Az új városi sportcsarnokban április 26-29. között bemutatkozó 16 kiállító cég a magyar gazdaság széles spektrumát képviselte: építőipari technológia és szolgáltatások, kazánok, bio csomagolóeszközök, intelligens dokumentumtárolási rendszer, elektromos infra fűtőelemek és szolár vezérlés kiegészítők, taneszközök, natúrkozmetikai termékek, élelmiszerek, fajátékok és kézműves termékek gyártói is bemutatkoztak.

A magyarországi cégek standjait több mint 4 ezer látogató kereste fel, és több mint ezer érdemi tárgyalás zajlott le. A helyszínen 39 ezer euró értékben kötöttek üzletet, a résztvevők egy éven belül több mint 2 millió euró értékű üzletkötésre számítanak - áll a közleményben.

Több esélye van a túlélésre azoknak a vállalatoknak, amelyek az exportpiacokra is termelnek, sőt, náluk inkább a bővülés a jellemző. A hazai vállalkozások jelentős részének eszköztára azonban kimerül a szakmai vásárokon való megjelenésekben

A magyar gazdaság éves exportja mintegy 15 ezer milliárd forintra rúg, de ennek csak a 18 százalékát adják a kkv-k, és az exportáló vállalkozásoknak mintegy 40 százaléka külföldi tulajdonban van. A kormányzat külgazdasági stratégiájában szereplő adatok sem derűsebbek. 2006-2009 között a kkv-k mindössze 18 százaléka adott el legalább egyszer árut vagy szolgáltatást külföldön, míg az Európai Unió tagországainak átlaga 25 százalék. Pedig a hazai növekedést az exportpiacok húzhatnák, amennyiben a magyar kkv-k tömegesen képesek lennének termékeikkel átlépni a határt.