Ijesztő adatok: ott a legpiszkosabb a levegő, ahol nem is gondolnánk

2016. január 12. kedd - 19:33 / piacesprofit.hu
  •    

A Levegő Munkacsoport újabb méréssorozatával a fűtés légszennyezését kutatta a Börzsöny és Pilis hegyei közt. Ijesztő körkép rajzolódik ki az eredményekből, amely szerint a kristálytiszta hegyi levegő csupán vágyálom.

ijesztő eredmények

Kép: SXC

A szén és tűzifa lakossági égetése miatt toronymagasságú légszennyezési értékeket mértek a Levegő Munkacsoport kutatásában a Budapesthez közeli hegyvidékeken. A kutatásban a szakmai körökben PM10-ként emlegetett szálló por koncentrációját mérték, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Európában a légszennyezés 1,6 ezermilliárd dollár, ebből csak Magyarországon 40 milliárd dollár, azaz fejenként évente több mint 1 millió forint kárt okoz. (A WHO szerint évente 4,3 millió ember hal meg csak a beltéri légszennyezettség miatt.)

A méréseket 2015. november 3-án délután 17 órakor a 864 méter magas Nagy Hideg-hegyen kezdték. A naplemente fényeiben jól látszott a hidegpárna teteje, élesen elkülönülve a felette rétegződő melegebb és szárazabb légtömegtől. A hidegpárna felett átlagosan 6628 részecske szennyezte a levegőt köbcentiméterenként – közölte hírlevelében a Levegő Munkacsoport.

Viszonylag tiszta levegőnek az 1000 részecskét tekinthetjük, ilyen alacsony értéket azonban eddig csak egy alkalommal mértek az országban a felszín közelében, tavaly szeptember 28-án Békéscsabán. Akkor a hosszan elhúzódó, erős széllel párosuló hidegfront söpörte tisztára a levegőt. Hasonló alacsony értéket csak az Időképpel szervezett hőlégballonos mérés alkalmával sikerült elcsípni 1000 méteres magasságban.

A Királyréten pedig már ennél valamivel magasabb, 8670 részecskét mértek. Az igazi hidegzuhany Szokolyán érte a szakembereket: a Börzsöny szívében meghúzódó kis település vastag füstködbe burkolódzott, a fatüzelés fanyar szaga mutatta a szmog forrását. A részecskeszámláló pedig 29 395-ös átlagot mutatott.

Hatvan éve csapott le Londonra a „nagy szmog”
Több mint hatvan évvel ezelőtt, 1952. december ötödikén vastag korom és pára nyelte el Londont. A „Great Smog” öt teljes napig tartotta fogságában a várost, a sokmilliós metropolis iparosítás utáni történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozva. A tömegközlekedés összeomlott, a mérgező ködben emberek ezrei vesztették életüket.

Vácon végezték a következő mérést, a Schuszter Konstantin téren. Vác ugyan lényegesen nagyobb település, mint Szokolya, de csak átlagosan 21 035 részecskét észlelt a műszer. A következő állomás a Duna túlpartján, Pilisszentlászló előtt, a Hegytető parkolóban volt. Itt, távol a településektől, 452 méter magasan szintén tisztább levegőt mértek 6043 részecskével. Ezt a „jó” levegőt katasztrofálisan lerontja Pilisszentlászlón a fűtés, átlagosan 24 021 részecskét mért a részecskeszámláló. A hegyről legurulva Szentendrén is mértek, a Vasúti villasoron, itt 26 172 nanorészecske rontotta a levegőt. Pilisszentkereszten is éreztette magát a fatüzelés füstje, 18 433 részecskét produkálva átlagosan. A Pilis-hegyen, a Boldog Özséb kilátó tetején mérték a legtisztább levegőt, átlagosan 5527 részecskével. A fővárost sem akarták kihagyni a mérésből, ezért mértek egyet a Rózsadomb oldalában, a Lepke utcában és a Nemzeti Múzeum kertjében is. A Rózsadombon viszonylag tiszta levegőt észleltek, az eredmény 12 953 részecske volt, míg a Múzeumkertben is csak 14 202, a közeli Múzeum körút viszonylag nagy éjszakai forgalma ellenére.

A mérés tanulsága, hogy a szilárd tüzelés a fűtési idényben időszakosan nagyobb légszennyezettséget tud kialakítani egy-egy kistelepülésen, mint a fűtés és közlekedés együtt a fővárosban. Az emberi egészség mindennél fontosabb, a Levegő Munkacsoport ezért rendkívül fontosnak tartja, hogy országszerte széles körű ismeretterjesztés és szemléletformálás induljon a helyes fűtési technológia elsajátítása és a légszennyezők hatásainak megismerése érdekében.

A rendszerváltást követő években jelentősen javult a levegő minősége, ez a kedvező trend a 2000-es évek második felében megállt, majd romlás volt tapasztalható. Az Egészségügyi Világszervezet szoftverével könnyen megbecsülhető, hogy milyen egészségügyi károkat okoz hazánkban is a levegő szennyezettsége. A légszennyezettségi adatok alapján, évente Budapesten mintegy 1700 ember, Debrecenben 230, Miskolcon közel 200 ember idő előtti halála hozható összefüggésbe a szmoggal. Az Európai Bizottság már 2014 márciusában felszólította Magyarországot, hogy biztosítson védelmet a polgárok számára a szálló por okozta szennyezettség ellen.