Személyes adat a céges e-mail cím?

Gyakran előfordul, hogy a munkáltató céges e-mail címet biztosít a munkavállalónak. Ennek kapcsán felmerülő a kérdés, hogy a céges e-mail cím személyes adatnak minősül-e, küldhető-e rá elektronikus reklámlevél? Szintén problémát jelenthet, hogy a munkáltató miként ellenőrizheti a céges e-mail cím használatát, ha azon magánjellegű levelezést is folytat a dolgozó.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Céges e-mail cím mint személyes adat

Személyes adatnak azok az információk, ismeretek minősülnek, amelyek azonosítható természetes személyre – azaz emberre – vonatkoznak. Az azonosítás, illetve azonosíthatóság egyik leggyakoribb esete természetesen a név. Azonban sok más tényező is azonosíthat egy személyt, például a képmása, egyéb testi jellemzője vagy valamely azonosító száma.

Előfordul, hogy egy cég munkavállalója vagy a más alkalmazottja olyan céges e-mail címet kap, amelynek azonosítójában szerepel az érintett személy vezetékneve és utóneve. Ebben az esetben, mivel a név alkalmas az e-mail cím használójának azonosítására, a céges e-mail cím személyes adatnak minősül.

Nem tekintendő személyes adatnak viszont az olyan céges e-mail cím, amely például „info”, „iroda” vagy más hasonló azonosítóval kezdődik. Ilyenkor nem lehet a címet meghatározott személyhez kötni, még akkor sem, ha azt ténylegesen egy adott személy használja.

Az új uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR kapcsán gyakran felmerülő kérdésekre itt talál válaszokat!

Milyen szabályok vonatkoznak a céges emailcímre? - Kép: Pixabay

Elektronikus reklámlevelek

Magánszemély részére e-mailben direkt marketing célú levelet akkor lehet küldeni, ha ahhoz a személy előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. Ez ugyanúgy vonatkozik azokra a céges e-mail címekre is, amelyekben a címet használó személy neve szerepel. Ilyen céges e-mail címekre marketinglevelek csak akkor küldhetők, ha ehhez az érintett személy hozzájárult. Olyan céges címre, amelyben nem szerepel a használó neve, hanem valamely általános azonosítóval kezdődik, hozzájárulás nélkül is küldhető elektronikus reklámlevél.

Az adatkezelő fogalma a GDPR szerint: adatkezelői minőség tényleges adatkezelés nélkül?
Az Európai Unió Bíróságának 2018. június 5-i ítélete a Facebookon fenntartott rajongói oldalaink adatkezelésével kapcsolatban új helyzetbe hozza a rajongói oldalak adminisztrátorait. dr. Párkányi Rita, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere és adatvédelmi szakértőjének segítségével rámutatunk az ítéletből következő fontos tanulságokra.
A céges e-mailek ellenőrzése

Előfordulhat, hogy a munkáltató által biztosított e-mail címet a munkavállalók időnként saját magánlevelezésükre használják. Ez egyrészt azzal jár, hogy a munkáltató személyes adatok kezelőjévé válhat, mivel a dolgozó magánlevelezése személyes adatnak számít. További problémát jelenthet ilyen esetben, ha a munkáltató ellenőrizni kívánja a céges e-mail fiókot, amelyben magánlevelek, azaz személyes adatok is találhatóak.

A legkézenfekvőbb, ha a munkáltató nem engedélyezi a céges e-mail cím magáncélú használatát, és a céges e-mail fiók használatára is kiterjedő szabályzatot alkot. Ennek ellenére is előfordulhat, hogy a munkavállalók magánlevelezést bonyolítanak a céges e-mail címükön, így az e-mail fiók ellenőrzésekor a munkáltatónak tekintettel kell lenni az adatvédelmi követelményekre. Az e-mail fiók ellenőrzésére a munkavállaló tájékoztatását követően kerülhet sor. A tájékoztatásnak többek között ki kell terjednie az ellenőrzés céljának, a munkáltató ellenőrzéséhez fűződő érdekeinek ismertetésére. Ismertetni kell a munkavállalóval az ellenőrzés menetét, illetve a jogorvoslati jogairól is tájékoztatni kell.

A munkavállaló e-mail fiókjának ellenőrzésekor be kell tartani a célhoz kötöttség, valamint a szükségesség és arányosság követelményét. Az ellenőrzés nem járhat a munkavállaló adatvédelmi jogainak és magánszférájának szükségtelen és aránytalan sérelmével. Így például, ha egy levél feladójából vagy tárgyából is kitűnik, hogy magánlevélről van szó, már nem indokolt a levél tartalmának megismerése.

Szerző:

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

 

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo