A kriptovaluta blockchain platformon keresztül áramlik, technikailag bányásszák. Ugyanakkor ez egy véges eszköz, összesen 21 000 000 Bitcoint lehet bányászni, és az értékhatár közeledtével, körülbelül négyévente az egy új blokk kitermeléséért járó jutalék feleződik. Míg a bányászat hajnalán egy új blokk 50 BTC-t ért, ma már csak 12,25-t, és ez az összeg hamarosan megint feleződni fog. Jelenleg körülbelül 16,5-18 millió BTC van forgalomban, és feltehetően 2140 körül tárják fel az utolsót. Ez valóban sok idő, mégis, hacsak nem változik a bányászat metódusa és a technológia, például a Bitcoin bányászok átnyergelnek kvantumszámítógépekre, addigra a blokkok feltárásáért kapott jutalék mondhatni alamizsnává silányul. Ráadásul már jelenleg is horribilis összegekbe kerül egy-egy Bitcoinbányász géppark fenntartása, főként, ami a ráfordított villamosenergia mennyiségét és árát illeti. De, egyrészt, még bő egy évszázadig kitart a Bitcoin “tellér”, másrészt nem is kell bányásznunk ahhoz, hogy birtokolhassuk a digitális aranynak nevezett eszközt. Egyszerűbb befektetni a kriptovalutákba különböző platformokon keresztül. Kérdés, hogy megéri-e, és hogy az idei, válságoktól terhelt évben van-e értelme egy ilyen befektetésnek?

A kriptovaluta értékének hullámzása

Az idei év sok szempontból meredekebb, mint bármelyik a 2008-as válság óta. Nemcsak a kriptovaluták, de más alapon forgó befektetések is rögös úton zötykölődnek a mai napig. A Bitcoin maga a 2017-es nagy válsága óta most először élt meg nagyobb visszaesést. 9000 dollárról 4000-re csökkent, majd 6600-re emelkedett.

A közgazdasági elemzők – főként, akik előítélettel viseltetnek a kriptovaluták iránt - úgy vélik, hogy nem szabadna ennyire érzékenynek lennie, hiszen a decentralizáltság és az anonimitás után az a legnagyobb vonzereje a kriptovalutáknak, hogy nincs rájuk akkora hatással az infláció, mint a nem virtuális valutákra.

Mi köze a kriptovalutának a tulipánlázhoz?

A szkeptikusok szerint azt, hogy a kriptovaluta mégis érzékeny valamennyire az inflációra, az az egyszerű tény magyarázza, hogy a kriptovaluta nem pénzeszköz, nem valuta, csupán áru. Ez a megállapítás a legegyszerűbben a kriptovaluta és a 17. századi tulipánláz közti párhuzammal magyarázható szerintük.

Akkoriban egyetlen tulipánhagyma 5000 guldent ért, és ezt az értéket alig két hónap alatt érte el 1636 decembere és 1637 februárja között. Ennyiből már egy elegáns polgári lakást lehetett vásárolni a fővárosban akkoriban. És ez pusztán egyetlen tulipánhagymába került! Tekintve azonban, hogy a virághagyma mögött nem állt valós pénzeszköz, az így szerzett birtokok és javak fenntartása nemhogy nehézségekbe ütközött, de lehetetlenné vált, ha a tulajdonos nem rendelkezett egyébbel, mint tulipánhagymákkal. A hagymák értéke ugyanis szinte egyetlen nap alatt nullává degradálódhatott, amint felbukkant egy új, értékesebbnek, ritkábbnak mondott hagyma, ráadásul a hagymából fejlődő virág már korántsem volt olyan értékes.

A válság oka azonban nem maga a virághagyma volt, hanem a meggondolatlan befektetések következményei, azaz:

• a hitelképesség átmeneti elvesztése,
• a kereskedők közti kapcsolatok megromlása,
• a fizetési hajlandóság csökkenése károsították a piacot és a bonyolult hitelkapcsolatokra épülő kereskedelmet.

Miért éri meg mégis kriptovalutába fektetni, éppen most?

A kriptovaluták a 2008-as gazdasági krízis után születtek, és azonnal nagy népszerűségre tettek szert, miközben a többi, hagyományos befektetést kritikusan sújtotta az elhúzódó válság. Amikor a Covid-19 kitöréséről szóló hírek először megjelentek, a kriptovaluta kereskedelemmel foglalkozó platformok tranzakcióinak volumene látszólag megnőtt. Ilyen platform például a Binance és a MyEtherWallet is, akik arról számoltak be, hogy szintén megnövekedett befektetési hajlandóságot és jelentős forgalomnövekedést tapasztaltak. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a járvány egyfajta katalizátorként működött, és motiválta a befektetőket az alternatív lehetőségek felkutatására.

A másik ok, hogy fontolóra vegyük a kriptovaluta-befektetést az pont a bevezetőben is említett feleződés, ami a Bitcoin értékeket nagy valószínűséggel felfelé fogja elmozdítani.

A korábbi tapasztalatok legalábbis erre engednek következtetni:

• A 2012-es első feleződéskor a Bitcoin értéke, óriási, 8 000% -os megtérülést mutatott a következő évben,
• A 2016-os második feleződéskor a Bitcoin értéke 2 000% -kal növekedett a feleződést követő 18 hónapban.

Jelenleg a pandémia miatt elrendelt korlátozásnak még nincs egyértelműen vége, a járványügyi elemzők szerint is csupán az első hullám szorítása alól engedhetünk fel, de nem szabad elengedni a gyeplőt, és a készültséget.

A kritpovaluta kereskedelemmel foglalkozó platformok szerint, a fentiek okán, a határozott befektetők számára a kriptovaluta biztonságosabb menedéknek bizonyulhat a hagyományos részvény-, ingatlan-, és eszköz-befektetésekhez képest, még úgyis, hogy a piac jelentősen ingadozik.