Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője szerint a júliusi sokéves átlag (az 1971-2000-es időszak átlaga) 62,1 milliméter. Az idén júliusban ennek 182 százaléka (117,4 milliméter) hullott országos átlagban, de vannak területek, ahol a szokásos mennyiség több mint háromszorosát mérték, például a főváros térségében és Csongrád megyében. Júliusban a legtöbb csapadékot, 237,6 millimétert a Szentes melletti Pankota automata állomáson rögzítették. A sok csapadék ellenére a nyári időjárás mindinkább mediterrán jellegű, egyre jobban hasonlít Firenze, vagy Torino időjárására.
Júniusban 73,4 milliméternyi eső esett. Ez az 1971-2000-es időszak átlaga alapján a szokásos csapadékmennyiség felének felel meg. Így a nagy mennyiségű júliusi eső révén országosan a két hónap alatt a szokásoshoz képest mintegy 15 százalékkal több eső esett az idei nyáron.
Lakatos Mónika kitért arra is, hogy az idei július a sok esővel együtt is 0,8 Celsius-fokkal melegebb volt a sokéves átlagnál. A napi maximum-hőmérsékletek 5,8 fokkal az átlag fölött, a minimumok viszont 4,7 fokkal átlag alatt alakultak. A legalacsonyabb hőmérsékletet, 6,6 fokot, július 2-án a Nógrád megyei Zabaron mérték. A Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfaluban volt a legmelegebb a hónapban, július 7-én 35,7 fok.
A meteorológiai szolgálat éghajlati szakértője közölte: a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjának legfrissebb, 30 napos előrejelzése szerint az augusztus is a korábbi időszakhoz hasonlóan valamivel a sokévi átlagnál melegebb időt hoz. Elsősorban a hónap közepéig a júliusi időjárás folytatásaként a sokévi átlagot meghaladó csapadék várható. A hónap második felében viszont már átlag körüli vagy kevéssel az alatti eső valószínű.
A rendkívül csapadékos időjárás miatt az elmúlt évtizedek leggyengébb termését takarították be őszi kalászosokból. A termelők a betakarítás elején országos átlaghozammal számoltak az őszi kalászosokból, ám az aratás előrehaladásával a rendkívül csapadékos időjárás, a sárgarozsda gomba károk és a tartós pocokinvázió miatt romlott a búza minősége és csökkent a hozam.
Az ország egyik éléskamrájának számító Békésben a termelők 101 200 hektárról összesen 384 560 tonna őszi búzát takarítottak be. A termés 70 százaléka takarmány minőség és csak 30 százaléka felel meg az étkezési minősítés feltételeinek. A betakarítás első harmadában a termés fele volt étkezési minőségű. A tavaly őszi és a téli időszakban viszont alig hullott csapadék a megyében, az őszi kalászosok fejlettsége tavasszal az átlagosnál gyengébb volt.
A termelők 15 500 hektárról takarítottak be őszi árpát, hektáronként 3,6 tonnát, tavaszi árpából hektáronként 2,9 tonnát 12 200 hektár területről. Rendkívül alacsony volt a tritikále hozama, 4850 hektár területről 2,8 tonna átlagtermést tudtak betakarítani a termelők. Zabból 5280 hektáron az átlaghozam hektáronként 2,2 tonna volt.
