László Csaba jelenlegi és Kupa Mihály volt pénzügyminiszter a “Hazamegyünk: Európa lépésről lépésre” című sorozat beszélgetésén vett részt. Elmondták, hogy alacsonyabb áfakulcsokat egyelőre az Egyesült Európában sem várhatunk. Viszont, ha a magyarországi intézmények, cégek jó pályázatokat készítenek, akár 680 milliárd forint uniós pénzt költhetnek három év alatt területfejlesztésre.

Az uniós csatlakozás nem jelent megváltást, ám olyan esélyt ad a gazdaságnak, amit óriási hiba lenne nem kihasználni – értett egyet Kupa Mihály volt és László Csaba jelenlegi pénzügyminiszter. Kupa szerint már öt év is elég ahhoz, hogy a már uniós szinten mozgó árak mellé a bérek is felzárkózzanak. László Csaba úgy látja: a bérek csak akkor nőhetnek, ha a termelés is nő. A mesterséges béremelés azonban felboríthatja az államháztartás egyensúlyát, csakúgy, mint 2002-ben.
A tagság első évében 121 milliárd forintot fizetünk be az Unió pénztárába, ám több mint 200 milliárdot kapunk vissza – mondta el Kupa a közös költségvetésről. A befizetett összeg a magyar uniós tisztségviselők fizetésére és az Unió fenntartására megy, a visszakapott pénz pedig javarészt mezőgazdasági támogatások, illetve területfejlesztési támogatások formájában érkezik meg. - Ha most tagok lennénk, akkor ezekből az alapokból hívhatnánk le pénzeket a diósgyőri kohászok átképzésére, támogatására – mondta el Kupa.

Minden a pályázatoktól függ

LászlóCsaba hozzátette, hogy a támogatások mértéke függ attól, hogy a pályázati keretekből mennyit tudunk majd felhasználni. Ha gyengék a pályázataink, vagy mások sokkal jobb projekteket terjesztenek elő, akkor romolhat a mérleg. - A jó pályázat két szükséges eleme az Unió által is elfogadott ellenőrzési rendszer, hogy a brüsszeliek biztosak legyenek abban, hogy ellenőrizni tudják, mire költötték a pénzt, illetve a tartalmi rész kellő előkészítése, szakmai részletességgel, hatástanulmánnyal együtt. Ha mondjuk a Nyíregyháza-Tokaj autópálya tervét egy másfél oldalas sajtpapíron terjesztjük be, Brüsszel biztosan nem ad rá pénzt – vélte László Csaba. -A jó uniós pályázat megírása nagyon bonyolultnak tűnik, ám ha az ember egyszer megtanulta, onnantól minden simán megy – biztatta a pályázókat Kupa Mihály. – Mindig a parasztjainkat rémítik el, hogy mennyire bonyolult hozzájutni uniós pénzekhez. Pedig a szükséges adatok egy részét a Központi Statisztikai Hivatal is összegyűjti, a többi adatlapot pedig csak egyszer kell jól kitölteni, és onnantól minden évben lehet vele pályázni – tette hozzá. - Biztosan egyszerűbb lesz, mint a személyi jövedelemadó-bevallás kitöltése – vélte a pénzügyminiszter.

Nem csökken az áfa

Az áfa valóban meglehetősen magas, Dániával együtt a legmagasabb az Európai Unióban – ismerte el a pénzügyminiszter. Az egyetlen nagy változás a csatlakozásig azonban a nullakulcsos áfa megszűnése lesz. A későbbi változások pedig nagyban függenek attól, mik történnek a szomszédos országokban. - Egy esetben tartom elképzelhetőnek az áfakulcsok csökkentését: ha az euró bevezetéséhez szükséges, úgynevezett maastrichti kritériumok teljesítéséhez szükséges lesz az enyhítés. Én azt tanultam, és most is úgy gondolom, hogy az áfa a leghatékonyabb adó: mindenki fizeti és a legolcsóbb behajtani – vélekedett László Csaba. Kupa Mihály hozzátette: ha ő ülne a bársonyszékben, hajlana az enyhítésre, mivel a nullakulcsos áfa megszűnése leginkább a szegényeket és az időseket sújtotta.

“Az euró a közös nyelv”
Az eurózónával kapcsolatban azonban nincs választásunk: be kell szállnunk, mert a csatlakozási szerződésben nem kértünk ezzel kapcsolatban kimaradási jogot – állította László Csaba, hozzátéve, hogy a csatlakozás időpontjával kapcsolatban még sem magyar, sem pedig uniós oldalról nem lehet biztosat mondani. - Én mindig is úgy gondoltam, hogy Amerika gazdasági sikerének egyik kulcsa a dollár, a közös fizetőeszköz. Az euró is közös gazdasági nyelvet jelent majd a magyar és a külföldi vállalkozók között. Attól sem kell tartani, hogy az unió fel akarja értékelni a forintot: ez ugyanis egy kétoldalú döntés, és az elmúlt két év tapasztalatai világosan megmutatták: az ilyen döntéseknél a magyar vállalatok versenyképességét is figyelembe kell venni – mondta a pénzügyminiszter.

Aki rugalmas, nyerni fog

A kis- és középvállalkozásoknak (KKV) sem kell aggódniuk: bár az Európai Unió a legritkább esetben engedi, hogy versenyképtelen iparágak, vállalatok kapjanak támogatást, és több ízben visszafizettetett ilyen pénzeket, szinte bármilyen más célra lehetséges pénzt kapni. A brüsszeli álláspont szerint a kutatás-fejlesztésnek a kis- és középvállalatokban kell megtörténnie, mivel így alacsonyabb annak kockázata. Ám ezen kívül átképzésre, és struktúraváltásra is lehet központi támogatáshoz jutni. - A vállalkozások sikeréhez négy fontos tényező kell az unióban: a minőség-ellenőrzés, a pontos határidőre szállítás, a fizetési fegyelem, illetve a munkavállalók jogainak tiszteletben tartása. Remélem, ezek megismerésében és sikeres elérésében a kormány informatikai programjai is segítenek majd. Magyarországon egyelőre csak a vállalkozások négy százaléka használja üzleti célokra az internetet, míg Németországban ez az arány 40 százalék – mondta el Kupa. - Én inkább lehetőségeket látok, mint veszélyeket – állította László. - A nyugati megyék élvezhetik annak előnyeit, hogy nem kell a határon sorbaállniuk és vámkezelni termékeiket, ha a határ túloldalán akarnak eladni egy zsák krumplit. A keleti megyék ebből nem éreznek sokat, viszont ők több uniós területfejlesztési forrásra számíthatnak.
A pénzügyminiszter megerősítette: az állam és az Unió is segíteni fog, ha a csatlakozás után egy teljes iparág nem bírja a versenyt, ám a vállakozóknak is törekedniük kell arra, hogy minél rugalmasabbak és hatékonyabbak legyenek, és alkalmazkodjanak az új viszonyokhoz. - Nem nyújthatunk majd mindenkinek olyan kellemes, langyos környezetet, amelyikben minden erőfeszítés nélkül megél – tette hozzá.
- Egy ligával feljebb játszunk majd: ez már nem az NB I lesz, hanem az Európa-bajnokság. Azzal azonban biztathatok mindenkit: a magyar vállalkozók sokkal jobbak, mint a magyar futballisták – mondta Kupa Mihály.

Forrás: EUKK sajtóközpont