Egyetlen cég sem vonhatja ki magát abból a jogszabályi, üzleti, szakmai és társadalmi környezetből, amelyben működik. Sőt a globalizáció korában pontosan az iroda-áthelyezések, új országokba való áttelepülések mozgatórugója az, hogy mennyivel jobb feltételeket kínál egy másik helyszín. „Az ökoszisztéma az a levegő, amit a cégek szívnak” – fogalmazott Ács Zoltán, a Design Terminál inkubációs programjának vezetője.
A helyi startup-ökoszisztémát három-három fős csapat ostorozta és védte egy moderált vitában a Budapesti Gazdasági Egyetemen. A közönség szavazott és zömében elégtelennek találta a helyi ökoszisztémát. Amint az a vita végén leadott voksokból kiderült, csak egy embert sikerült meggyőzniük az előadóknak.
Egy startup-ökoszisztéma jellemzésének megvannak a maga kritériumai. Milyen könnyű céget alapitani, mennyire nagyok az adminisztrációs terhek, milyen a felsőoktatási mezőny, milyen szakmákban nyújtanak erős utánpótlást, új tehetségeket a helyi egyetemek? És még sorolhatnánk.
„Berlinből jöttem haza, ahol a legjobb startup-ökoszisztémák egyike található. De itthonról is ugyanolyan jól tudunk működni, ha nem jobban. Most egymillió dolláros befektetésről tárgyalunk, már nyolc befektetővel beszéltünk és megyünk többhöz. Tőke van” - mondta Pál Marcell, akinek házi sörfőző automatája, a Brewie rekordot döntött az IndieGogón.
Vannak akcelerátorok, a nagyok is rárepülnek az ígéretes cégekre: a Prezi-t a Magyar Telekom segítette a kezdetekben, jelen van a színen az OTP, van helyi kockázati tőke -Oktogon Ventures, Hiventures-, működnek inkubátorok, mint a Loffice a Millenáris Startup Campus, és ad pénzeket a Budapest Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány is. Csákné Filep Judit, a BGE Budapest Lab tudományos vezetője, startup kutató szerint 2008-tól beszélhetünk egyáltalán hazai startupok-ökoszisztémáról és csak 2014 az az év, amikor „már el lehet érni valamit” benne. Úgy véli, ne legyünk türelmetlenek.
Pedig nincs idő, tűnt ki Radácsi László szavaiból. A BGE Budapest Lab igazgatója úgy látja, a hazai startup-ökoszisztéma az elmúlt években folyamatosan hátrébb sorolják a nemzetközi összesítésekben, „az egyik százas listán 28 helyet estünk vissza” és ez részben annak köszönhető, hogy óriási a verseny, más városok erősítenek be és jönnek fel a toplistán. A hazai szcéna szereplői „nem működnek együtt, fragmentált erőlködések történnek.”
(Fotó: Facebook/BGE Lab)
Irreleváns megtérülés, nyereségesség
Közhely, hogy a cégek sikerességének alapmutatója a nyereségesség. „Egy startup-alapitó éveken keresztül tud úgy működni, hogy úgy gondolja sikeres, mert pitch-versenyeken nyer, konferenciákon ad elő, miközben nincsenek üzleti eredményei. Az ökoszisztéma eltéríti attól, hogy eredményes legyen” – vélekedett Bodó Péter, a kerekesszékes útvonaltervező startup, a Route4u alapítója.
Ugyan szerepe szerint a vitában védenie kellett a környezetet, mégis a helyi színezet egyik hátulütőjét emelte ki Ács Zoltán, aki szerint a magyar „protest nemzet, valami ellen szeret tiltakozni, holott a vállalkozáshoz valami mellet kell síkra szállni. Hogy ezt megteszem.”
Ács úgy látja, a „fejlődés irányát és folyamatát tekintve jó irányba megyünk. Persze mindig lehet mondani, hogy a helyzet nem elég jó. Egy startup egyébként is „átlagosan hatszor pivotál,” vagyis közel sincs az meg írva a nagy könyvben, hogy egyből beüt az ötlet és azonnal tarolnak vele.
Ács kiemelte, hogy a közelmúltban egyre több startup tette át székhelyét vagy nyitott új irodát a magyar fővárosban. A többség járt már máshol is, van összehasonlítási alapja -volt olyan, amelyik izraeli akcelerátor után választotta Pestet-, olcsónak találják itt a megélhetést, imádnak Budapesten élni és azt a tudást megkaphatják nálunk, amit másutt.
Néhány nagyot vagy sok kicsit?
A világban 341 unikornis létezik, vagyis olyan startup, melynek értéke meghaladja az egymilliárd dollárt. Ennek 49 százaléka az USA-ban található, 26 százaléknak Kínában van a székhelye. Ami relevánsabb számunkra, csak 2 százaléknak -8 cég- németországi és mindössze egy észt. Ez utóbbi szintet kellene elérnünk.
„A többség hihetetlenül veszteséges. Mi a jó? A 10 000 vállalkozás vagy ha egy nagy unikornison veszítünk? Nem lehet a mamutot az egérhez hasonlítani” – morfondírozott Pál Marcell.” – Pál Marcell, aki azért fontos áttörésnek tartja, hogy a Bitrise már angol céget vásárolt fel.
„A startupjaink zömében erősebb scale upok”, mondta Ács. (Az OECD szerint e fogalom olyan céget takar, amely legalább 10 alkalmazottat foglalkoztat, s az elmúlt 3 évben minimum 20 százalékot megtérülést hozott.)
Tőke van dögivel
Magyarországon félmillió és egymillió dolláros tőkebevonás közti tartományban 4 start up van, 1-5 millió dollár közé pedig 7 cég ért el. A hazai startupok 84 százaléka magvető-tőkén nem jutott túl, ismertette a statisztikákat Radácsi. „Ez lakosság- és GDP-arányosan is kevés. A logikátok szerint 247 év múlva sikeres lesz valamelyik.”
Radácsi azt sem látja helyesnek, hogy a szektorban ott a „túlöntött állami pénz, pedig azt tanítjuk, hogy a magántőke hatékonyabb, mint az állami.”
„Több pénz van, mint vállalkozás az országban” – mondta Pál Marcell, aki nyilvánvalóan befektetésre érdemes vállalkozásokat értett ez alatt. „De nem látjuk, hogy a csehekhez, szlovákokhoz, lengyelekhez képest nagyságrendekkel több sikeres cégünk lenne” – tette hozzá Bodó Péter.
Van itt minden, csak…
„Fehér Gyula a Ustreamből sikeresen exitált, és most idehaza fektet be az Oktogon Ventures-szel. Azért jön haza és még tovább növelje a vagyonát, mert rossz itt az ökoszisztéma?” – kérdezte Csákné Filep Judit, a BGE Budapest Lab tudományos vezetője, startup-kutató.
De Halaska Gábor, az Insider Blog szerzője opponensként azonnal kontrázott: „Fehér szerény ember, szerényen vette a Tesláját is, nem Dagobert bácsi, aki azt várja, hogy nőjön a pénz a feneke alatt. Pontosan azért jön haza, mert nem jó az ökoszisztéma és szeretné javítani.”
Észtország sikeréhez hozzájárulhatott, hogy ott működött egy fontos szovjet technológiai intézet, jegyezte meg Ács. Radácsi szerint viszont fontos előzmény volt az is, hogy „kényszerrel digitalizálták” az általános iskoláikat, és az onnan kikerülő generáció kezdett el vállalkozni.
Észtországban a Skype eladásakor nagyjából kétszáz alkalmazott-részvényes lett milliomos, akik elindították a helyi mecenatúrát, startupokat mentorálnak. „Az ilyen alapítók nálunk is aranyat érnének. Az alapító identitása fontos. Minden elérhető, két kattintással adhatsz el Kínába. nemzetközi megközelítés kell a céged építéséhez, és az alapítónak ezzel a hozzáállással kell felvennie az első emberét is” – mondta Ács.
Nemzetközi kilépés: csakis új teammel
De hiába magyar kötődésű és elköteleződésű egy fiatal startupper, ha nem képes globális behemótot felépíteni. „Nincsenek szupersztár menedzsereink, akik 100-150 millió dolláros vagy annál nagyobb cégértéknél tudnának vezetni. Néhány tízmillió dolláros tranzakciókat látunk, ilyen cégeladásokból van sok” – mondta Ács. Ha magasabb szintre jutna egy magyar alapítású startup, sanszos, hogy a befektetők lecserélnék az alapitó teamet nemzetközi profikkal.
Még mindig gettóban vagyunk itthon, ezt egy anekdotával illusztrálta Halaska Gábor, az Insider Blog szerzője, a Figyelő újságírója, aki sorban állt a bécsi Pioneer Festen a Y Combinator gurujához.
Még egy vezető magyar kockázati tőke alap nagy embere is csatlakozott a fiatal húszasok sorához, akik igyekeztek megmutatni legújabb appjukat az amerikai potentátnak. A magyar befektető azt mondta Halaskának, jó cégeik vannak és kapcsolatot keresne, szeretné megtudni a Y Combinatortól, hogyan lehet őket nemzetközileg pozicionálni. „A tapasztalat és tudás még finoman szólva hiányos, hogy a magyar csapatokat sikerre vigyék” – szögezte le Halaska.
- A San Francisco-öböl környékén 5801 startup működik, 13 000 ezer startup-alapító dolgozik. Mintegy 17 000 darab befektetést eszközöltek itt az elmúlt két évben 41 milliárd dollár értékben.
- A San Francisco-öbölben összpontosul a világgazdaság nem kis része, mert ugyan az Ubert használva a világ minden táján helyben költik el és keresik meg a pénzt az emberek, de az ilyen tranzakciók egy része, nagyjából 20 százaléka itt köt ki. A tőke és az árbevétel ilyen mértékű koncentrációjára a Római Birodalom és a gyarmatbirodalmak létrejötte óta nem volt példa, hangsúlyozta Ács. Ebből kellene a magyaroknak elcsippenteniük valamennyit.
