Kép:Wikipedia

A rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben a vasárnapi munkavégzésnek nincsen törvényi akadálya. Vasárnap, illetve munkaszüneti napon az a munkáltató vagy munkakör működik rendeltetése folytán, amely e naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján működik, illetve amennyiben baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá vagyonvédelmi okból szükséges. Ilyennek minősülnek például a benzinkút, a vendéglátóhelyek, a művészeti, valamint a kulturális intézmények. A Kúria döntése értelmében ilyennek minősül a megváltozott társadalmi szokások okán például a bevásárlóközpont is.

Idényjellegű munkavégzés esetén vasárnapra rendes munkaidő beosztható. A munkáltató tevékenysége akkor idényjellegű, ha az a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időtartamához kötődik - tehát az adventi vásár például egyértelműen ilyen.

Míg a munkaszüneti napon végzett munkáért 100 százalékos bérpótlék jár, addig a vasárnap történő munkavégzésért bérpótlék csak kivételes esetben jár. Nézzük, melyek ezek.

Pótlék illeti meg bizonyos kivételekkel azt a munkavállalót, aki vasárnapon, a munkaidő-beosztása szerinti rendes munkaidőben teljesít munkavégzést. A munkavállalót megillető bérpótlék összege a rendes munkabéren felül 50 százalék, amennyiben a vasárnapi munkavégzésre:

• három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy
• a heti pihenőnapok két héttől hat hónapig terjedő összevonásával kerül sor.

Nem jogosult azonban vasárnapi pótlékra

• a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben,
• a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott,
• a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint
• az idénymunkát végző munkavállaló.

Vasárnapi munkavégzés esetén az 50 százalék mértékű bérpótlék (vasárnapi pótlék) nem jár automatikusan, csak abban az esetben, ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a munka törvénykönyve 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető – figyelmeztet dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd. Hozzátette, a gyakorlatban több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló esetén jár vasárnapi pótlék.

Azt kell tehát megvizsgálni, hogy az Mt. 101. § (1) bekezdésének mely rendelkezése alapján tart nyitva a munkáltató vasárnap. Amennyiben kizárólag a kereskedelemről szóló törvénnyel összefüggő fenti rendelkezésekre tekintettel, abban az esetben jogosultak a munkavállalók a vasárnapi pótlékra.

Így azok munkavállalók, akiket a munkáltató olyan tevékenység keretében foglalkoztat, amely esetében a vasárnapi munkavégzés a körülményekből, a munkakör sajátosságából szinte magától értetődően következik, nem jogosultak pótlékra. Ilyen eset lehet például, ha azért dolgozhatnak vasárnap, mert a munkáltató rendeltetése folytán vasárnap is működik, vagy, mert az érintett dolgozók foglalkoztatására kizárólag szombaton és vasárnap kerül sor részmunkaidőben. Továbbá azok sem, akik munkakörük, vagy a munkáltatójuk tevékenységének sajátossága alapján számíthatnak a rendszeres vasárnapi munkavégzésre, azoknak nem jár a bérpótlék.