Milyen területekre irányult 2020-ban a GVH fókusza?
Fogyasztóvédelemi hatáskörében a GVH 3 fő szempont mentén határozta meg a járvány idején beavatkozása irányait:
- Jelentős hangsúlyt fektetett a megelőzésre, ún. sweep-ek lefolytatását kezdeményezte, illetve csatlakozott külföldi hatóságokhoz ezen a területen (sweep alatt azt értjük, amikor a hatóság jelentős számú weboldalt, illetve webshopot vizsgál át rövid határidőn belül jogsértések feltárása céljából)
- Tájékoztató anyagokat tett közzé vállalkozások számára, hogy hirdetéseiket a jogszabályoknak megfelelően alakítsák, illetve a fogyasztók részére, hogy felismerjék az őket célzó tisztességtelen kereskedelmi kommunikációkat
- Versenyfelügyeleti eljárásokat folytatott le a vírusokkal szembeni hatékonyságot ígérő termékek reklámkampányai kapcsán a jogsértések szankcionálására, e körben ideiglenes intézkedés elrendelésére is sor került a gyors és hatékony beavatkozás érdekében
„Az antitröszt jellegű jogsértésekkel szembeni fellépés terén a digitalizáció és az e-kereskedelem rohamos előretörésére tekintettel prioritássá vált 2020-ban a digitális piacokon működő jelentős piaci pozícióval bíró vállalkozások működésének figyelemmel kísérése, annak érdekében, hogy piaci pozíciójukat ne használhassák fel versenytársaik kiszorítására” – ismertette Dávid Barbara, az AegisLegal versenyjogi szakértője.
A korábbi évekhez hasonlóan a tavalyi év során is stratégiai cél volt a (közbeszerzési) kartellek elleni küzdelem, a GVH 26 vállalkozásnál folytatott le előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatást (dawn raid), ahol összesen 7 TB mennyiségű adatot vett birtokba és dolgozott fel a vizsgálatok során.
A GVH az elmúlt évben hatékonyabbá tette az összefonódások ellenőrzését is, mivel prioritásként jelent meg az összefonódásokkal kapcsolatos engedélyezési eljárások minél gyorsabb és hatékonyabb lezárása annak érdekében, hogy a tranzakciókban rejlő kockázatok csökkenjenek.
Említésre méltó továbbá, hogy az elmúlt évek során felhalmozódott jogalkalmazói tapasztalat alapján a GVH felülvizsgálta fúziós közleményét, illetve az antitröszt ügyekben új bírságközleményt adott ki. A közlemények jelentős szereppel bírnak ugyanis a GVH jogalkalmazásában, azok figyelemmel követése elengedhetetlen a hatékony versenyjogi megfelelés, valamint a jogsértésekkel kapcsolatos eljárások során is.
A 2020. évi tevékenység számokban
A GVH 2020-ban 96 új eljárást indított és 106 folyamatban lévő eljárást zárt le, ez utóbbi mintegy 9 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.
Az ügyek legnagyobb részét az összefonódásokkal kapcsolatos eljárások tették ki. Tavaly 61 fúziós bejelentés érkezett a GVH-hoz, amely 7%-kal több az előző évinél. Ügyszám tekintetében ezt követték a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos fogyasztóvédelmi ügyek. A többi ügy pedig versenykorlátozó megállapodások és erőfölénnyel való visszaélés tárgyában indultak.
A vállalkozások világjárvány okozta nehéz helyzetére tekintettel a GVH 768 millió Ft bírságot érintő fizetési átütemezést és részletfizetést engedélyezett. Több ügyben pedig a GVH a bírság mértékének megállapítása során figyelembe vette az említett szempontot.
2013 óta nem került sor akkora összegű bírság kiszabására egy naptári év során, mint az előző évben. Idézzük fel, hogy melyek voltak azok a magatartások, amelyek elkövetése miatt a legmagasabb összegű, milliárdos nagyságrendű bírságok jártak 2020-ban.
Első helyezett: 2,5 milliárd forint
A legmagasabb bírságot a holland székhelyű online szállásfoglaló portál üzemeltetője kapta.
- a vállalkozás megtévesztően hirdette egyes szálláshelyeit ingyenes lemondási lehetőséggel, a fogyasztók ugyanis az ingyenes lemondás lehetőségét sok esetben csak időben korlátozottan vehették igénybe, illetve magasabb árat fizettek a szállásért, azaz az ingyenesség árát a vállalkozás valójában beépítette az érintett szállás díjába,
- a vállalkozás agresszív értékesítési gyakorlatot is folytatott azáltal, hogy pszichés nyomás gyakorlásával (a szállás lefoglalására sürgető és FOMO hatást előidéző állításokkal) igyekezett rábírni a fogyasztókat a minél hamarabb történő foglalásra,
- a vállalkozás nem az elvárható szakmai gondossággal járt el továbbá a magyarországi szállásadók ajánlatainak megjelenítésekor a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) kiemelt fizetési eszközként való feltüntetésekor.
A második legmagasabb összegű bírságot két hazai társkereső weboldalt is működtető, luxemburgi székhelyű vállalkozásra szabta ki a GVH, tekintve, hogy az több jogsértést is megvalósított:
- ingyenesen hirdette a társkereső szolgáltatást, holott a szolgáltatáshoz díjmentesen korlátozott mértékben lehetett hozzáférni, a célnak megfelelő használat csak díjfizetés ellenében volt lehetséges,
- megtévesztő módon tájékoztatta a fogyasztókat a szolgáltatás időtartamáról, valamint az igénybevétel alatt fizetendő díjról, tekintve, hogy a prémium előfizetés automatikus meghosszabbodására, valamint a meghosszabbított időtartam alatt fizetendő díjra vonatkozó tájékoztatást a fogyasztók a megjelenítés módjából adódóan nem észlelték,
- megtévesztő módon tájékoztatta a fogyasztókat a szolgáltatását igénybe vevők számáról,
- az információk közzététele és a szolgáltatás tartalmának kialakítása és annak nyújtása, valamint a weboldalak működtetése során megsértette a szakmai gondosság követelményét is.
A harmadik legmagasabb összegű bírságot a GVH az előzőkkel ellentétben nem fogyasztóvédelmi, hanem antitröszt típusú ügyben szabta ki. A személyzeti tanácsadással foglalkozó vállalkozások országos szövetségével szemben azért került sor bírság kiszabására, mivel annak etikai szabályzata 7 éven keresztül több olyan rendelkezést (pl. a munkaerő-kölcsönzés és közvetítés minimális díja, a társulás tagjainak egymás munkavállalóira vonatkozó átcsábítási tilalma) is tartalmazott, amelyek a tagvállalkozások közötti verseny korlátozását célozták. Az árrögzítés ugyanis a legsúlyosabb versenykorlátozásnak minősül, mivel jelentős társadalmi többletterhet eredményez, míg az átcsábítási tilalom a szektor felosztására irányult, és megakadályozta a munkavállalók szabad piaci mozgását. Az etikai szabályzat azon rendelkezései is a piac felosztását célozták, amelyek megtiltották a tagvállalkozások számára a kiközvetített munkavállalók újraközvetítését.
A kiszabott, összesen 8,4 milliárd forint versenyfelügyeleti bírság mellett a fogyasztói kompenzáció – amelyet a vállalkozások a GVH-val való együttműködés során az elkövetett jogsértés negatív hatásainak kompenzálása érdekében fizetnek a fogyasztóknak – értéke meghaladta a 2,1 milliárd forintot.
A GVH a lezárt ügyek 20 százaléka esetében elfogadta az érintett vállalkozások kötelezettségvállalásait.
A bírságkiszabás során 2020-ban a Versenytanács 8 ügyben vette figyelembe, hogy az eljárás alá vont vállalkozások részéről megfelelési program kidolgozására került sor. Ezzel a lépéssel a vállalkozások nagyságrendileg 200 millió forint bírságkedvezményben részesültek.
Konklúzió
„A GVH előző évi tevékenysége alapján továbbra is irányadóak azok a megállapítások, hogy fontos hangsúlyt fektetni az előzetes megfelelésre, hiszen egy esetleges versenyfelügyeleti eljárás során, a GVH azt a vállalkozás javára értékelheti, valamint, ha rosszul áll a szénánk, megéri egyéb módon is együttműködni a GVH-val, például engedékenységi kérelem benyújtásával, egyezség megkötésével, vagy tevőleges jóvátétel keretében a fogyasztók kompenzálásával” – foglalta össze az AegisLegal szakértője.
