Növekedés is kell a fenntarthatóság mellett

2015. március 30. hétfő - 12:50 / piacesprofit.hu
  •    

Nagy sikerű előadást tartott Kitty van der Heijden, a World Resources Institute európai igazgatója és napjaink egyik meghatározó fenntarthatósági gondolkodója a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén. A hazai vállalatvezetőknek tartott fórumon elgondolkodtató és meglepő adatok mentén világított rá, hogy a fenntarthatóságban milyen fontos szerep jut az üzleti szektornak.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/Feelart

Salgó István, az egyesület elnöke az Action 2020 program jelentőségét, Gajus Scheltema, Hollandia nagykövete pedig a fenntarthatóság téma nemzetgazdasági fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében.

A világ az elmúlt 20 évben kiemelkedően teljesített, ha a gazdasági növekedést nézzük, a társadalmi igazságosság terén  közepesen lehetünk elégedettek: 2 milliárd emberrel több  jut tiszta ivóvízhez, a gyerekek 90 %-a vesz részt alapfokú oktatásban, 50%-kal csökkent a napi1,25$-nál kevesebből élők száma. Viszont ha  ökológiai szempontból nézzük, akkor egyetlen mutatót sem sikerült javítanunk. 3,3 millió ember hal meg évente a levegőszennyezés következtében, 13 millió hektár erdőterület tűnik el évente, 50%-kal nőtt a szén-dioxid kibocsátás, és ami a legfenyegetőbb, a negatív trendek exponenciálisan növekednek.

Változásokra van szükség, még pedig  radikális és hatásos változásokra ahhoz, hogy a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés kéz a kézben haladhasson – hangsúlyozta előadásában a közgazdász-kutató.

“Biztos, hogy lesznek iparágak és cégek, amelyek vesztesei lesznek a változásnak – főleg, ha nem kezdik el időben a stratégiaváltást, ugyanakkor a vállalatok többsége messzemenően profitálhat az új megoldások révén. És mi a különbség aközött, hogy a vállalatok a fenntarthatóság szempontjából jó megoldási pályát vagy a rosszat választják? A globális költségekben csupán 5 %!”  – mutatott rá Kitty van der Heijden.

A vendégek megtudhatták, hogy miképp érintik egyes globális környezeti kihívások akár közvetlenül is a magyar gazdaságot vagy vállalatuk jövőbeni működését, akár már pár év távlatában. Bizonyossá vált az eddig kétkedőknek: rengeteg új megoldás, eszköz áll már rendelkezésre, a probléma nem ebben rejlik. A nehézség az,  hogy elengedjük a régi bevált megoldásainkat, berögződéseinket még akkor is, ha rövid távon életképesebbnek tűnnek.

Semmit nem hagyunk hátra – gazdaság szemét nélkül?
A szakemberek szerint a körkörös gazdaság lehetséges, sőt nyereséges is lenne, de sokat kell még tennünk érte. A szűkülő és dráguló források hatékonyabb kihasználása nem opció, hanem már elkerülhetetlen valóság.

Míg egyes vállalatok alapvetően a pénzügyi eredményesség egydimenziós rendszerében operáltak nem régiben még, egyre inkább rákényszerülnek, hogy más, akár nem pénzügyi kockázatokat is figyelembe vegyenek stratégiájuk kialakításakor. “Az elkövetkező években meg kell tanulnunk, hogy miképp tudjuk az alábbi négy dimenzióban optimalizálni stratégiáinkat döntéshozatalink során: klímaváltozás, népességnövekedés, a bioszféra sérülékenysége és a gazdasági növekedés.”

A nemzetközileg is elismert véleményformáló hangsúlyozta a gazdasági növekedés fontosságát ezek között: “Nem vitás, a gazdasági növekedésre szükség van. A munkanélküliséget enyhíteni szükséges, a társadalmi igazságtalanságokat csökkenteni kell, elengedhetetlenek a nyugdíjak és egészségügyi ellátórendszerek, stb. – ehhez mind gazdasági növekedésre van szükség. Nem az a kérdés, hogy növekedés VAGY fenntartható fejlődés, hanem hogy milyen olyan zöld megoldásokat tudunk adaptálni, amelyek a gazdasági növekedésünket egyáltalán lehetővé teszik!”

Előadása befejezésül felhívta a figyelmet az elszámoltathatóság és transzparencia egyre fokozódó szerepére, ami mára már korántsem önkéntes vállalása a cégeknek és egyre kevésbé lesz az. Ez pedig egyre inkább lesz kényszerítő erő is – főleg a globális piacokon jelenlévő cégeknek és leányvállalataiknak; ennek révén pedig komoly versenyelőnyre tehetnek szert a kihívásokat komolyan vevők.