Transzferár: megéri előre fizetni a NAV-nak?

2014. szeptember 09. kedd - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

A NAV egyre szigorúbban ellenőrzi a kapcsolt felek közötti tranzakciók árképzési gyakorlatát a kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcsot, és tevékenységének finanszírozási módját - hívják fel a figyelmet a Saldo szakértői. Jelentős kockázatot hordoznak a transzferár-nyilvántartások is. Hogyan csökkenthető a bizonytalanság?

Kép:Pixabay

A korábbi időszak gyakorlatától eltérően, amikor az ellenőrzés csupán a transzferár-nyilvántartások formai követelményére fókuszált, a tartalmi követelmények ellenőrzése került előtérbe. A transzferárazás érdemi vizsgálata következtében az elmúlt három évben közel megduplázódott a revizorok által feltárt adóhiány összege az ellenőrzések során, amelynek vonzataként a kiszabott adóbírságok is jelentősen megemelkedtek. (A kisvállalkozások mentesülnek a transzferárdokumentáció-készítési kötelezettség alól, amennyiben teljesítik a feltételeket. De ki minősül kisvállalkozásnak?)

Jelentős adókockázatot hordoznak a transzferár-nyilvántartások is, tekintve, hogy a nem megfelelően elkészített dokumentáció miatt akár 2 millió forintot is kiszabhat az adóhatóság, amelynek összege ismételt mulasztás esetén 4 millió forint is lehet. Ugyanazon nyilvántartás elkészítésének újbóli elmulasztása esetén pedig az első alkalommal megállapított bírság összegének négyszeresével is büntethetik a vállalkozásokat – hívják fel a figyelmet a Saldo szakértői.

A transzferárak adóoldali kockázatcsökkentés eszköze az adózás rendjéről szóló törvény alapján kérelmezhető szokásos piaci ár-megállapítási eljárás. (APA eljárás: Advance Pricing Arrangement)

Tipikus hibák, biztos büntetés
A transzferár-dokumentáció elkészítésénél könnyen vétenek hibát a figyelmetlen vállalkozások, amiket komoly büntetésekkel “jutalmaz” az adóhatóság. Hegedűs Sándor az RSM-DTM adóüzletág vezetője néhány ilyen tipikus, gyakran elkövetett hibát mutat be itt.

Az APA eljárás a szokásos piaci ár adóhatósági megállapításának jogintézménye, célja, hogy a vállalkozások már a szerződés megkötése előtt megállapodjanak az adóhatósággal a jövőbeni ügylet szokásos piaci árában, a szokásos piaci ár meghatározásának módszerében. Lényegében a vállalkozás előzetesen bemutatja az adóhatóságnak a kapcsolt vállalkozásával folytatandó ügyletét, annak transzferár-kezelését, az adóhatóság pedig határozatban hagyja jóvá az árképzési gyakorlatot vagy a szokásos piaci ártartományt.

Az APA-eljárást egyfelől jövőben kötött ügyletekre, másfelől olyan szerződések esetében lehet kérni, amelyek alapján a kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően folyamatos teljesítés történik (a megkötés időpontjától függetlenül). Az Art. értelmében folyamatos teljesítésűnek minősül az a szerződés/ügylet, amelyet legalább 6 hónap időtartamra kötöttek, és amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik, vagy hitelkeret fenntartására vonatkozik, vagy folyamatos rendelkezésre állást ír elő.

Megéri előre

Ha a vállalkozás kérelmezi az adóhatóságtól a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárást, jelentős előnyöket élvezhet mivel:

  • jelentősen minimalizálhatja transzferár kockázatát;
  • a határozattal érintett ügylettel kapcsolatosan a lefedett időszakban, amely lehet 3 de akár 5 év is, nem kell transzferár-dokumentációt készítenie;
  • két vagy többoldalú eljárás esetén csökkenti a kettős adóztatás esélyét.
„Csak” nyolcmilliós a bírság
Immár nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell dokumentálni a transzferár-változásokat. Szerencsére a dokumentáció készítését „ösztönző” mulasztási bírság maximuma továbbra is „csak” 8 millió forint lehet, – ügyletenként.

Megkérik az árát

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjköteles, a díjat az eljárás megindítása előtt kell leróni. A díj mértéke több tényezőtől függ.

Egyoldalú eljárás esetén (hatálya a magyar adóhatóságra és a magyar adóalanyra terjed ki)

  • legalább 500 ezer Ft és legfeljebb 5 millió Ft, ha a szokásos piaci árat az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerével lehet megállapítani;
  • legalább 2 millió Ft és legfeljebb 7 millió Ft, ha a szokásos piaci ár a három hagyományos módszertől eltérő módszer alapján állapítható meg.

Kétoldalú eljárás esetén (hatálya a két kapcsolt vállalkozásra és az illetőségük szerinti adóhatóságokra terjed ki)

  • legalább 3 millió Ft és legfeljebb 8 millió Ft

Többoldalú eljárás esetén (hatálya több külföldi adóhatóságra és kapcsolt vállalkozásra terjed ki)

  • legalább 5 millió Ft és legfeljebb 10 millió Ft.

Ha a szokásos piaci árat – vagy ártartományt- összegszerűen nem lehet megállapítani, a díj az adott eljárástípusra vonatkozó díjtartomány minimumával egyező összeg.

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban a vállalkozás kizárólag okleveles adószakértő, adótanácsadó, adószakértő vagy ügyvéd képviseletével járhat el.

Hogy számolják a szokásos piaci árat?
A szokásos piaci ár meghatározásához leggyakrabban a versenytársak jövedelmezőségi mutatóinak összehasonlítását használjuk – mondja  Kuntner Andrea, a VGD Ferencz & Partner  Kft. adószakértője . Ha a vizsgált cég jövedelmezősége belefér egy meghatározott tartományba, akkor az általa használt árak a főtevékenységére vonatkozóan piacinak mondhatók.
Azonban mind a jövedelmezőségi mutatók kiszámításánál, mind a relevancia tartomány meghatározásánál számos buktató elképzelhető. Például ha más szűrési metodikát alkalmazunk – máshogy határozzuk meg az elvárt jövedelmezőségi tartományt – mint az adóhivatal, lehet, hogy egészen más eredményre jutunk, annak ellenére, hogy mi is – ahogy az adóhatóság. Sokan próbálják a szűrési feltételek „testre szabásával” elérni , hogy beleférjenek a megfelelő tartományba – ennek érdekében kihagynak, vagy épp betesznek egyes versenytársakat az adatbázisba. Ez azonban nem egzakt módszer, így hiába érjük el vele, hogy az elvárt tartományba kerüljünk, az adóhivatal egzakt lépések alapján fogja megállapítani a jövedelmezőségi tartományt, így ismét a cégnek kell piac- és versenytárselemzéssel alátámasztania, hogy miért hagyott ki, vagy vett bele bizonyos versenytársakat.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek