Érdekes és elgondolkodtató lehet az a példa, amellyel az egyik legnagyobb nemzetközi gyorséttermi lánc, a McDonald's állt elő Angliában. Mint nagy tömegeket foglalkoztató cég belső szakmai képzéseit államilag elismert szakképzésként szeretné elfogadtatni. Vagyis a belső tréningeket sorra sikeresen elvégző munkavállaló - a cég reményei szerint - akár diplomát is szerezhetne a jövőben. Nyilván a terv megvalósításához az Angol Oktatási Minisztérium áldása is szükséges, az étteremlánc képviselői azonban optimisták. A kezdeményezés nem új és nem is egyedülálló példa, hiszen olyan nagy munkáltatók, mint az angol állami vasút, már államilag elismert bizonyítvánnyal képzik saját, - egyébként hiányszakmában tevékenykedő - szakembereiket.
Magyarországon is alkalmazható lenne
Miért érdekes ez nekünk itt Magyarországon? Mert lassan átugorhatatlan szakadékká válik hazánkban is az a rés, amely a képző intézmények által kibocsátott szakképzettségek és a munkaerő-piaci igények közt húzódik. Az ötlet persze kérdések sorát vetheti fel: mennyire fogadható el valódi szakmai képzésként egy sajátos működésű cég belső folyamatait oktató tréning? Vajon az a munkatárs, aki vendéglátó-ipari szakképesítését itt szerzi meg, sikeresen állja meg helyét a munkaerőpiacon bármely más étteremben is akár pincérként, akár menedzserként?
Vendéglátó-ipari szakemberek erősen bírálják a gyorsétterem képzéseit, és aligha tartják elképzelhetőnek, hogy az így elsajátított tudás alkalmazható lenne egy merőben más folyamatokkal, szervezeti kultúrával és struktúrával rendelkező vállalatnál az adott szektorban. Azt a legtöbben elismerik, hogy a gyorsétteremben szocializálódott munkavállalók munkaerő-piaci értéke nagyrészt magas teherbírásukban és munkahelyi értékrendjükben rejlik. De ez inkább nevezhető nevelésnek, szokások kialakításának, mint képzésnek. Ilyen módon pedig kérdéses, hogy egy új, jelentősen eltérő munkahelyi környezet, milyen gyorsan törli a korábbi berögződéseket.
Egy másik szempontból is izgalmas az eset, hiszen egyre inkább hangot kap Magyarországon is az az igény, hogy a gyorséttermek szakképzett munkaerőt foglalkoztassanak. Az OKJ-s képzések között ma is szerepel a gyorséttermi eladó képzés. A gyorséttermeket működtető vállalkozásoknak azonban komoly fejtörést okoz, hogy a szektorra jellemző magas fluktuáció mellett, hogyan lehet gazdaságosan biztosítani a teljes állomány képesítését, hiszen egy ilyen képzés ára a százezer forintot is elérheti dolgozónként. Másfelől kétséges az is, hogy a munkahelyi környezettől távol, iskolapadban oktatott gyorséttermi eladó képzés valóban a legkorszerűbb technológiai tudást adja-e át, és ha igen, akkor azt hatásosan teszi-e?
Saját neveléssel könnyebb
Logikusan sokkal hatékonyabbnak - és nem mellékesen olcsóbbnak - tűnik az on-the-job képzés. Nem újdonság ez, hiszen felidézi a "régi idők" képzési modelljét, amelyben a képzőintézmények és a munkáltatók szorosan együtt dolgoztak azon, hogy az iskolapadból kikerülő friss munkavállalók az aktuális munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő, mind elméleti, mind gyakorlati tudásnak birtokában legyenek. Vagyis ne az első munkáltató feladata legyen az oklevél megszerzése után egy valóban használható szakismeret átadása. Ehhez természetesen kellett az is, hogy a munkavállalókra igényt tartó munkáltatók gyakorlati helyek és tapasztalt oktatók biztosításával - nem csak ösztöndíjakkal - befektessenek a jövő generációba.
Ugyan az on-the-job jellegű szakmai képzés több pénzt és időt igényel, valamint épp előbbiek miatt, nagyobb körültekintést a tanulók kiválasztásában, óriási előnye, hogy célzottan azokra a munkakörökre szabható amelyekben legégetőbb a hiány, és a rohamosan változó gazdasági igényekre reagálva gyors megoldást kínál. Ebből a szempontból nézve pedig a McDonald's kezdeményezése azt az üzenetet is közvetíti, hogy a munkáltatóknak (ismét) aktívan részt kell vállalniuk a képzési tervek kidolgozásában és azok végrehajtásában is, hiszen így lehet nyertes minden résztvevő: a munkavállaló, a munkáltató és az állam is.
