Miért csípik a kormány szemét a szélerőművek?

2016. szeptember 06. kedd - 07:30 / kfarkas
  •    

A kormányzat nem támogatja új szélerőművek megépítését Magyarországon – ez derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Narancsnak adott válaszából. Utánajártunk, miért csípik a kormány szemét a szélerőművek, miközben más országokban a napenergiával egyetemben óriási összegeket fordítanak a megújuló energiaforrások kiépítésére.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

„Egyelőre nem látjuk pontosan, hogy a gyakorlatban milyen valós változásokkal jár majd a javasolt módosítás” – mondta a Piac & Profitnak Fülöp Orsolya az Energiaklub szakmai igazgatója annak kapcsán, hogy Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter módosító indítvány nyújtott be a villamosenergia-törvényhez. Eszerint a Parlament felhatalmazná az MKEH-t, hogy megállapítsa, mennyi szélerőmű építésére adhatnak ki engedélyt. A törvényjavaslat kimondja, hogy szélerőmű világörökségi és természetvédelmi területen nem építhető. Más területeken a kormány akkor engedélyezhet – nem háztartási – szélerőműveket, ha az nem veszélyezteti a villamosenergia-rendszer teljesítményét, egyensúlyát. A törvényjavaslat indoklása utal arra is, hogy a szélerőművek létesítésénél figyelmemmel kell lenni táji értékekre, területekre.

„Magától értetődik, hogy természetvédelmi területeken ne épülhessenek erőművek – de nem csak szél-, hanem egyéb erőművek sem, sőt lehetőleg hipermarketek se. Vagyis nem látjuk indokoltnak kifejezetten csak a szélerőművek vonatkozásában kihangsúlyozni ezt a szempontot” – hangsúlyozta kérdésünkre Fülöp Orsolya, aki szerint a Vértesi Erőmű éppúgy tájidegen, mint egy szélerőmű vagy akár egy villanypózna. Ezt alátámasztja az is, – mint azt a Piac & Profit is megírta, – hogy a kormányzatot különösebben nem zavarta, hogy egy külszíni fejtésű lignitbánya gondolatával kacérkodjon az egyetlen természeti világörökségi listán szereplő tájértékünk, az Aggteleki-karszt közvetlen közelében. Ráadásul, miközben a biomassza, geotermikus és napenergia beruházások beindultak az Európai Unió által nyújtott támogatásoknak köszönhetően, nincs magyarázat arra, hogy miért éppen a szélerőművek „csípik” ennyire a kormány szemét – ha csak azért nem, mert erre a célra nincsenek külön uniós pénzek. (Az Európai Unió éppen a szélerőművek anyagi támogatásának visszavágására készül.)

Nem, nem, és nem!

Márpedig ezzel kapcsolatban elég egyértelműen fogalmazott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Magyar Narancs legutóbbi számában, ahol egyértelműen kijelentették, hogy “nem tartják indokoltnak” új szélerőművek létesítését. Bár világszerte szaporodnak a szélerőművek, Magyarországon 2006 óta nem adtak ki újabb engedélyeket, és az NFM szerint ez így is marad a következő évtizedekben. Ez az irányváltás már csak azért is érthetetlen, mert a kormány által is elfogadott Megújuló Energia cselekvési terv a jelenlegi 330 megawattos kapacitást 2020-ig 750 megawattra emelné.

Már most készülni kell a zöld forradalomra
Évek óta várják a hazai megújuló energiatermelésben érdekelt vállalkozások az új támogatási rendszer, a METÁR bevezetését. A jó hír, hogy ez hamarosan megtörténik, a rossz, hogy még sok nyitott kérdés van ezzel kapcsolatban – hívták fel a figyelmet a szakemberek a Piac & Profit által szervezett konferencián.

Fülöp Orsolya szerint tény, a szélerőművekkel termelt villamos energia termelése nehezebben tervezhető, szabályozható, mint egy gáz vagy akár biomassza erőműé. „A szélnek nem lehet azt mondani, hogy éppen akkor fújjon, amikor szükségünk lenne a villamos áramra” – mondta. A magyar villamosenergia rendszert irányító MAVIR-nak kell kezelnie a termelés egyenetlenségéből fakadó feszültségeket. Viszont ennek a kihívásnak, főként, ha tovább növeljük a szélenergia részarányát a magyar energiamixben, csak fejlesztésekkel lehet megfelelni. A jövő egyértelműen a megújuló energiaforrások további feljövetelét hozza, ha erre nem készül fel a magyar villamos energia irányítási rendszer, akkor komoly bajok elé nézünk” – mondta.

Szóval nem nagyon lesz új szélerőmű még egy darabig. Pedig igény volna rá. Ugyan az igaz, hogy 2006-ban engedélyezték utoljára szélturbinák telepítését Magyarországon, de 2010-ben is volt egy erre kiírt tender, de a hivatalba lépő Orbán-kormány végül visszavonta a kiírást. Akkor a kiírt kapacitás háromszorosára tettek ajánlatot a beruházók. Beruházói oldalról tehát nem lenne akadálya további szélerőművek telepítésének. A szélenergia gazdaságossága sem lehet szempont, hiszen a jelenlegi tendenciák szerint az ebből a forrásból származó elektromos energia tíz év múlva már versenyképességben a földgázzal is felveheti a versenyt.

Lenne helye

Ugyanakkor nem (csak) a megújuló energiaforrások kiépítése lenne sürgető feladat Magyarországon. Mindenekelőtt a lakossági tulajdonban lévő épületekben kellene további energiahatékonysági beruházásokat végrehajtani. Erre a célra egyébként az Európai Unió a korábbi évek gyakorlatával ellentétben lehetővé tette, hogy Magyarország 2014 és 2020 között vissza nem térítendő forrásokat is nyújtson a lakosságnak. Ezt a mintegy 90 milliárd forintot végül azonban inkább az önkormányzati épületek energetikai fejlesztéseire fordítanák.

„Már beérkezett Brüsszelbe az ezzel kapcsolatos kormányzati kérelem. Korábban láttunk olyan indoklást a kormányzat részéről, hogy nem sikerült megteremteni a lakossági pályázatok értékeléséhez, kezeléséhez szükséges intézményi rendszert. Kérdés, hogy az Európai Bizottság hogyan fog vélekedni arról, hogy a kormányzat a középületekre irányítsa át a lakóházakra szánt pénzt” – hangsúlyozta az Energiaklub szakmai igazgatója. Enélkül az összeg nélkül azonban várhatóan maradnak az évente, a szén-dioxid kvótaértékesítésből származó bevételek terhére kiírt néhány milliárdos pályázatok – amik néhány óra alatt betelnek és a várhatóan októberben kiírásra kerülő mikrohitel program. Kérdés azonban, hogy ez utóbbi konstrukció pontosan milyen feltételekkel jelenik meg, (lásd keretes írásunkat) illetve hogy a lakosság hány százaléka lesz képes újabb hitelfelvételre.

Októberben jön a nulla százalékos hitel házfelújításra
Több mint 50 ezer lakás vagy családi ház energetikai felújítása valósulhat meg a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) 115 milliárd forintos, országos hitelprogramjában, amely várhatóan ősszel érkezik az MFB Pontokba. A nulla százalékos kamattal elérhető hitel akár 20 éves futamidőre is igényelhető. Családi házak esetében maximum 10 millió, a társasházaknál lakásonként maximum 7 millió forint igényelhető.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor