Az elõadók a kommunikációelmélet, a filozófia, a pszichológia, a szociológia, a közgazdaságtan, a nyelvészet, a politikaelmélet és a tudománytörténet eszközeivel törekedtek azon folyamat elemzésére, amelynek során az információ terjedése, a távíró és a telefon megjelenésével, elõbb függetlenedik az ember fizikai mozgásának korlátaitól, hogy azután - napjainkban, a mobil távközléssel - a kommunikáció csatornáihoz való hozzáférés maga is fölszabaduljon minden tér- és idõbeli megkötöttség alól.
Az elsõ távíróvonalat, amelyet 1844-ben Baltimore és Washington között húztak ki, Samuel Morse a What hath God wrought?, "mit mívelt Isten!" bibliai hely2 lepötyögésével nyitotta meg. Ilyen horderejû találmány, kívánta Morse érzékeltetni, csakis az isteni terv része lehet. Amerika egész felülete, írta, csakhamar mintegy idegszálakkal lesz átszõve, amelyek mindannak tudását, ami az országban történik, a gondolat sebességével fogják terjeszteni s valójában egyetlen szomszédságot teremtenek. A távíró elterjedése csakugyan hatalmas gazdasági és politikai változásokat hozott, ám sokkal kevésbé hatotta át a társadalom mindennapi életét, mint késõbb a telefon, s ma az internet - legújabban és egészen radikálisan pedig a mobil telefon. A mobil telefon diadalútja a korábbiaknál mélyebb kultúrtörténeti és filozófiai eszmélõdést gerjeszt magával a telefonnal kapcsolatban. Miközben már Marvin is jelzi ugyan, hogy a telefont, korai szakaszában, multifunkcionális kommunikációs közegnek tekintették, s csak késõbb vált kizárólag beszédátviteli eszközzé (Marvin meglehetõs hosszasan tárgyalja pl. Puskás Tivadar telefonhírmondóját), ez a gondolat - éppen a mobil telefónia élményének hatására - úgyszólván középpontba kerül a Münker-Roesler-kötetben. A mobil telefonhoz számos olyan jelenség kapcsolódik, amely elsõ pillantásra aligha magától értetõdõ. Ilyen kivált az SMS divatja a fiatalok - ám nem kizárólag a fiatalok! - körében. Az SMS alighanem ama kétarcúságot tükrözi, amely az írott nyelvet persze kezdettõl fogva jellemezte: egyrészt szabadulást a beszélgetõtárs személyes (metakommunikatív dimenziókat hordozó, egyidejû) jelenléte okozta gátlásoktól, másrészt - a szöveg tárgyiasításával, szemügyre- vehetõségével, javíthatóságával - a megfogalmazás fegyelmezettebbé, racionálisabbá válását.
Már az internet térhódításával kapcsolatban fölmerülhetett a gondolat - melyet persze nem mindenki oszt, hogy az a Gutenberg-galaxis kommunikációtechnológiai elidegenedésének visszavétele irányába mutat, hiszen egyfajta visszatérés, magasabb szinten, az ember eredeti természeti-társadalmi környezetéhez, a folyamatos, minden érzékszervet igénybe vévõ, interaktív kommunikációhoz. Méginkább megfogalmazódik ez a várakozás a mobil információs társadalom eljövetelével. Az egész eddigi kommunikációtechnológiai történelem mintha most nyerné el értelmét. Ha az emberi kommunikációt alapvetõen információtovábbításként vagy -csereként fogjuk fel, akkor a mobil telefónia gyakorlata inkább locsogásnak, semmint valódi kommunikációnak látszik. A látszat csal. A kommunikáció, s ezen belül a verbális kommunikáció - a nyelv - mindenekelõtt a társadalmi kohézió fenntartásának eszköze. "Nemcsak úgy áll a helyzet", írta hajdan az amerikai filozófus Dewey Demokrácia és nevelés címû könyvében, "hogy a társadalom átadás-átvétel
Mobil, információs társadalom I.
Az alábbi bevezető, Nyíri Kristóf, az MTA Filozófiai Kutatóintézete vezetőjének elõadásként hangzott el azon a konferencián, amely a Westel és az MTA Filozófiai Kutatóintézete Mobil Információs Társadalom Kutatási Programja keretében került megrendezésre Dunabogdányban, 2001. márc. 10-11-én. Megítélésünk szerint egy év elteltével e gondolatok semmit sem vesztettek érvényességükből. A szöveget rövidített, szerkesztett formában adjuk közre két részletben. Az eredeti, jegyzetanyaggal is kiegészült változat forrását, elérhetőségét a cikk végén közöljük.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
2024. május 16. Budapest
Véleményvezér
Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t
Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.
Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten
Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba
A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság
Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek
Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján
A magyar jogásztársadalom levizsgázott.