Minden rekordot megdöntött az áprilisi időjárás

2018. május 02. szerda - 18:10 / piacesprofit.hu
  •    

A tavalyi év is az átlagosnál melegebb volt, de az idei áprilisi időjárás minden rekordot megdöntött, 2018 éve nem volt ilyen meleg a második tavaszi hónap Magyarországon - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az elmúlt 218 év legmelegebb áprilisán vagyunk túl a környező országok jelentése szerint – mondta el Tóth Tamás meteorológus az M1 aktuális csatornán. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes adatai alapján elmondható, hogy az országos átlaghőmérséklet 16 fok körül alakult, amely még májusban is magasnak számítana – tette hozzá. Tóth Tamás elmondta, az egész áprilisra jellemző szokatlan meleget a tartós déli áramlás okozta.

(Ezzel szemben február vége és a március eleje szokatlan hideget hozott.)

Juhász Árpád: ez már több mint időjárás, ez a klímaváltozás
A globális felmelegedés következtében a szélsőséges időjárási jelenségek fel fognak erősödni, azt viszont nem lehet hosszú távra előre jelezni, hogy mikor, hogyan következnek be.

31 foknál is melegebb volt vasárnap

Április 29-én új országos melegrekordot ünnepelhetünk. A 2012-ben Győrben és Nyíregyházán mért 30,6 fokot ráadásul nem egy, hanem mindjárt tizennyolc mérőállomáson is meghaladta a napi maximum-hőmérséklet. Ezek közül a legmagasabb értéket Kelebián és Sátorhelyen regisztráltak, ahol 31,4 fokig melegedett fel délután a levegő. Mától így ez az új országos napi csúcs.  Nem sokon múlott a fővárosi melegrekord sem. Újpesten délután 30,4 fokot mértek, ami megegyezik a 2012-ben, ugyancsak Újpesten mért maximum értékkel. Vasárnapra virradóra megdőlt az országos legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord is. Sándorfalván mindössze 18,7 fokig hűlt le a levegő.

A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.

egyre melegebb az időnk

Kép: Pixabay

Marad a jó idő

Csütörtökön és pénteken a napsütés mellett nyugat felé egyre nagyobb eséllyel alakulhat ki zápor, zivatar. Sokfelé megélénkül, zivatarok környezetében viharossá is fokozódhat a szél. A leghidegebb órákban 10-17 fok lehet. A nappali maximumok csütörtökön 24-31, pénteken 22-29 fok között alakulnak. Szombaton néhány órára mindenhol kisüthet a nap, de több helyen – nagyobb eséllyel délnyugaton – alakulhat ki zápor, zivatar és sokfelé élénk, néhol erős, zivatar környezetében viharos lehet a szél. A legalacsonyabb hőmérséklet 10-16, a legmagasabb hőmérséklet 22-28 fok között valószínű. Vasárnap több napsütésre van kilátás, az ország nagy részén száraz idő várható, kis eséllyel lehetnek záporok. Nagy területen élénk, néhol erős lehet a szél. A leghidegebb órákban 9-15 fok lehet. Napközben 22-27 fokig melegszik a levegő – olvasható az előrejelzésben.

Felmelegedés: a hegycsúcsok is kizöldülnek
Megötszöröződött az elmúlt tíz évben az európai hegycsúcsokon élő növényfajok száma az 1957-66 közötti időszakhoz képest – mutatta ki 11 európai országi kutatóinak közös tanulmánya, amelyet a Nature című tudományos folyóiratban tettek közzé.

A tavalyi év is eseménydús volt

A 2017-es esztendő a veszélyjelzés szempontjából rendkívül mozgalmasnak bizonyult. Ez az állítás még inkább érvényes a nyugodtnak mondható 2016-os év tükrében. A téli és a nyári hónapok időjárási helyzetei is komoly kihívások elé állították az előrejelző szakembereket, ráadásul az átmeneti évszakokban is voltak szélsőséges időjárási jelenségek.

2017-ben három napon volt érvényben a 3. fokozatú (piros) riasztás: január 31-én és február 1-én ónos esőre, október 29-én széllökésre. Kétszer (szeptember 21-én és október 23-án) nagy csapadékra, tíz alkalommal hőségre és egyszer (január 8-án) extrém hidegre is kikerült a legmagasabb fokozatú (piros) figyelmeztető előrejelzés. A téli hónapok közül kiemelkedett a január, amely 1901 óta a 11. leghidegebbnek adódott, ez tükröződött a kiadott jelzések számában és fokozatában is. Már néhány hete beköszöntött a tavasz, amikor pár napra visszatért a tél és a tapadó hó főként a hegyvidéki területeken nagy károkat okozott.

Balaton: unokáink már látni sem fogják?
Riasztó eredményekre hívták fel a figyelmet, a klímaváltozás miatt ugyanis a magyar tenger is gondba kerülhet: a kutatók prognózisa szerint 2100-ra a Balaton vízgyűjtőjén a vízkészlet jelentős csökkenésére kell számítani, ami befolyásolja tó hasznosíthatóságát is.

A kialakult télies idő miatt április 19-én és 20-án hófúvásra vonatkozó riasztást kellett kiadni, amire a veszélyjelző rendszer 2006-os fennállása óta az év ezen szakaszában még nem volt példa. Nyáron, a 2016-os nem túl forró év után, újult erővel tértek vissza a hőhullámok. Az év legmelegebb napja augusztus 4-e volt, akkor Békéssámsonon 41,4 Celsius fokot rögzítettek. A hőhullámokat lezáró hidegfrontok átvonulása során, illetve esetenként a hőhullámok idején is előfordultak heves zivatarok. Emiatt több alkalommal fordult elő 2. fokozatú (narancs) riasztás heves zivatarokra, felhőszakadásra.

A heves zivatarokat lokálisan többször is szélrohamok kísérték, amelyek közül kiemelkedett a július 10-én Balatonaligán mért 157 km/h-s széllökés, ez egyben új balatoni széllökés-rekordot jelentett. Ősszel a fentebb már említett két nagy csapadékos helyzet mellett egyszer (október 29-én) szélviharra kellett kiadni 3. fokozatú jelzést.