Az elmúlt hónap egyik jelentős informatikai üzleti híre volt, hogy a T-Mobile, a Pannon GSM, a Budapest Bank és a Budapesti Elektromos Művek közösen bejelentették: ügyfeleik ezután mobiltelefonon keresztül is fizethetik az áramszámlát. Ami azonban kisebb nyilvánosságot kapott, hogy e mögött egy mindössze négy éve indult, hazai kisvállalkozás informatikai fejlesztése áll, ami négyéves kutató-fejlesztő munka után most ért el a piaci bevezetési szakaszba.

Előre látni a piaci igényeket

A cég – illetve mint kiderült, cégcsoport – tulajdonosa és vezetője a 42. életévét a napokban betöltő Inotay Balázs

– Tizenhat-tizennyolc éve az életem arról szól, hogy különböző ötleteket valósítok meg a mindenkori munkatársaimmal – meséli. – S hogy adottság-e vagy szerencse, nem tudom, de tény, hogy eddig három-négy évre előre mindig megláttam, mire lesznek vevők az emberek, mit igényel majd a piac. Ezért amikor egy személyes konfliktus miatt négy évvel ezelőtt elhagytam az előző céget, ahol kisebbségi tulajdonos voltam, és vezérigazgatóként dolgoztam, a kapott ajánlatokat is mérlegelve úgy döntöttem, hogy ismét saját céget alapítok. Akik ismertek, ismernek, ezen nem lepődtek meg… Ez lett a 2000-ben induló Enigma Software Rt., aminek a fő feladata a mobilkereskedelemhez szükséges technológiai háttér fejlesztése. Az így kitalált technológiában rejlő lehetőségekre felfigyeltek a GSM szolgáltatók, s ma már a szolgáltatás működtetésével az ebben az évben alapított MPP (Mobile Payment Prowider) Rt. foglalkozik. A fejlesztő és szolgáltató céget holdingszerűen fogja össze a Hollandiában bejegyzett Cellum BV. A cégcsoport tevékenységi területe a biztonságos mobil értékcsere-megoldások tervezése és piaci bevezetése. Egyszerűbben: lehetővé tesszük, hogy bárki, bármikor és bárhonnan biztonságosan a mobiltelefonján intézze a pénzügyeit széles körben. Mert elvben persze SMS-ben is elküldhetném a banknak, hogy ennyit vagy annyit emeljen le a számlámról, és utalja át X-nek vagy Y-nak. De honnan tudná a bank, hogy valóban én küldtem az SMS-t?

Az ötlet megvalósításához, különösen egy ilyen kutatásigényes termék esetében, azonban – természetesen – pénz is kell.

A kockázati tőke segített

Inotay Balázs ezt a szükséges pénzt úgy teremtette elő, hogy sikerült két kockázatitőke-befektető társaságot megnyernie: az Euro Venturest 2001 végén, majd 2002 nyarán a Fast Venturest. Mindkettő induló kisvállalkozások finanszírozására alakult, és addig száll be a nagyon szigorú kiválasztási szisztéma után az ötletgazda cégekbe tőkéstársként, amíg értékesíteni nem tudja a befektetett összeg többszöröséért a tulajdonrészét. Az Enigma esetében ez másfél év után, tehát nagyon gyorsan sikerült. Így jelenleg a cégcsoportnak két hazai magánszemély tulajdonosa van, és a többségi tulajdonos maradt az alapító.

Az elmondottakból legalább két kérdés adódik. Miért volt szükség egy összesen harmincfős – ennek több mint fele fejlesztő szakember – vállalat esetében önálló társaságokra bontani az összetartozó tevékenységeket, és vajon a központ miért Hollandiában van?

– A termékeinket nemcsak hazai értékesítésre szánjuk, hanem nemzetközi piacra is, ami Hollandiából indulva könnyebben elérhető ma, mint Magyarországról. Reméljük, hogy ez lassan, uniós tagságunkkal megváltozik, de pillanatnyilag ez a helyzet – magyarázza Inotay Balázs.

A holdingszerű működést az indokolja, hogy így nem keveredhetnek össze a technológiai részhez és a piaci bevezetéshez, illetve a későbbi működtetéshez kapcsolódó kiadások és bevételek. A mégis szükséges és ésszerű keresztfinanszírozás pedig a Cellum keretében – ami emellett a nemzetközi üzletfejlesztést szolgálja ki – megvalósítható.

– A cégcsoport ugyanis lényegében három dolgot kínál a partnereinek – folytatja az alapító. – Magát a technológiát, amely egy egységes platformon minden szolgáltató számára lehetővé teszi a biztonságos mobilfizetést. Egy üzleti modellt, hogy a termék miként hasznosítható, hogy miként lesz belőle üzleti eredmény. És egy szolgáltatást, ami az ilyen alapon piacra vezetett termékek működéséhez nyújt segítséget.

Számtalan további hasznosítás

A mobilbankolás a technológia hasznosításának csak az egyik eleme. Miután ugyanis a mobiltelefon SIM-kártyáját sikerült rávenni arra, hogy digitálisan aláírt pénzügyi tranzakciókat állítson elő – hiszen ez a fejlesztés lényege –, egy sor egyéb funkcióval is kiegészíthető. Hatalmas lehetőségnek tűnik például az internetes elektronikus vásárláshoz kapcsolódó fizetések mobilos megoldása. Vagy például a cég vezetője szerint a közeli jövőben többek között bármilyen jegyet – színházba, moziba, sporteseményre, utazáshoz, parkoláshoz stb. – kifizethetünk mobilon, rendezhetjük éttermi fogyasztásaink számláját, és akár magánszemélyek egymás közötti pénzmozgása is biztonságosan bonyolítható lesz így. Hiszen ezekhez a technológia már adott, a következő lépés a fokozatos piaci bevezetés, és az, hogy a piaci szereplők lássanak benne üzleti fantáziát.

Az informatikai vállalkozás legfontosabb partnerei természetesen a mobiloperátorok, és a bevételek döntő hányada eddig a nekik eladott licencek díjából származik. A másik bevételi forrás a harmadik felek – például a bevezetőben említett áramszolgáltatók – fizetsége a szolgáltatásokért, illetve a tranzakciós díjak. A jövőben, ahogy a termék piaca bővül, ez utóbbiakból remélhet a Cellum csoport biztos megélhetést.

A hazai piacon az előrelépés tehát az alaptermék még számtalan formában történő hasznosítása. A világpiacon pedig a cél a Távol-Kelet, az Európai Unióban elsősorban a velünk együtt frissen csatlakozott országok, illetve Észak-Amerika meghódítása. Ez utóbbihoz az Enigma 25 millió forintot nyert az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által 2004. januárban kiírt, az Amerikai piacra jutás támogatása kis és közepes méretű vállalkozásoknak című pályázaton. A díjat Kovács Kálmán miniszter május végén személyesen adta át.

– A régi uniós országokba azért nehezebb a mobilfizetést bevezetni, mert ott az on-line fizetési kultúra az újonnan csatlakozókéhoz képest már eleve sokkal fejlettebb és szélesebb körű, amihez képest az új módszer nem jelent akkora ugrást, mint nálunk. De persze többek között Németországban is megpróbálkozunk az értékesítéssel – kommentálja terveiket Inotay Balázs.

A valódi siker még csak megjósolható

A cégvezető tudomása szerint a világban több, az övékéhez hasonló próbálkozás indult, amelyek közül néhány megbukott.

– De én biztos vagyok benne, hogy nem azért, mert az ötlet rossz, hanem vagy a piac nem érett meg rá, vagy valamit rosszul csináltak – teszi hozzá.

Ami a Cellumot illeti: a technológiáról már látszik, hogy piacképes. És ha még több mobiloperátor használja ugyanazt az egységes struktúrát, és több bank és több szolgáltató fogadja majd el – akiknek így maguknak is csak egyfajta technológia fogadására kell felkészülniük –, akkor a piaci élettartama ezzel párhuzamosan növekszik. A valódi siker, illetve annak mértéke azonban jelenleg, a nemzetközi megmérettetés előtt, még csak megjósolható, amire e cikk keretében inkább nem vállalkozunk.