A gazdasági fellendülés a gépjárműpiacnak is lendületet adott, sok vállalkozás tervez beszerzés. Felmerül, hogy vásárolni, vagy lízingelni éri meg jobban a járművet. Milyen pénzügyi előnyei vannak az operatív lízingnek a vásárlással szemben?
PT: A járművek esetén az operatív lízing - ami egyébként azonos a tartósbérlettel - egyik előnye az, hogy nem igényel tőkelekötést a vállalkozás részéről, ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy a gépjárművek beszerzésére szánt pénzt a társaság inkább az üzleti lehetőségeinek kiaknázására, árukészlet beszerzésre, kapacitás-növelésre, tehát a főtevékenység fejlesztésére fordítsa.
További előny lehet - főleg a KKV szektorban -, hogy az ügyfél a flottakezelő kedvezményeivel tud gépkocsihoz jutni, hiszen a flottakezelők adott volumen beszerzésére évente megújuló megállapodást kötnek a gépjármű importőrökkel a KKV szektornak adható kedvezményeknél jobb feltételekkel. A flottakezelő cégek az operatív lízing konstrukció mellé rendszerint vállalják a gépjárművek/gépjárműparkok teljes körű és költséghatékony üzemeltetését is, melyben - az erre specializálódott szakembereik mellett - a beszállítóknál/partnereknél a nagy volumenre való tekintettel elérhető kedvezmények is a segítségükre vannak.
Nyilvánvaló, hogy egy 2-3000 db autó felett diszponáló flottakezelő számottevően nagyobb kedvezményre jogosult a márkaszervizekben, a gumis partnereknél és egyéb beszállítóknál, mint a kevesebb cégautóval rendelkező ügyfeleik egyenként. Az elért kedvezmények pedig természetesen visszatükröződnek az ügyfél által fizetendő havi bérleti díjakban. A mai jogszabályi környezetben a cégautó az egyik legkedvezőbb juttatási forma, hiszen ennek adó terhe meg sem közelíti a bérek, fizetések adóterhét, a munkavállalók is örömmel használnak céges autót.
Adózási, adminisztrációs szempontból milyen érvek szólnak a tartós bérlet mellett?
2019. január 1-től a gépjárművek bérleti díjának ÁFA-ja útnyilvántartás vezetése nélkül - de minimum egy üzleti út megtételével- 50 százalékban visszaigényelhető, míg korábban a bérlő kizárólag a kimutatott üzleti utak arányában volt jogosult az ÁFA visszaigénylésére. Ezen új szabályozás minden eddiginél előnyösebb helyzetbe hozta az operatív lízing konstrukciót a zárt végű pénzügyi lízinggel és a vásárlással szemben, hiszen az úgynevezett jutatás személyautók esetében a konstrukcióval jelentős ÁFA megtakarítás érhető el. Pozitívum azonban, hogy megmaradt a lehetőség, hogy a kizárólag (ÁFA köteles tevékenység érdekében megtett) üzleti utakra használt gépjárművek bérleti díjának ÁFA-ja 50 százalékot meghaladóan (akár 100 százalékban) megtakarítható legyen, ehhez továbbra is útnyilvántartás vezetése szükségeltetik.
A saját beszerzéshez és saját üzemeltetéshez képest ügyfeleink adminisztrációs költségei és feladatai flottakezelő színrelépésével jelentősen csökkentek, mert a saját üzemeltetés gyakorlata (ahol minden autó minden egyes eseményéhez külön számla érkezik a szerviz-, gumi-, biztosító- és egyéb partnerektől, valamint a hatóságoktól) helyett a bérbeadó teljes flotta teljes üzemeltetésére egy darab bérleti díj számlát bocsát ki, igény szerint az ügyfeleknek megfelelő analitikával.
Említette, hogy mai jogszabályi környezetben a cégautó az egyik legkedvezőbb juttatási forma, így felmerül, hogy mit kell tudni az üzleti és a magáncélú használat költségeiről, adminisztrációjáról?
A fentebb említett jelenlegi szabályozás szerint a bérleti díj ÁFA része akár 100 százalékban is visszaigényelhető, ehhez viszont naprakész útnyilvántartást kell vezetni, amivel igazolható, hogy a gépkocsit csak az ÁFA köteles üzleti tevékenység érdekében használták, azaz egyáltalán nem volt magánút (adózási szemszögből a munkába járás is magánhasználatnak minősül!). A bérleti díj ÁFA-jának 50 százalékos mértékig történő visszaigényléséhez azonban semminemű napi adminisztrációra nincs szükség, de adóhatósági érdeklődés esetén a bevallási időszakban megvalósult egy üzleti út meglétét -bármilyen formában- igazolni kell.
Mennyire tervezhetők a költségek, változhatnak-e a futamidő alatt?
Az egyes autók havi bérleti díja az ügyfél által előre meghatározott futamidő és futásteljesítmény alapján kerül kikalkulálásra, így a bérleti díjak a tervezetthez hasonló futásteljesítmény mellett nem változnak (a tervezettől való eltérés - alul vagy túl futás- esetén természetesen lehetőség van szerződés, és így a bérleti díj módosítására).
Fontos továbbá, hogy a teljes körű flottakezelési konstrukció választása esetén a havonta fizetendő bérleti díj magában foglalja az üzemeltetés minden várható költségét, beleértve a kötelező szervizek, a forgó-kopó alkatrészek cseréjének és a váratlan, esetlegesen garanciális időn túli meghibásodások költségeit is, az üzemeltetés kockázatát tehát a flottakezelő futja, az ő anyagi érdeke a költségek kordában tartása.
A kockázatok átvállalása igaz a gépjármű futamidő végi értékesítésére vonatkozóan is, a gépjármű másodlagos piacon történő értékesítési ára és az előre meghatározott maradványérték közötti különbözettel elszámolás alapvetően nem történik. Persze lehetőség van a kockázatok megosztására is, ebben az esetben az ügyfél részesülhet a megtakarításokból, de részt kell vállalnia az esetlegesen felmerülő veszteségekből is.
Számos vállalkozásnál okoz nehézséget a munkaerőhiány. Az operatív lízing mennyiben nyújthat ebben segítséget?
Az operatív lízing esetén a szolgáltató (bérbeadó) segít a vállalkozásnak a gépkocsi/gépkocsipark üzemeltetésében, azaz nem csak az adminisztrációs terheket csökkenti a havi egy számlával, hanem segít megszervezni a szezonális gumi cserét, a kötelező szervizeket igény esetén hozom-viszem szolgáltatással, vagy segít a káresemények rendezésében is, így a vállalkozásnál nem feltétlen van szükség plusz emberi erőforrásra a gépkocsik üzemeltetéséhez.
Mi a tapasztalatuk, a kedvezőbb ÁFA szabályozás mennyivel tette vonzóbbá a céges járművek beszerzésénél a tartós bérleti konstrukciót?
Láthatóan emelkedett az érdeklődések száma, de azt gondolom, messze még a növekedés vége. Ez egy hosszabb folyamat; hazánkban - egyre kisebb mértékben ugyan, de - továbbra is sokan ragaszkodnak a tulajdonláshoz, legyen ez igaz irodára, telephelyre, lakásra, autóra, de nyilván a nemzetközi trendek ránk is hatással vannak, gondoljunk csak a közösségi autózásra és az egyre növekvő bérelt autó állományra. Az gondolom, hogy a jelen gazdasági környezetben a tulajdonlás egyszerűen nem gazdaságos.
