A magyar polgárok úgy néznek a rezsicsökkentésre, mint a mannára, ami teljesen ingyen megkönnyíti az életünket. Holott mi fizetjük a rezsicsökkentést csak nem sárga csekkeken keresztül, hanem az adókon át. Ráadásul nem is túl igazságos a rendszer, hiszen a gazdagokat támogatja a szegényekkel szemben. A gazdag nagy fogyasztók ugyanis értelemszerűen több támogatáshoz jutnak, mint a szegényebb kis fogyasztók. Az elmúlt időszakban hihetetlen sok pénzébe kerül az adófizetőknek a rezsicsökkentés. A földgáz ára kilenc hónap alatt több mint duplájára nőtt.

Erős ingadozás mellett jelentős növekedés (Forrás: capital.com)

Az áramért egy év alatt körülbelül háromszor annyit kell fizetnie az államnak a mi pénzünkből.

Folyamatosan nő az ár (Forrás: hudex.hu)

A rezsicsökkentés negatívumai

1. Az árhatás. A magasabb árak mérséklik a keresletet, az alacsonyabb árak élénkítik. A kirívóan alacsony árak pazarláshoz vezetnek. A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés eredményeként az árhatás erőteljesen pozitív lett Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy az időjárással korrigált lakossági energiafelhasználás növekedni kezdett a korábbi csökkenő tendenciákhoz képest, vagyis megfogyatkozott a polgárok elkötelezettsége az energiatakarékosság mellett.
2. Az energiatakarékosság eszméjének és gyakorlatának feladása mellett a másik probléma az energiahatékonysági beruházások mérséklődése. Ahogy Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke a napokban az Infórádióban elmondta, egy napelem rendszer megtérülése most 8-9 év. Ez 3-4 évre csökkenhetne, amennyiben a lakosságnak a piaci árakat kellene fizetnie. Ilyen megtérülés mellett ki ne tenne a házára napelemet, hiszen akár hitelfelvétellel is könnyen tudná finanszírozni a tulajdonos. Következmény egy ötéves hitel esetén, annak kifutását követően zéró rezsi.
3. Az ország külső energiafüggőségének fennmaradása, növekedése. Az energiatakarékossággal és az energiahatékonysági beruházások növelésével drasztikusan csökkenteni lehetne Magyarország energiafüggőségét, amelynek drámai hatásából valamennyit, az ukrajnai háború kapcsán, talán már a hozzá nem értők is érzékelnek. A szakemberek pedig egyenesen úgy látják, a decentralizált erőműveké a jövő, nem pedig a hagyományos giga energiatermelőké.

Összefoglalva az Európai Bizottság 2019-ben a nemzeti energiastratégia értékelésekor nem véletlenül kérte az Orbán-kormányt, hogy ismertesse az energetikai támogatások kivezetésére irányuló meglévő és tervezett intézkedéseket. A kormány ennek a kérésnek úgy tett eleget, hogy beleírták a dokumentumba

szükségessé válhat a villamos energia, a földgáz és a távhő hatósági árszabályozásának koncepcionális átalakítása.

Mindazonáltal legyünk igazságosak. A rezsicsökkentésnek találtunk egy pozitív elemét is. Ez pedig, hogy kevesebb lett a lógósok száma. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint a rezsicsökkentés bevezetése óta a villamosenergia-, a földgáz- és a távhőszektorban is jelentősen csökkent mind a tartozással rendelkező lakossági fogyasztók száma, mind pedig a tartozások összege. Persze lehet csak annyi történt, hogy a szolgáltatók a korábbi „puha” behajtási gyakorlatukat megváltoztatták és ma már hamarabb kikapcsolják a notórius nemfizetőket. Végülis ez szintén lehet egyfajta energiatakarékosság.