A Cégközlönyben megjelent hirdetésre a határidő elteltével mindössze egyetlen bérbevételi szándékot jeleztek, de a második körben, a becsértéken – 600 millió forintért – meghirdetett üzemre vélhetően nagyobb lesz az érdeklődés. A felszámoló célja a baromfifeldolgozó értékesítése, de ha a második körben sem sikerül eladni az üzemet, a csődtörvény értelmében a jelzálogjogosultnak fel kell ajánlani az elővételi vásárlási jogot. „A felszámoló csak abban az esetben csökkentheti tovább a vételárat, ha a hitelező a meghirdetett áron nem kívánja érvényesíteni a vételi jogát” – mondta Somogyi Ferenc, a felszámoló TM-Line Zrt. vezérigazgatója. „Az új tulajdonos tehermentesen vehetné át az üzemet, az újraindításhoz lehetősége lenne minden támogatást igénybe venni” – hangsúlyozta a vezérigazgató.
Az első körben meghirdetett felhívásban 22 ezer 550 négyzetméteres ingatlanon 4800 négyzetméter alapterületű baromfivágó és -feldolgozó üzemet kínáltak eladásra. Az üzem vágókapacitása évi 800 ezer pulyka és 3,5 millió brojlercsirke feldolgozását teszi lehetővé. A tulajdoni lapon álló bejegyzés szerint a hitelező bank az ingatlanon mintegy 2,5 milliárd forint jelzálogra jogosult.
A Zalai Baromfifeldolgozó Kft. felszámolását május 30-án rendelte el jogerősen a bíróság, az eljárás lebonyolításával a TM-Line Zrt.-t bízták meg. A Zalai Baromfifeldolgozó Kft. által 1,5 milliárd forintos beruházással megvalósított, a térség legnagyobb foglalkoztatójának számító pacsai üzem indulásakor 397 millió forint telephely-fejlesztési, valamint 224 millió forint foglalkoztatási támogatást nyert állami és európai uniós forrásból. Másfél éves története során volt olyan időszak, amikor 173 dolgozót foglalkoztatott a társaság.
A korszerű gépekkel felszerelt csarnokban magasabb árfekvésű, jó minőségű termékeket gyártottak, azonban az üzem önállóan nem volt képes piacot kiépíteni és versenyképes maradni, mivel hasonló feldolgozókból túlkínálat van a térségben. (A magyar élelmiszeripar amúgy is komoly válságban van.)
A felszámoló korábbi közlése szerint az vezetett a cég csődjéhez, hogy önálló üzemként kellett megszerveznie a marketinget, a szállítást, és fedezni a piacra jutás költségeit. A pacsai üzemben megtermelt viszonylag kis mennyiséggel azonban ezt nem tudták gazdaságosan megoldani, egy nagyobb feldolgozó részeként viszont jól működhet az üzem.
