A rezsicsökkentés szabályainak megváltoztatását bejelentő kormányzati kommüniké óta sokakat foglalkoztat, hogy ez az intézkedés érinti-e, s ha igen, mekkora tehernövekedést okozva saját háztartásukat. A fél, de valójában csaknem az egész ország számolgat.  A kormányzat becslése szerint az áram és a gáz esetében is a fogyasztók 25-25 százalékát érintheti a rezsiköltségek emelkedése. A szakértői becslések ennél általában pesszimistábbak.

Érkeznek a számlák (Fotó: Pixabay)

De hogyan vélekedik erről maga a lakosság? A GKI felmérése szerint a megkérdezettek 66 százaléka gondolja úgy, hogy a rezsicsökkentési szabályok módosítása érinteni fogja családját. 26 százalékuk várhatóan nem lesz érintett, s további 8 százalék azok aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre. A kétharmad közeli érintettségi arány jóval nagyobb, mint a témába vágó legpesszimistább szakértői becslés.

E kissé túlzónak tűnő lakossági értékelés kialakulásához vélhetően hozzájárul, hogy a téma felmerülése óta uralja a hazai médiát, lényegében alig van olyan nap, hogy valamilyen ezzel kapcsolatos új információ ne kerülne napvilágra, egyelőre nagy a bizonytalanság. S mivel a lakosság egy részének mindennapi életét durván befolyásoló fejleményről van szó, az ez iránti felfokozott érdeklődés (és idegeskedés) nagyon is érthető. A rezsiszabályok változásával kapcsolatos lakossági várakozásokat foglalja össze a következő táblázat.

A rezsicsökkentés szabályainak módosítása várhatóan érinti-e az Önök háztartását? (megoszlás, százalék)

A rezsiemelés hatásai tehát várhatóan a legnagyobb mértékben a családi házak és az átlagosnál nagyobb alapterületű lakóingatlanok lakói, a kisebb városokban és községekben élők, illetve a gyermeket nevelők számára lesznek érzékelhetők. A panellakásban élők kisebb aggodalmát feltetőleg a távfűtési díjak egyelőre változatlan szabályozása magyarázza.

A rezsiköltségek emelkedésével számoló háztartások 42 százaléka havonta 20 ezer forintnál kisebb, 26 százalékuk 21 és 40 ezer forint közötti, 22 százalékuk 40 ezer forint feletti költségemelkedésre számít. Minden tizedik háztartás e téren bizonytalan. A rezsiemeléssel várhatóan érintett válaszadók átlagosan havi 27 ezer forintos költségemelkedésre számítanak. (Viszonyítási alapként, a kormányrendeletben szereplő átlagfogyasztó az áramért havi 7570, a földgázért 14700 forintot fizetett. E két tétel összege havi 22270 forint.)

A családi házakban élő érintettek havi átlagban 30 ezer forint körüli többletteherrel számolnak, míg a társasházi lakásokban élők 17 ezer forintosra. A várható költségemelkedés párhuzamosan nő a lakóingatlanok alapterületével: az 51 négyzetméter alatti lakásokban élők átlaga havi 19 ezer forint, a 150 négyzetmétert meghaladó ingatlanok lakói esetében pedig 37 ezer forint. A kisebb városokban és községekben lakók átlaga 28-29 ezer forint, a nagyvárosiaké 22-23 ezer forint. A 18 év alatti gyereket nevelő családok átlagértéke 30, a gyerekteleneké 25 ezer forint.