egy másik, a rendszerek biztonságához kötődő feladat is hozzájuk tartozik.
Gondoljunk csak bele a következő helyzetekbe: áldozatául estünk egy vírusnak, valami gond van az e-mailekkel, leállt vagy nem megfelelően végzi feladatait egy eszköz. Ismerős dolgok ugye? Ha egy cégben ilyen esetek történnek, akkor a rendszergazda telefonja csörren meg, neki kell megoldania a problémákat.
És az előbb felsorolt dolgok még csak a jéghegy csúcsán vannak, egy rendszergazda ennél sokkal több és sokkal összetettebb feladatokkal is foglalkozik.
Mivel foglalkozik még egy rendszergazda, angol nevén “sysadmin”?
A rendszergazdák feladata a rendszerüzemeltetés, a rendszerfrissítés, a hibaelhárítás, a rendszer erőforrások felügyelete és optimalizálása, a felhasználók kezelése, a jelszókezelés, a fájlrendszer készítés, a technikai support, az üzleti folyamatok gördülékenységének biztosítása is.
Ezek mellett egy relatív újkeletű munkarész, hogy a 2019. április 26-án hatályba lépett GDPR rendeletnek megfelelően további, extra adatvédelmi feladatokról is gondoskodniuk kell.
Plusz a rendszergazdák már nem csak szokványos, helyi rendszereket üzemeltetnek.
Miért van egyre nagyobb jelentősége a rendszergazdák munkájának?
A folyton fejlődő technika miatt az idők során a rendszergazdák munkája is alakult. Ma a legtöbben már nem csak a hagyományos helyi, hanem a hibrid és a felhő alapú rendszerekkel is foglalkoznak.
A hagyományos rendszer üzemeltetés a szerverek, a számítógépek és az egyéb hálózati eszközök üzemeltetését jelenti. Ez történhet a helyszínen és távolról is.
A hibrid rendszerek a hagyományos és a felhő alapú rendszerek között helyezkednek el, mindkét típusnak rendelkeznek bizonyos tulajdonságaival. Például ha a helyi rendszernek már nincs több kapacitása bizonyos dolgok felkerülhetnek a felhőbe.
A harmadik típusba tartozók, azaz a felhő alapú rendszerek nem helyhez kötöttek. Ilyen például a G Suite, új nevén Google Workspace is. Ezeket távolról üzemeltetik, hiszen mivel nem kötődnek egy fizikai helyhez sem, a helyi üzemeltetésre ebben az esetben nincs szükség, és nem is értelmezhető.
Láthatjuk, hogy a rendszergazdák már többféle rendszer üzemeltetésével is foglalkoznak. Van aki ezek közül mindegyikkel, van aki csak egy típusra “szakosodott”.
Pont emiatt van egyre nagyobb jelentősége munkájuknak, hiszen már nem csak a helyhez kötött rendszerek megbízhatóságáról, hatékonyságáról és biztonságáról, hanem a hibrid és a felhő alapúakéról is nekik kell gondoskodniuk.
Hogyan számoljuk fel a rendszergazdákat övező sztereotípiákat?
A rendszergazda szolgáltatás egy bonyolult ügy, emiatt lehet, hogy a legtöbb ember fejében a mai napig a cikk első soraiban emlegetett mogorva, szemüveges fickó képében jelennek meg a rendszergazdák.
Igazság szerint a legtöbben nem is tudják, hogy mivel is foglalkoznak, így inkább maradnak biztos terepen, az unszimpatikus informatikus figurájánál.
Ennél nagyobb általánosítás azonban nincs is. Az informatikának ma már annyi ága van, hogy ha például valaki bemutatkozik, majd azt mondja magára, hogy ő informatikus, akkor semmit sem tudtunk meg arról, hogy ténylegesen mit is csinál, olyannyira, hogy még a területet sem tudtuk belőni.
Ne mondjuk tehát egy rendszergazdára, hogy ő egy mogorva szemüveges informatikus. Igen, informatikai rendszerekkel foglalkozik ez igaz, de az informatikus kifejezés nem mond el semmit munkájáról.
Milyen lenne az életünk rendszergazdák nélkül?
Tegyük fel (bármennyire is esélytelen a dolog), hogy holnapra eltűnik minden rendszergazda a Földről.
Mit kezdenénk ekkor a problémás ügyekkel, amikkel eddig őket hívtuk? Mii lenne az informatikai rendszerekkel? Mely területeket érintené a legjobban a kialakult helyzet? Hogyan mennének tovább így a dolgok?
Először is le kell szögezni, hogy egy ilyen szomorú, de hála az égnek sci-fi filmekbe illő, lehetetlen helyzet óriási káoszt okozna, és az élet sok területét, ha nem is örökre, de egy jó időre megbénítaná.
Szemléltessük ezt néhány életszerű példán keresztül:
- annyi lenne az internet alapú, szuper okos, minden helyet ismerő, útvonaltervezős térképeknek, ezek helyett használhatnánk a hagyományos papíralapú verziókat
- kedvenc hobbink, az online vásárlás is megsínylené a dolgot, a netes rendelések egyáltalán nem vagy nagyon döcögősen mennének, a csomagküldő rendszerek pedig egészen biztosan összeomlanának
- elfelejtett jelszavaink örökre a homályban maradnának, nem lenne ugyanis, aki feledékenységünk felett szemet hunyva gyorsan generál egy másikat
A cikk végére beszúrtunk egy érdekességet: minden év július utolsó péntekje a rendszergazdák és IT üzemeltetők napja.
Ez a nap azokról szól, akik nélkül sok, ma már mindennapinak számító munkahelyi és szabadidős tevékenység sem lehetne olyan, mint amilyennek azt megszoktuk.
Persze nem azt állítjuk, hogy most azonnal fel kellene írni nagy, piros betűkkel ezt a napot naptárunkba, de nem árt, ha tudunk róla. Hozzátennék, hogy az online naptárak sem működnének nélkülük a megszokott formában. :)
