Így vélekednek az EU-ban az EU-ról

Az Európai Parlament legújabb kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 57 százaléka jó dolognak tartja az EU-tagságot – ez az arány közelít a válság előtti eredményekhez. 47 százalék gondolja úgy, hogy számít a szava az EU-ban; ez az eddigi legjobb eredmény a 2009-es európai választások óta. A 2017-es Parlaméter közvélemény-kutatás a 28 tagállam 27 881 állampolgárának bevonásával készült.

Parlaméter közvélemény-kutatás az állampolgárok Európai Unióval és Európai Parlamenttel kapcsolatos nézeteiről

64 százalék szerint az országuk profitált az EU-tagságból, Magyarországon ez az arány 72 százalék

57 százalék szerint jó dolog az EU-tagság

A 2017-es Parlaméter-felmérés azt vizsgálja, hogy hogyan viszonyulnak az állampolgárok az EU-tagsághoz és annak előnyeihez, mennyire érzik úgy, hogy számít a szavuk, és milyen az attitűdjük az Európai Parlamenttel, annak prioritásaival, tevékenységével és küldetésével kapcsolatban. A kutatás megerősíti, hogy az állampolgárok egyre pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz. Ez a tendencia a 2016 óta készült felmérésekből is kivehető.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke így nyilatkozott:

„A felmérés eredménye rendkívül pozitív és biztató. A kutatás rámutat arra, hogy az intézményeinkkel és munkánkkal szembeni bizalom folyamatosan nő, és lassan magunk mögött hagyhatjuk az elmúlt évek válságát. Természetesen néhány területen a nézőpontok tagállamonként eltérnek. Ez ösztönöz minket arra, hogy ezekre a gondokra megoldást találjunk. Az emberek egyre inkább úgy tekintenek az EU-ra, mint meghatározó szereplőre, mely fontos szerepet játszik a közös kihívások megoldásában, valamint a terrorizmus, a munkanélküliség, a szegénység és kirekesztés, vagyis az általános fenyegetésekkel szembeni védelemben. Nekünk, az emberek Parlamentjeként, ez azt jelenti, hogy folyamatosan teljesítenünk kell, és még keményebben fogunk dolgozni azért, hogy beváltsuk az emberek reményeit és elvárásait. A felmérés eredményére úgy is tekintek, mint egy megbízásra, hogy az Európai Parlament továbbra is növekvő fontosságú kulcsszerepet játsszon az EU jövőjének alakításában. A legmegfelelőbb fórum annak megvitatására, hogy milyen legyen az EU, milyen feladatokat lásson el. vagy milyen hatalommal legyen felruházva, itt, az Európai Parlamentben van.”

Magyarországon az EU megítélése szintén kiemelten pozitív tendenciát mutat. A megkérdezettek 56 százaléka véli úgy, hogy jó dolog az EU-tagság Magyarország számára. Ez nyolc százalékpontos emelkedés a márciusi eredményhez képest, és a legnagyobb emelkedés a többi tagállammal összevetve.

72 százalék szerint az ország profitál az EU-tagságból, mely 10 százalékpontos növekedés a 2016-os eredményekhez viszonyítva. A magyar megkérdezettek elsősorban a gazdasági előnyöknek tulajdonítanak fontosságot. Arra a kérdésre, hogy miként profitál a válaszadó országa az EU-tagságból, a magyarok többsége az új munkalehetőségeket (51%) és az EU gazdasági növekedéshez való hozzájárulását (45%) említette. Ezek az értékek az EU-átlagnál jóval magasabbak. A magyarok többsége (57%) azonban nem érzi úgy, hogy számít a szava, bár a márciusi felmérés eredményével (66%) összevetve e tekintetben is javuló tendencia figyelhető meg.

A Parlament megítélése

42 százalék azon állampolgárok aránya, akikben semleges kép él az Európai Parlamentről. Ezzel szemben 33 százalék számára ez a kép pozitív, mely nyolc százalékpontos emelkedés egy éven belül. Azok aránya, akikben negatív kép él a Parlamentről, hét százalékponttal csökkent, 21 százalékra. A magyarok 36 százaléka pozitív képet társít az EP-hez, mely szintén figyelemreméltó növekedés a 2016-os 25 százalékkal szemben. A többség (44%) ugyanakkor még mindig semlegesen viszonyul az intézményhez, ám ez az arány is 10 százalékponttal csökkent a tavalyi eredményhez képest.

A megkérdezettek több mint fele (55%) válaszolta azt, hogy érdeklődik a 2019-es európai választások iránt, ez az arány a magyar megkérdezettek körében is hasonló (54%). Emellett 47 százalékuk gondolja úgy, hogy az Európai Parlamentnek a jövőben fontosabb szerepet kéne játszania.

Magyarország döntéskényszerben

Eljön az a pillanat, méghozzá belátható időn belül, amikor el kell döntenünk, hogy Európával tartunk, vagy pedig kívül maradunk a szorosabb integráción. Hamarosan Magyarországnak egy nagyon világos igent, vagy egy nagyon világos nemet kell mondania a szorosabb uniós integrációra és a döntésnek húsbavágó anyagi következményei lesznek – figyelmeztetett Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

Fenyegetésekkel szembeni védelem

Az előző, 2017 márciusában végzett felmérés már rámutatott arra, hogy az állampolgárok egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy az EU őket képviselve cselekszik az általuk is kiemelten fontosnak tartott területeken. Az EU lépéseinek elismerésére építve, az EU iránti érdeklődés továbbra is magas (57%), biztos növekedést mutatva az elmúlt időszakban.

Az európai állampolgárok emellett egyértelműen elvárják, hogy az EU megvédje őket bizonyos fenyegetésekkel szemben. Arra a kérdésre, hogy mely fenyegetésekkel szemben várják el az EU fellépését, az állampolgárok a terrorizmust (58%), a munkanélküliséget (43%), a szegénységet és kirekesztést (42%) és az ellenőrizetlen migrációt (35%) említették. A magyar válaszadók többsége szintén e négy területet emelte ki.

Az állampolgárok számítanak az Európai Parlament munkájára abban, hogy fellépjen a szegénységgel és kirekesztéssel (41%), a terrorizmussal (41%), valamint a fiatalok munkanélküliségével (31%) szemben.

A jogok megőrzése

Az állampolgárok elvárják, hogy az EU biztosítsa az alapvető jogok védelmét (44%), az EU-n belüli utazás, munka és tanulás szabadságát (36%), a munkaügyi jogokat (34%), továbbá megfelelő nyugdíjat (34%) és gazdasági jólétet (33%). Az Európai Parlamenttől főleg az emberi jogok (56%), a szólásszabadság (34%) és a nemek közti egyenlőség (32%) védelmét várják el.

Véleményvezér