2017. július 1-jei hatályba lépéssel több ponton módosul a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény. A módosítások érintik egyrészt az eljárások anyagi jogi jellegű előírásait, összefüggésben állnak a hitelbiztosítéki prioritások és eszközök szerepével, valamint kiterjednek eljárásjogi normákra is. Együttműködő partnerünk, az Adó Online szakértőjének cikke segítségével bemutatjuk a csőd- és felszámolási eljárás bírósági szakaszaival összefüggésben felmerülő, az eljárásjogi jellegű előírásokban bekövetkező változásokat.
A csőd- és a felszámolási eljárás kezdeti szakaszát érintő változások
A bírák ügyterheinek csökkentése érdekében bővülnek azok az esetkörök, amikor bírósági titkár önállóan is eljárhat, és bírói jóváhagyás nélkül határozatot hozhat. Ebből fakadóan bírósági titkár önállóan is elrendelheti a felszámolást nemcsak azokban az eljárásokban, ahol a felszámolás elrendelése a cégbíróság értesítése alapján, hivatalból történik, hanem azokban az esetekben is, amikor a felszámolást maga az adós kezdeményezi, vagy nem az adós kezdeményezte ugyan, de az adós a hitelező követelését maga is elismerte vagy legalábbis nem vitatta. Az egyszerűsített felszámolás során azokban az esetekben is hozhat bírósági titkár a felszámolás befejezéséről végzést, amikor felhívás ellenére sincs olyan adat, amely alapján megállapítható, hogy az adósnak van-e a hitelezők között felosztható vagyona, valamint ha az adós vezető tisztségviselője nem tett eleget iratátadási kötelezettségének.
Amennyiben a törvényszék a csőd- és felszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetve a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig felfüggeszti, ennek ténye nem akadálya a közbenső mérleg bírósági jóváhagyásának – rögzítve annak az összegnek a maximális felső határát is, amely a jóváhagyott közbenső mérleg alapján a felszámolónak kifizethető. A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemtől történő elállás esetén a bíróság köteles rendelkezni az eljárást megszüntető végzésben az eljárásban hozott, a felszámolást elrendelő, illetve az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő korábbi végzések hatályon kívül helyezéséről is.
Több módosítás érinti a csőd- és felszámolási eljárásban született bírói döntések elleni fellebbezés szabályait. A törvény újonnan beiktatott bekezdése rögzíti – a törvény más rendelkezéseinek módosításával is összefüggésben –, hogy a fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a fellebbezés érdemi elbírálásához alkalmas iratok a másodfokú bírósághoz beérkeznek. A rendelkezés abban az esetben alkalmazható, ha a törvény a fellebbezés elbírálása tekintetében a bíróság részére ügyintézési határidőt állapít meg.
- A törvény a felszámolási eljárást befejező végzéssel szemben előterjesztett fellebbezés elbírálására 90 napos határidőt szab.
- Egyszerűsített felszámolás során előterjesztett kifogást elbíráló végzés ellen 8 napon belül lehet fellebbezni, amely fellebbezést a bíróság 30 napon belül köteles elbírálni.
- Stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a rendkívüli moratórium megszüntetéséről hozott végzéssel szemben fellebbezésnek van helye, amelyet soron kívül, de legfeljebb 15 napon belül el kell bírálni.
A felszámolási eljárásokban indokolatlanul rövidnek bizonyult a gyakorlatban a felszámoló mulasztása vagy jogszabálysértése esetén a kifogás benyújtására nyitva álló törvényi határidő, így a módosítás a kifogások előterjesztésére rendelkezésre álló határidőt 8 napról 15 napra emeli. Ha a kifogást a bíróság megalapozottnak találja, de a felszámoló nem járt el felróhatóan, a kifogást elbíráló határozatban a bíróság mentesítheti a felszámolót azon költségek viselése alól, amely költségek a kifogást benyújtó félnél merültek fel. Ezekben az esetekben a kifogást benyújtó fél költségeit a felszámoló a felszámolási költségek között szerepeltetheti; a költségviselés alól történő mentesítésre csak a felszámoló e tárgyban előterjesztett kérelmére kerülhet sor.
A kifogásnak helyt adó végzés ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen pedig a kifogást előterjesztő fél. A végzésnek a kifogást előterjesztő fél részére megítélt költségek felszámolási költségként történő kifizetését engedélyező rendelkezése ellen a kifogást előterjesztő fél részére is nyitva áll a fellebbezési lehetőség a kifogásnak egyébként helyt adó végzés esetében is, ha a kifogást előterjesztő fél egyben hitelezőnek is minősül. A Csődtörvény bekezdése rögzíti a kifogást elbíráló végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálására nyitva álló ügyintézési határidőt. Ennek értelmében a bíróság 45 napon belül köteles a fellebbezést elbírálni. Amennyiben a bíróság a felszámolóval szemben bírságot szab ki, akkor a jogszabály értelmében a bíróság a felszámolóval szemben bírságot kiszabó határozatát a jogerőre emelkedését követő 8 napon belül köteles megküldeni a felszámolók névjegyzékét vezető, illetve nyilvántartó hatóságnak.
