„A felmérés egyik legnagyobb meglepetése az elvek és a gyakorlat között tátongó szakadék felismerése volt. Lényegesen eltérnek a kozmetikum vásárlás elvi és gyakorlati szempontjai. Tudatosabbnak akarunk látszani, mint amilyenek vagyunk” – mondta Varga-Darabos Andrea a Manna alapítója. A kozmetikum vásárlás legfontosabb szempontjai az összes válaszadó szerint a minőség (95%), a természetesség (90%) és a termék összetétele (89%). Ezt követte a javallat (88%), hogy környezetbarát-e a termék (84%) és az állatkísérletmentesség (81%).
Azonban ezek csak elvek.
Ha arról kérdeztünk, hogy konkrétan milyen információkat néz meg a vásárlás előtt, akkor merőben más az eredmény. Ekkor az összetétel (81%), a javallat (77%), minőség (74%) a legfontosabb tényezők. Ez után rögtön következik az ár (70%), megelőzve a természetességet (67%) és az állatkísérlet mentességet (55%). A környezetbarát szempont az ötödik helyről egészen a nyolcadikig csúszott (53%). (Pedig a bűntudat nem elég a Föld megmentéséhez.)
„Úgy véljük, hogy a tudatosság iránti elköteleződés elvek szintjén már létezik, azonban a többségnél még nem vált gyakorlattá. Ezt a képet tovább árnyalja a nemzetek közötti kulturális különbség a kérdés megítélésében” – mondta Varga-Darabos Andrea.
Kulturális különbségek a vásárlási szempontokban
A Manna felméréséből kiderült, hogy az állatkísérlet mentesség, mint vizsgált szempont a vásárlás előtt a német válaszadók számára a legfontosabb (66%), míg legkevésbé a románoknak (34%). Ugyanakkor a márka, illetve a gyártó a román vásárlók számára a legjelentősebb (36%), míg a németeknek csak 15%-a nyilatkozott így.
A magyar (77%) és lengyel (74%) vásárlók a leginkább árérzékenyek, míg a német válaszadóknak csak 62%-a tartja az árat fontosnak. A cseh vásárlók 61%-ának lényeges mások tapasztalata, szemben a román vásárlók 43%-ával.
A szlovák vásárlókat érdekli a legjobban (37%), hogy a kozmetikum hazai termék-e, legkevésbé pedig a németeket (14%).
Alátámasztja ezeket az eredményeket az is, hogy mikor kerül kidobásra a háztartásban található kozmetikum. Romániában 68% válaszolta, hogy akkor, amikor lejárt a használatra ajánlott idő. Magyarországon ugyanezt 58%, Lengyelországban 54%, Szlovákiában 49%, Csehországban 44%, míg Németországban mindössze 27% válaszolta. Ehelyett Németországban inkább akkor dobják ki a kozmetikai szereket, amikor tönkremennek (56%).
„Úgy tűnik, hogy tulajdonképpen a kozmetikum vásárlás ezen szempontjai értékválasztások. Ez pedig számos kényelmetlen kérdést vet fel. Országonként mást jelent a tudatosság? Egyáltalán, lehetnek eltérők a tudatosság szempontjai?” – mondta Varga-Darabos Andrea.
Minden országban más összetevőket kerülnek
A válaszadók 9%-a ismeri el, hogy nem nézi meg az összetevők listáját a kozmetikai termékeken. A legtöbben közülük (75%) leginkább azért, mert nem értik, hogy melyik összetevő micsoda.
A válaszadók 91%-a állítja, hogy el szokta olvasni az összetevők listáját a kozmetikumokon. A leginkább került összetevők a legtöbb országban a fémek (higany, alumínium, ólom) és a kőolajszármazékok. Azonban az, hogy pontosan milyen összetevőt és milyen mértékben kerülünk, országonként erősen eltérő.
A kőolajszármazék a magyarok 84%-a szerint kerülendő, míg a románok csak 46%-a szerint. A lengyelek 61%-a kerüli az sls-t, míg a németeknél mindössze 21% nyilatkozott így.
„Mindez elsőre zavarba ejtő eredmény, hiszen az összetevők hatása objektív. Ehhez képest lényegesek az eltérések. Azonban a magyarázat prózai: kevesebben értelmezik helyesen az összetevők listáját, mint ahányan állítják” – mondta Varga-Darabos Andrea.
Míg a válaszadók 91%-a állította, hogy elolvassa az összetevőket a csomagoláson, addig néhány kérdéssel később már csak 21% nyilatkozott úgy, hogy ismeri is a kozmetikumokon feltüntetett összetevők hatását.
Tehát a válaszadók 70%-a, állítása szerint elolvassa az összetevők listáját, de nem pontosan érti mit is jelent. Ezt támasztja alá, hogy egy ellenőrző kérdésként szerepelt az összetevők listájában a dihidrogén-monoxid, vagyis a víz. A válaszadók 22%-a bejelölte ezt, mint olyan összetevőt, amit kerül.
A tudatosság vágya miatt jobb színben szeretnénk feltűnni
Varga-Darabos Andrea szerint, a felmérés eredménye meglepő és elgondolkodtató. Következtetésként levonható, hogy a tudatos kozmetikum vásárlás ma még illúzió, inkább értékválasztás, erősen kulturális kérdés. Csak kevesek számára valóban átgondolt, tudatos döntés.
Véleménye szerint a probléma oka, hogy kevesen rendelkeznek kellő tudással, hogy az Európai Unió által egységesített tájékoztatást pontosan megértsék. Amíg nem ismert széles körben az összetevők jelentése és hatása, nem lehet tudatos döntést hozni. Azonban ez nagyon nehéz, mert rengeteg összetevő létezik, aminek a többségét mind ismerni kellene a valóban tudatos döntéshez. Ez azonban ma még vágyálom.
