Idén is feléltük a Föld éves tartalékait

2018. augusztus 01. szerda - 08:30 / piacesprofit.hu
  •    

Idén is két végén égeti a gyertyát az emberiség, másfél Föld erőforrásai sem lennének elegek ahhoz, hogy hosszú távon fenntartsuk az életmódunkat. Augusztus 1-re esik idén a túlfogyasztás napja.

Az előző évhez képest idén is korábbi napra esik a túlfogyasztás napja (Earth Overshoot Day, EOD) vagyis az a pont, amikor elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait. A Global Footprint Network adatai szerint ez a nap az elmúlt évtizedekben csaknem évről évre előbbre került: 1970-ben például még csak december 23-án értük el a túlfogyasztást, 1997-ben szeptember végén. Tavaly már augusztus 2-ára, idén 1-ére esik a túlfogyasztás napja.

Sokba kerül az életszínvonalunk

Ez a dátum azt a hatalmas nyomást jelképezi, amelyet az emberiség, illetve az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémájára gyakorol. „Az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre, pedig csak ez az egy bolygónk van” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

A Global Footprint Network olyan adatokat vesz figyelembe, mint az erdők kitermelését, az óceánok túlhalászását és a széndioxid-kibocsátást. Ezeknek a mai mértéke hosszú távon fenntarthatatlan, az ökoszisztéma regenerációs képességét 1,7-szeresen túlhaladják, azaz még 1,7 Földre lenne szükségünk, hogy a jelenlegi életmódunkat hosszú távon fenn tudjuk tartani.

Kép:sxc

Kép:sxc

A fogyasztás mértékét tekintve ez egy globális átlag, ami országonként más és más képet mutat: a fejlett ipari országok ökológiai lábnyoma sokszorosa a szegényebb államokénak. Ha világ teljes lakossága úgy élne, mint a kanadaiak, akkor már március 18-án eljönne a Túlfogyasztás Világnapja, Németország esetén ez a nap május 2-án jönne el, Kínában pedig június 15-én. Tavaly Luxemburg volt a rekorder, idén azonban Katar megelőzte: ha az egész emberiség olyan életmódot folytatna, mint a katariak, akkor már február 9-én elérnénk a Túlfogyasztás Világnapját. Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, hiszen ha az egész világ úgy élne, mint hazánkban, akkor közel kettő (1,92) Földre lenne szükségünk, és már június 20-án eljönne a Túlfogyasztás Világnapja.

A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint például Marokkó, Kirgizisztán, Niger, Albánia vagy Pápua Új-Guinea – a mostani technológia mellett nagyjából úgy lehetne megőrizhető a klíma, lenne elkerülhető a természetes erőforrások kimerülése, ha az emberiség átlagosan hasonló életszínvonalon élne, mint ezeknek az országoknak a lakosai. Ugyanakkor nem biztos, hogy örökre muszáj (nagyon) lemondanunk az életszínvonalunkról az ökológiai katasztrófa elkerüléséhez. A túlfogyasztás napjának weboldala több lehetséges megoldást is felsorol, amivel fenntarhatóbbá lehetne tenni a gazdaságot.

Választhatunk a rántott hús vagy a gyermekeink jövője között
Ha nem fékezzük meg a jelenleg uralkodó fogyasztási és termelési tendenciákat, akkor a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 52 százalékát a mezőgazdaság fogja adni a következő évtizedekben, melynek 70 százaléka a hús- és tejiparból származik.

Mit tehet az állam, a cég és a vásárló?

„A gazdaság szénmentesítése a legjobb, amit a klímaváltozás ellen tehetünk” – írják, megemlítve, hogy a párizsi klímaegyezmény betartásával 2050-re a világ országai nullára csökkenthetik a karbonlábnyomukat. Mint írják, ez nemcsak reális cél, hanem anyagilag is megérné a fosszilis tüzelőknél hatékonyabb energiaforrásokra váltani. A légszennyezés csökkentéséhez hozzátartozhat az okosabb várostervezés is: az ENSZ fenntarthatósági javaslatai között szerepel, hogy a jövő várostervezőinek érdemes a közösségi közlekedést előnyben részesíteni a jóval szennyezőbb személyautókkal szemben.  Hozzáteszik azonban, hogy önmagában a széndioxid-kibocsátás csökkentésével a túlfogyasztás még nem lenne leküzdhető, ekkor 1,7 helyett 1,2 Földnyi erőforrást használnánk ki.

A túlfogyasztáshoz hozzátartozik a termőterületek túlhasználása, a mezőgazdasághoz kapcsolódó szennyezés is. Mint írják, az élelemtermelés hatékonysága jelenleg igen alacsony. A mezőgazdasági technológia fejlesztésével, valamint a húsfogyasztás mérséklésével (ugyanakkora földterületen, ugyanannyi víz felhasználásával sokkal több kalória termelhető, mintha a területet állattartásra használnák). Szintén hasznos lenne emellett az élelmiszerpazarlás csökkentése: ma a Földön termelt élelmiszerek mintegy harmada hulladékként végzi, ami főleg a hatékonytalan betakarításnak, elosztásnak, szállításnak köszönhető.

Antal Alexa elmondása szerint akár az egyén is tehet több dolgot is, amivel hozzájárulhat a túlfogyasztás napjának elodázásához. Ha például világszerte fele ennyit autóznánk, akkor 12 nappal kitolhatnánk a Túlfogyasztás Világnapját. Segít az is, ha megfelelően szigeteljük otthonunkat: a rosszul szigetelt falakon, tetőn, padlón keresztül a hő akár 50 százaléka is elszökhet, de ha csak 1 fokkal csökkentjük a fűtés hőmérsékletét, háztartásunk akár 300 kg szén-dioxidot is megtakaríthat évente. Vásárláskor ne kérjünk műanyagzacskót, hanem vigyünk magunkkal vászonszatyrot vagy hátizsákot, és lehetőség szerint válasszuk az olyan termékeket, amelyek nem csomagoltak, vagy csomagolásuk újrahasznosítható. Saját háztartásunkban spórolhatunk a vízzel, villannyal vagy papírral is.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.