Arra a kérdésre, hogy mely magyarországi termelő ágazatok szereplői indulhatnak sikerrel a kormány által meghirdetett keleti nyitás politikájában felmerülő exportlehetőségekért, Dobos Erzsébet elnök a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékeket előállító gazdasági szereplőkről szólt hangsúlyosan.
– Termékexport tekintetében a logisztikai útvonal megnövekedése miatt elsősorban a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek jönnek szóba, ilyenek például az orvosi műszerek, de mondhatjuk a nagy hozzáadott értéket tartalmazó feldolgozott élelmiszereket is. Ezeken a területeken érezhetően van előrelépés még a távol-keleti piacokon is. A szolgáltatásexport, technológiatranszfer témaköre az a terület, amely a szállítási útvonaltól majdhogynem független, ilyen területek a vízgazdálkodás, a hulladékkezelés, a környezetvédelmi know-how, de kiemelhető az IKT ágazat is.
Melyek lehetnek az említett ágazati szereplők célországai?
– A távol-keleti piacok közül egyre hangsúlyosabb piac a magyar kkv-k számára Vietnam, Indonézia, védelmi és biztonságtechnikai ipar tekintetében pedig India kiemelt célország. A közép-ázsiai országokra is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a cégeink. Orvostechnikai eszközeink iránt szerencsés módon szinte minden piacon komoly kereslet mutatkozik. Árban és technikai színvonalban egyaránt versenyképesek vagyunk.
Milyen célországokra fókuszál a HITA?
– Tevékenységünk során elsősorban a szakmai szövetségektől, klaszterektől, illetve ügyfeleinktől kapott javaslatok alapján alakítjuk ki az éves szakmai tervünket. Igyekszünk minden ágazat igényeinek eleget tenni a rendelkezésre álló erőforrások alapján követve egyúttal azon alapelvünket is, hogy egy adott külpiacot csak folyamatos jelenléttel lehet „megdolgozni”. Igyekszünk visszamenni ugyanarra a szakkiállításra, régi és új kkv-knak megjelenést biztosítva. Az arab országok évek óta egyik legfelfutóbb célpiacunk, amelyen jelen vagyunk informatika, orvostechnika és élelmiszer vonalon is.
Hogyan segíti elő a HITA az ágazatok szereplőinek megjelenését az említett célországokban?
Milyen módon kérhetik a magyar cégek a HITA együttműködését céljaik megvalósításában?
– Leggyakrabban közvetlen kapcsolatfelvétel során ágazati tanácsadóink segítségét kérik a vállalkozások, de proaktív módon mi is megkeressük az innovatív termékekkel rendelkező, exportképes vállalatokat.
Milyen eszközökkel segíti a HITA a magyar kkv-k versenyképességének növelését, illetve a szektor szereplőinek bekapcsolódását a nagyvállalatok beszállítói láncába?
– Beszállítói programunk során nagy hangsúlyt helyezünk a képzésre, hogy e cégek megfelelő partnerei tudjanak lenni a nagyvállalatoknak. Komoly hangsúlyt helyezünk az úgynevezett beszállítói rendezvényekre is, ahol magyar kkv-k közvetlenül kapcsolatba kerülhetnek a nagyvállalatok beszerzési felelőseivel. Általános és mindenkire egyaránt érvényes receptet természetesen nem tudunk adni a vállalkozásoknak a beszállítói sikerek elérése érdekében, de van néhány olyan sarkalatos pont, amelyeket a cégeknek mindenképpen teljesíteniük kell a beszállítóvá válás érdekében, és folyamatosan szem előtt kell tartaniuk beszállítói tevékenységük során. Ezekben a pontokban kívánunk a cégeknek segítséget nyújtani. A moduláris felépítésű beszállítói programunk finanszírozási, hálózatépítési és szolgáltatási egységekből áll. A finanszírozási modul az anyagi háttér célirányos és a gazdasági szereplők által megfogalmazott reális támogatási igényekre igyekszik választ adni. Ez a támogató szervek – például az NFM, az MFB, az Eximbank – ajánlati portfólióiban tükröződik vissza. A hálózatépítési modul a kapcsolatteremtést szolgálja, míg a szolgáltatási modul kifejezetten a kkv-k számára szükséges, a versenyképességet javító háttértámogató szerepet tölti be.
