Március végén még hófúvások nehezítették a munkákat az ültetvényeken, három hétre rá pedig berobbant az azóta is tartó meleg idő. Az április és a május is nyáriasan meleg volt, és a rendkívül sok csapadék hatására a szőlővesszők robbanásszerű növekedésbe kezdtek, mostanra pedig soha nem látott mennyiségű és szinte kifejlett fürtöket hoztak.
A meleg, csapadékos idő önmagában is hordozza a gombás fertőzések kockázatát, de akár soha nem látott termésre is van kilátás. A természet törekszik a kiegyenlítődésre, de a Varga Pincészet szakemberei úgy vélik, erre egyrészt már nincs elég idő, másrészt júliusban olyan hideg nem lehet, ami jelentősen csökkentheti a szőlő érését. Ezért szinte biztosra mondható, hogy a megszokott augusztus helyett már július 15-e körül elkezdődhet a szüret a hagyományosan első, illatos fajtával, a rendkívül zamatos, friss bort adó Csabagyöngyével.
„A rendkívüli időjárás rendkívüli helyzetet alakított ki a szőlőtermesztésben. Márciusban és áprilisban háromszor, májusban pedig kétszer annyi eső esett, mint az előző években. Most még csak a hónap közepén járunk, de már meghaladtuk a korábbi évek júniusi csapadékátlagát is. Áprilisban 4, májusban 3 fokkal volt melegebb, mint a korábbi években megszokott, és a napsütéses órák száma is jóval magasabb volt a sokéves átlaghoz viszonyítva. A szőlővirágzáskor kedvező időjárásnak köszönhetően a tavalyi év jó közepes termése után idén rekordmennyiségre számíthatunk.
Nagy kérdés azonban, hogy sikerül-e az országban a szőlészeknek egészségben megtartani az ültetvényeket? A meleg, csapadékos idő önmagában is hordozza a gombás fertőzések kockázatát. Az igazi probléma azonban az, hogy az ültetvények 3-4 héttel előrébb tartanak a fejlődésben, mint azt megszoktuk. Ennek megfelelően 3-4 héttel több munkát kellett volna elvégezni az utolsó két hónapban, ami annyit tesz, hogy 40-50 százalékkal több munkásra és erőgépre lett volna szükség. Sajnos nem volt több, sőt az országos munkaerőhiány miatt még kevesebb állt rendelkezésre. Az úgynevezett „zöldmunkában” való elmaradások miatt vélhetően a permetezés hatékonysága is csökkenhetett országszerte” – vélekedett Varga Péter, a Varga Pincészet tulajdonosa.
