Menni vagy maradni? Menni!

2012. december 26. szerda - 18:31 / piacesprofit.hu
  •    

Minden hetedik diplomás fiatal külföldön képzeli el a jövőjét a CV&More kutatása szerint. Vajon reális eséllyel indulhatnak útnak az adott célország kultúrájának és társadalmi berendezkedésének, szokásainak ismerete nélkül?

Az országon belüli munkavállalói mobilitás lassan, de fejlődésnek indult az elmúlt időszakban, különösen az y generáció megjelenésével. Ha a munkahely megköveteli, utazunk, akár költözünk is. Eddig ezt döntően csak az országhatárokon belül tettük. Most viszont kinyílni látszik a világ, ugyanis korábbra helyeződik egy, az életmódot és karriert később döntően meghatározó és felelősségteljes(ebb) választás: hol tanuljunk tovább a felsőoktatásban?

„Ahogy a munkaerőpiac globálissá vált, úgy a »tanulmányi piac« is nemzetközivé szélesedett. Az utóbbi két évtized modellje az volt, hogy a felsőoktatási »anyahajó« az egyik nemzeti felsőoktatási intézmény volt, és a különböző szakmai és nyelvi ösztöndíjakat, gyakorlatokat külföldön töltötték a diákok. Jelenleg már az alapképzésre is sokan választanak vagy kényszerülnek választani külföldi intézményt” – mondja Marton Krisztina.

A tandíj – mint mobilitást fokozó tényező

A tandíj megjelenésével már nem húzható tovább a „felelőtlen gyermekélet”. A következő összehasonlító táblázatban néhány – a magyarok számára kedvelt – ország tandíjait és átlagos bruttó bérkereseti adatait hasonlítjuk össze:

Annyit érsz, amennyire a nyelvet beszéled

Aki már középiskolában képes arra, hogy egy idegen nyelvet megfelelő, valós kommunikációs szinten elsajátítson, az Európa legtöbb országában reálisan jelentkezhet a számára tetsző szakot oktató felsőoktatás intézménybe. A tandíjmentesség – ami eddig gátat szabhatott a kivándorlásnak – átalakulóban van Magyarországon, sőt a keretszámok kialakításával a külföldi továbbtanulás lehet az egyedüli alternatíva. Ezzel párhuzamosan a jövedelmek aránya továbbra is többszörösen elmarad a nyugati országokétól. Nem kell nagy utánagondolás, hogy ez hova vezet…

Munkavégzés egyetemistaként

Bár a tandíjak sok esetben olcsóbbak külföldön, mint Magyarországon, de a mindennapi élet – főleg az, ami ebből a szolgáltató szektorhoz tartozik – drágább. De ez rendszerint áthidalható! A részmunkaidős, beugrós, alkalmi állások sokkal elterjedtebbek Nyugaton, mint Magyarországon, ráadásul normális megélhetésre is szert lehet tenni velük az egyetemi évek alatt.

Elvándorlás
Minden eddiginél nagyobb méreteket öltött a magyar munkavállalók elvándorlása külföldre: óvatos becslések szerint is alig egy év alatt legalább százezren hagyták el az országot jobb élet reményében. Egyedül Ausztriában egy év alatt csaknem a duplájára nőtt a magyar munkavállalók száma.

Marton Krisztina véleménye szerint nálunk inkább az terjedt el, hogy a főiskola, egyetem utolsó egy-két évében próbáltak meg a diákok a leendő szakmájukban elhelyezkedni főállásban, és mellette tanultak, vagy a gyakornoki helyeket vették igénybe. Az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák (távmunka, részmunka, otthoni munka, projektmunka stb) nem gyakoriak a hazai munkaerőpiacon, így a rászoruló egyetemisták sokszor két ember helyett teljesítenek: próbálnak egyensúlyozni a teljes értékű munka és a teljes értékű tanulás között.

Szocializálódás – menni fog?

Az egyetemi kapcsolati háló a mai napig meg-megjelenik a mindennapi munkavégzés folyamatában. Ha ezek a kapcsolatok egy külföldi egyetemen tanuló fiatalnál az adott országban alakulnak ki, az vajon segíti az adott ország kultúrájának megismerését és a szocializálódást? Nagyban! Így amire a munkaerőpiacra lép a friss diplomás munkavállaló, rendkívül nagy előnyöket élvez majd a „csak úgy” betelepülő külföldi munkavállalókhoz képest, emellett nagyobb valószínűséggel kap a végzettségének megfelelő munkát, mégpedig a magyarországi bérének 3-4 szereséért. „Tapasztalataink szerint a legnagyobb visszahúzó erő a családi és magánkapcsolatok, de ha ezek már egy másik országban alakulnak ki, vagy erősödnek meg, akkor ez a visszahúzó erő jelentősen meggyengül… ” – tartja erről Marton Krisztina.

Figyelembe véve a fent leírtakat, reális az esélye annak, hogy a magukban lendületet és célokat meglátó fiatalok nagy hányada a külföldet választja. Így elképzelhető, hogy a „minden 7. diplomás külföldre vágyó” fiatalból, nemsokára „minden 7. külföldön tanulni vágyó” fiatal lesz.