Milyen a hangulat Bagdadban, Szaddám Husszein elfogása után?

Vasárnap óta az emberek az utcán vannak, ünnepelnek. Lövöldöznek, kisebb-nagyobb robbantások is hallhatók, ezért most még veszélyesebb kimenni az utcára, mint eddig, hiszen mindenféle tárgyak hullnak az égből, és nem tudni, mikor követ el valaki öngyilkos merényletet.

Hogyan fogadta az iraki nép a volt diktátor elfogásának hírét?

Először az emberek többsége ünnepelt, örült neki, később azonban már nem volt felhőtlen az öröm. Az irakiak egy részének ugyanis hiányzik a diktatúra alatt «megszokott» kényelem. Akkor ugyanis mindig volt áram – szemben a mostani mindennapos áramkimaradásokkal –, és benzinért sem kellett sorban állni.

Milyen az arány az ünneplők és a nosztalgiázók között?

Ezt nehéz megítélni. Véleményem szerint 50-50%. Nyilván Irak északi részén ez az arány magasabb, máshol viszont alacsonyabb.

Milyenek ott a hétköznapok?

Bagdad viszonylag modern város. Mindenféle negyed megtalálható benne, a teljesen szegény részektől egészen a villanegyedig. Az ország a használt autók paradicsoma, a BMW és a Mercedes mindennapos látvány. Sőt, még importált amerikai élelmiszereket is lehet kapni. Az irakiak szívesen szórakoznak, az üzletek, az éttermek és a szórakozóhelyek késő éjszakáig nyitva vannak. Az új iraki vezetés egyik legjelentősebb intézkedése a biztonsági előírások betartás, ami korlátozásokkal jár. Ezért sokan kénytelenek otthon maradni, vagy a lehető legnagyobb körültekintéssel kell az utcán járni. Általánosan elmondható, hogy a háború után a helyi emberek élete sok tekintetben jobb lett, ugyanakkor vannak területek, melyeken kedvezőtlen irányban történt a változás, ilyen például a biztonság, vagy a rendszeres áramszünet, illetve a kígyózó autósorok a benzinkutak előtt.

Miért döntött úgy, hogy ideiglenesen elhagyja korábbi munkahelyét, Szlovákiát, és Bagdadban fog dolgozni?

Azt mondják, az élet tele van változásokkal. Egy olyan országban kaptam lehetőséget kipróbálni marketingtudásomat, amely az egyike a világ azon országainak, amelyekben a lakosság még nem használhatja ki a mobilkommunikáció előnyeit. Képzeljék el: 25 millió lakos, és nincs egyetlen mobiltelefon sem. Néhány hónappal az iraki rezsim megdöntése után tendert írtak ki a mobilszolgáltatások beindítására, három régióban – Közép-Irak és Bagdad, Észak-Irak és Kurdisztán, valamint Dél-Irak. A legvonzóbb területre – Közép-Irakra, beleértve a fővárost, Bagdadod is – az egyiptomi Orascom Telecom kapta meg a licencet. Az Orascom holding 10 előkelő operátor tulajdonosa Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Pakisztánban. Az említett piacokon eddig összesen 7 millió ügyfele van az Orascom által működtetett hálózatoknak. 9 millió lakosa van Közép-Iraknak a fővárossal, csak Bagdadban 5 millió polgár él. Ez pontosan annyi, mint Szlovákia lakossága. A döntésemben tehát két tényező kombinációja játszott közre, azaz egy perspektivikus piac és egy tapasztalt nemzetközi munkaadó.

Előtte Afganisztánban dolgozott. Miért ment át egy hasonlóan kevésbé biztonságos országba?

Hogy mi biztonságtalan, az egy relatív fogalom. Sok közös van Afganisztánban és Irakban, hiszen moszlim ország, és mindkettő túl van egy nemzetközi katonai beavatkozáson, majd az azt követő rendszerváltáson. De sokban különbözik is a két ország. Afganisztán történelme tele van háborúkkal és szenvedéssel. Az országot a fundamentalista talibán vette irányítása alá, mely szigorúan ellenőrizte az iszlám vallás gyakorlását. Ez kegyetlenül meglátszott az emberek életmódján. Irak sokkal gazdagabb és fejlettebb. Modern infrastruktúrája van, autópályák, korszerű vasúthálózat. Viszonylag magas a képzettségi szint is, és nagyon gazdag kőolajtartaléka van. Egy bizonyos ember néhány évtizedes kormányzásának következtében az országot a nyomor szélére sodorta, mely az amerikai támadás után még jobban megmutatkozott az emberek életszínvonalán. Lassan, de visszatér az élet a normális kerékvágásba. Egyik ország sem biztonságos, de bizonyos szabályok betartása mellett a legtöbb veszélyforrás kivédhető. Hiszen Szlovákiában is nap-mint nap halnak meg emberek erőszakos cselekmények vagy közlekedési balesetek következtében. Ha az ember nem szeretne az áldozatok között lenni, megpróbálja kerülni ezeket a kétes helyeket, szituációkat. Hasonló a helyzet Irakban vagy Afganisztánban is – éjszaka jobb otthon ülni, vannak negyedek, melyeket jobb kerülni, és szintén «megéri» a lehető legtávolabb lenni a lehetséges támadási pontoktól, azaz a forgalmasabb szállodáktól, a rendőrség és a katonaság bázisaitól, a piacoktól vagy a forgalmasabb szállodáktól és vendéglőktől. Ilyen szempontból Kabul sokkal biztonságosabb, mint Bagdad, ez tény.

Bagdadban van-e érdeklődés a mobilkommunikáció iránt?

Óriási az érdeklődés. A helyi emberek várják a pillanatot, amikor beindul a GSM-hálózat, és ez hamarosan bekövetkezik, várhatóan a következő év első hónapjában. Intenzív érdeklődésre számítunk a mobilkommunikáció iránt, és a mi feladatunk éppen az lesz, hogy kielégítsük a piac igényeit, megfelelő mennyiségű mobiltelefonnal, SIM-kártyával, feltölthető kártyával, ezeket időben aktiválni, és egy minőségi hálózatot szeretnénk működtetni, amely képes lesz megbirkózni a várható rohammal. Bízom benne, hogy az első napokban néhány százezer ügyfelet magunkénak tudhatunk. A vezetékes vonalak korlátozva vannak, így nagyon nehéz kommunikálni – taxit hívni, vagy az ismerősökkel találkozót egyeztetni. Az iraki emberek egyelőre így nagyon sok időt vesztenek. Ezért a mobiltelefon forradalmian fog hatni Bagdadban és Irakban egyaránt.

Milyen szolgáltatásokkal indítják a piacot?

A mi koncepciónk az alacsony percdíjakon alapszik, hogy a mobiltelefonálást a lehető legtöbb ember ki tudja használni. Két tarifacsomaggal indulunk – az egyik az előfizetéses, a másik pedig az úgynevezett kártyás szolgáltatás. Ezeken túl az ügyfeleink a kezdetektől fogva az összes alapszolgáltatást igénybe vehetik – ilyen az SMS, a hangposta, a Roaming, a CLIP stb. A kínálatunkat természetesen a közeljövőben az iraki igényeknek megfelelően tovább bővítjük.

Milyen árban lehet majd hozzájutni egy készülékhez, és milyen márkájú mobiltelefonokat fognak árusítani?

A legolcsóbb telefon – Mitsubishi, Trium, Sendo – 55-60 dollár – azaz megközelítőleg 12.000 forint – körüli áron kerülnek forgalomba.

Milyen az elérhető penetráció mértéke?

Az ENSZ statisztikái szerint az irakiak 60 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, a maradék 40 százalékának nincsenek anyagi gondjai. Feltételezéseink szerint a szegénységi arány csökkenni fog, és egyre több ember engedheti meg magának a mobiltelefonálást. A piac telítettsége így 2008-ig megközelítőleg 30 százalékos lehet.


SZABÓ LÁSZLÓ