Az egyik budapesti marketingügynökség munkatársa szerint a tanácsadó cég kutatása cseppet sem rugaszkodott el a valóságtól. Az idei évet a tendenciák és a protokollok borulása jellemzi, így a vásárlási hullám korábbi megjelenése cseppet sem jelentene meglepetést. A vírushelyzet kitörését követően megtapasztaltuk, hogy a túlterhelt e-kereskedelmi szektor csak jelentős csúszásokkal képes kiszolgálni a rendeléseket. A decemberi főszezon hasonló intenzitású terhelést jelenthet számukra, így bizonyosan számítani kell egyes szolgáltatások hosszabb teljesítésével.

Mi lesz a fekete péntekkel?

A fekete péntek mára az e-kereskedelem legfontosabb napjává vált; ezzel a nappal veszi kezdetét a karácsonyi vásárlási láz, ugyanakkor tökéletes alkalmat szolgáltat a kereskedők számára, hogy megszabaduljanak a koros készleteiktől, illetve felszabadítsák a raktárkapacitásaikat.

Az Extreme Digital oldalán több érdekes információt olvashatunk a fekete péntek eredetéről és mítoszairól.

A piac szereplői közül sokan úgy vélik, hogy a november 27-i hivatalos Black Friday és a karácsony között egyszerűen túl rövid idő áll majd rendelkezésre, hiszen a logisztikai szektor várható túlterheltsége miatt az ünnepet megelőző napok már bizonytalanná teszik a csomagok megérkezését.

A kereskedők sokat nyerhetnek azzal, ha világosan meghatározzák és közzéteszik a szállítási határidőket, és be is tudják tartani azokat. Minél pontosabb működést képesek felépíteni, annál inkább kihasználhatják a last minute ajánlatokban rejlő potenciált.

Mi lesz az árversennyel?

A vásárlókat és a kereskedőket egyaránt foglalkoztatja, milyen mértékű akciókra számíthatnak a főszezon során. A legnagyobb kereskedők gyártói és beszállítói kapcsolataiknak köszönhetően kiemelkedő akciókat képesek kínálni, amivel a piac kisebb szereplői képtelenek felvenni a versenyt, legalábbis a saját profitrátájuk kockáztatása nélkül. Egyre inkább meghatározó a trend, miszerint a Black Friday a piacvezető szereplők versenyévé válik, miközben a kisebb webáruházak csak „szokványos” akciókat képesek kínálni a vásárlóik részére.

Az idei év a szárnyalásról szól

Az idei év növekedése messze túlszárnyalja a legoptimistább várakozásokat is. Ez természetesen a koronavírus hatásainak tudható be; több milliárd forintnyi költés vándorolt a hagyományos offline kiskereskedelemből az online térbe, emellett jelentős előrehozott és extra költés jelenthetett meg a karantén-lét időszakában.

Az előzetes várakozások 15 százalékos növekedésről szóltak, ezzel szemben az első negyedév 21 százalékot meghaladó növekedést hozott, a karantén-létben töltött második negyedév pedig 35% körüli bővülést eredményezett. Kérdés, hogy a gazdasági recesszió hatása milyen mértékben képes begyűrűzni az e-kereskedelembe, illetve a teljes kiskereskedelem visszaesése milyen hatást gyakorol az online piacra.