A válaszadók 14%-a vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket. A kétes eredetű áruk megvásárlásával kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva nem történt igazán jelentős változás. Ez érvényes a hamisítással kapcsolatos attitűdökre is: a megkérdezettek 83%-a nem vásárolna hamis terméket, ami nagyjából megegyezik az elmúlt négy évben kapott eredményekkel. A tanulmányból ugyanakkor az is kiderül, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra sem egyforma mértékben érdeklődnek a fogyasztók a különböző termékkategóriák iránt.
Nőtt a hamis termékek elutasítottsága
Az összes terméktípust figyelembe véve, továbbra is a bizonytalan forrásból származó gyógyszerek elutasítottsága a legerősebb (95%) a lakosság körében. A HENT és a Tárki legfrissebb közös kutatásából az is kiderül, hogy ruházati cikkek elutasítottsága 2017-es adatokhoz viszonyítva változatlan (66%). Az illatszereknél és kozmetikumnál ugyan 3 százalékpontos esés (82%) történt tavaly óta, de ez nem jelentős változás az elmúlt évek eredményeit figyelembe véve. A megkérdezettek közel egyötöde (18%) vásárolna, illetve fogadna el illegálisan másolt, letöltött számítógépes programokat, ami nagyjából összhangban van az elmúlt öt évben mért 15-20%-os aránnyal.
Az idei felmérésben az internetezők 12-13%-a állította azt, hogy nézett vagy hallgatott volna nem jogtiszta filmet vagy zenét. Az illegális letöltést választók több mint fele (51%) azzal indokolta a letöltést, hogy nem akar fizetni ingyen is beszerezhető tartalmakért. Ugyanakkor kifejezetten riasztó adat, hogy csaknem háromnegyedük (74%) egyáltalán nem lenne hajlandó azért fizetni, hogy legális forrásból férhessen hozzá online tartalmakhoz.
A kutatás kitért arra is, hogy a lakosság hogyan vélekedik a hamisítás lakosság általi szankcionálásáról: a magyarok szigorúan ítélik meg a hamis termékek árusítását, mivel közel kétharmaduk (63%) bűncselekménynek tartja a hamisítványok eladását, 29%-uk pedig a fogyasztót is felelősségre vonná. A válaszadók 65%-a a jelenleginél szigorúbban büntetné a hamisítókat, 71%-uk pedig fontosnak tartaná a mostaninál gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzést.
A hamisítás veszélyeinek megítélésével kapcsolatban 2017 óta jelentősen, 8 százalékponttal megugrott azon válaszadók aránya (51%), akik szerint a hamisítás valóban veszélyes, ugyanakkor csak a válaszadók egyötöde (21%) gondolja úgy, hogy a jelenség valójában nem rejt igazi veszélyt. 27% egyébként bizonytalan a kérdés kapcsán, ami jelzi, hogy a témában közel sem egyértelmű a lakosság állásfoglalása. A veszélyekkel tisztában lévők magas aránya valószínűleg összhangban van azzal a jelenséggel is, hogy 56%-uk úgy gondolja, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg, ami 2017 óta 5 százalékpontosugrást jelent.
