Magyarországon a tanúsítvány kiállítása 2012.január 1-jétől kötelező, mely első körben csak az adás-vételi szerződéshez és az új építésű ingatlanokra kellett, majd a következő évtől a bérbeadási szerződésnek is elengedhetetlen kelléke lett. A magyar szabályozásra az Európai Unió által kiadott irányelv miatt volt szükség, mely az épületek minél korszerűbb energiahatékonyságát írta elő, illetve 2020-tól megköveteli, hogy az új építésű épületeknek megújuló energiát kell használniuk, úgy mint pl. napelem, hőszivattyú, napkollektor.

Az energetikai tanúsítvány kiállítását a szükséges jogosultsággal rendelkező olyan mérnöktől kérhetjük, akinek neve szerepel a Magyar Mérnöki Kamara vagy az Építész Kamara névjegyzékében. A tanúsítvány kiállításához az ingatlan helyszíni szemléjére van szükség, melynek során a tanúsító szakember méréseket végez, szemrevételezi az adott ingatlan energetikai jellemzőit, és fényképeket készít az ingatlanról. Energetikai szempontból megvizsgálja az épület fűtésrendszerét, a meleg vizet előállító rendszert, ellenőrzi a nyílászárókat, leméri a falvastagságot, információt szerez a szigetelésről. Alaprajzot készít, melyre felviszi az adatokat, hogy pontos alapterületet tudjon számolni. A felmérés során továbbá figyelembe kell venni az épület elhelyezkedését, az alaprajzon bejelöli a tájolást, mert nem mindegy, hogy pl. mennyi ideig éri a napsütés, illetve mennyit van árnyékban egy adott nap.

A helyszíni felmérést mérnöki számítások követik most már irodai körülmények között. A számításokat egy program segítségével végzi el, melyből többféle áll a mérnökök rendelkezésére, de lényegüket tekintve ugyanazon az elven alapulnak, és végeredményként ugyanolyan dokumentumot állítanak ki.

Az energetikai tanúsítványnak, mint dokumentumnak megvannak a szigorú formai követelményei, melytől eltérni nem lehet. Az első oldala, melyet Összesítő lapnak hívnak teljesen egységes kinézetű. Ezen az oldalon találhatjuk a HET (Hiteles Energetikai Tanúsítvány) számot, melyre azt mondhatjuk, hogy mindenki számára a legfontosabb rész, hiszen ezt kell beírni az adásvételi vagy bérleti szerződésbe. Amíg ez nincs meg, a szerződést nem is tudjuk aláírni. A HET szám minden energetikai tanúsítvány esetében más, a központi rendszer generálja, így két egyforma nem is lehet.

Itt az első oldalon van feltüntetve, hogy pontosan mely ingatlanra is lett az energetikai tanúsítvány kiállítva, úgymint a cím, helyrajzi szám, megrendelő neve. Az ingatlanról egy külső fénykép is kerül ide. A tanúsító neve és elérhetősége is itt szerepel. Valamint egy nagyon lényegi elem is itt olvasható, ez pedig a javaslattétel, mely gyakorlatilag egy iránymutatás a megrendelőnek az ingatlanról arra vonatkozóan, hogy ha jobb besorolási kategóriát szeretne elérni, akkor milyen felújítást lehetne elvégezni. Ez természetesen nem kötelező, csupán egy javaslat.

A besorolási kategória pedig az, hogy a számítások után az ingatlan milyen fokozatot ért el. 12 minősítési osztályt különböztet meg a jogszabály, AA++-tól, ami a legjobb kategória, megnevezése pedig „minimális energiaigényű”, JJ-ig, ami megnevezés alapján „kiemelkedően rossz”.

A tanúsítvány további oldalain a részletes számításokat tanulmányozhatjuk, ami lássuk be, egy laikus számára nem feltétlenül érthető dolog. Az utolsó oldalon, vagy oldalakon pedig további fényképeket találhatunk, mely jellemzően a külső homlokzatot, a fűtési rendszert (úgy, mint radiátor, kondenzációs kazán), a meleg vizet előállató rendszert (pl. bojler) és a nyílászárókat mutatja be.

A tanúsítványunk hitelességéről a már említett HET szám tanúskodik, ha az nincs a dokumentumon, akkor biztos, hogy nem hiteles, tehát semmire sem használható. Ha rajta is van, még akkor is van lehetőségünk megbizonyosodni a hitelességéről, ha esetleg kételkednénk. Ezt az Országos Építésügyi Nyilvántartás honlapján tehetjük meg, mely szolgáltatás ingyenes, csupán ügyfélkapus regisztrációhoz kötött.

Az energetikai tanúsítvány kiállításáért, mint szolgáltatásért fizetni vagyunk kötelesek. A költség megállapítása szabadáras, tanúsítónkként eltér. Azonban az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008 (VI.30) számú Kormányrendelet ebben a kérdéskörben a megrendelők mellé áll valamelyest, mert az árat maximalizálja a következőképpen: „A tanúsító tevékenysége elvégzéséért díjra jogosult, amelyet a tanúsítás elkészítésére fordított idő alapján úgy kell megállapítani, hogy a tanúsítás díja megkezdett óránként legfeljebb 5500 forint.”

A költség megfizetése általában az eladót terheli, de megegyezés alapján ezt más is fizetheti.

Az energetikai tanúsítvány tehát egy nagyon hasznos dolog például ingatlan vásárlás esetén- ha már rendelkezésre áll- hiszen megtudjuk belőle, hogy milyen energia felhasználási költséggel kell számolhatunk, képbe kerülhetünk az ingatlan erős (jól szigetelt) és gyenge (hol szökik a meleg) pontjaival.